Vízbefulladás egyértelmű jelei - Így vehető észre, ha fulladozik a gyerek!

2019 Június 05. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Bár ne kerüljön rá sor soha, de nem árt tisztában lenni a vízbefulladás jeleivel. A fuldoklás egyáltalán nem úgy történik, mint ahogy azt a filmekben látni, hangosan és drámaian, hanem észrevétlenül és csendesen. Életet menthetünk, ha a vízbefulladás jeleivel tisztában vagyunk.

Strandolásra, tóparti hétvégére vagy a nyári nyaralására senki sem úgy készül, hogy fuldoklót mentsen ki a vízből, de tudjuk, hogy a baj egy pillanat alatt megtörténhet. Álljon itt példának egy nagyon tanulságos történet.

Egy család a tengerben úszott. A felnőttek is és a gyerek is jó úszók voltak. Egyszer csak egy közeli vitorlás kapitánya ugrott be a vízbe, és tempósan úszni kezdett a fürdőző család felé. A szülők csodálkoztak, hiszen semmi veszély nem fenyegette őket, még intettek is a kapitánynak, hogy minden rendben. Majd a kapitány odaért a nyolc éves lányukhoz, aki körülbelül három méterrel a szüleitől fuldoklott már, és elkezdte őt kihúzni a vízből.
Mi történt? A szülők, annak ellenére, hogy a gyerektől alig pár méterre fürdőztek, nem vették észre, hogy a lányuk már fuldoklik. Nem lehetett látni vagy hallani az erre utaló jeleket.
A kapitány azonban képzett vízi mentő volt, és 20 méter távolságból képes volt felismerni a vészhelyzet, mert jól tudta, hogy a fulladás a legtöbb esetben csendben zajlik…

A fulladás legtöbbször nem hangosan zajlik
Az estek többségében a fulladás nem egy hangos, zajos, drámai esemény, hanem csendes, laikusok számára alig felismerhető folyamatok sora. Éppen ezért nekünk szülőknek strandolás, vízparti pihenés előtt tudatosítanunk kell magunkban, hogy a gyerekek fürdés-lubickolás közben jellemzően hangosak, és játszanak. Ha csak egy kicsit is elcsendesedni látszanak, akkor ébernek kell lennünk! Kérdezzünk ilyenkor rá hangosan, hogy "minden rendben van?", és várjunk is tőlük reakciót.

Így vesszük észre, hogy fulladozik mellettünk valaki

1. Segélykérés

Azok az emberek, akik vészhelyzetbe kerülnek, a pánikreakcióktól nem tudnak racionális döntéseket hozni. A test automatikusan túlélő üzemmódba kapcsol, többé már nem önkényesen kontrollál, hanem reflexszerűen. Fulladáskor a test oxigénért küzd. Ha az orr- és a szájrész a vízfelszín fölé kerül, akkor nem történik más, mint a fuldokló személy levegőért kapkod. A legtöbb esetben nincs rá idő, hogy egyszerre levegőt is vegyen, segítségért kiáltson, és újra levegőt vegyen.

Éppen ezért a legtöbb esetben a fuldokló nem segélyért kiállt, hanem az oxigént gyűjtésre koncentrál. Az oxigén belélegzése - életveszély esetén - a fő prioritás a szervezet számára, a légző reflex minden más funkciót elnyom.

2. Integetés

Az is csak a filmekben fordul elő, hogy a fuldokló kapálózik és ordít. A valóságban azonban a kezek a legtöbb esetben a víz alatt vannak, hogy felhajtó erőt nyerjenek a felszínre kerüléshez - a fuldokló megpróbálja teljes erejével a víz felszíne felett tartania magát. Ez szintén ösztönös reakció, és nem akaratlagos cselekedet. Tehát ne számítsunk arra, hogy a fuldokló kézzel-lábbal integetni fog, és értésünkre adja, hogy bajba került.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ha valaki segítségért kiállt, vagy kapálózik, akkor ne lenne bajban.

3. Szemek

Fuldokló emberek a szemüket zárva tartják, amíg az életükért küzdenek, vagy legfeljebb üveges tekintettel merednek a távolba. Ez is egy olyan emberi reakció, amire azért van szükség, hogy a test teljes erejével a légzésre tudjon fókuszálni. Általában a hajak belelógnak a szembe, arcba, ami még a víz alatt került oda, és nem hátrarendezve látható, mint ahogy azt a legtöbb fürdőzőnél látni.


Fotó: Pixabay

4. Testtartás

Ha egy fürdőző arccal a víz felé fordulva lebeg a víz felszínén, akkor a mentést 5 másodpercen belül meg kell kezdeni: szólni kell azonnal a vízi mentőnek, vagy kihúzni a személyt a vízből.
Az arc akkor van befordulva a víz felé, amikor a fuldoklónak már annyi ereje sincs, hogy a hátára forduljon.

  • Az ösztönös fuldoklási reakció alatt az ember függőleges testhelyzetben marad. Körülbelül 20-60 másodpercig képes a fuldokló a felszínen küzdeni, mielőtt végleg elmerülne.
  • Egy másik jel: a pánikszerű kapálózás úszási kísérlettel társul, ahol a lábakat a fuldokló kevésbé használja, mert a karjaira fókuszál. Próbálna "úszni", de nem igazán halad semerre.
  • Szintén jellemző: a fuldokló nem igazán úszik, hanem egy "láthatatlan létrát" mászik meg.

Fő szabály: mindig azt a személyt kell menteni elsőnek, aki "néma", és csak utána azokat, akik már tudnak segítséget kérni, illetve a segítségnyújtásra aktívan reagálnak. A néma fuldoklók esetén már annyira akut a vészhelyzet, hogy nem tudnak segítségért kiáltani.

Másodlagos fulladás (száraz fulladás) gyerekeknél

Egy másik, az eddigitől eltérő jelenség, az úgynevezett másodlagos vagy száraz fulladás, ami főképpen a gyerekeket érinti.

Másodlagos fulladásról akkor beszélünk, amikor a gyerek nem a vízben fullad meg, hanem néhány órával vagy nappal a vészhelyzetet követően.

Ha a szájak kékülni kezdenek, azonnal hívjunk orvost
Lehetséges, hogy a gyerek tüdejébe egy kis víz került (vizet lélegzett be), például, amikor a vízbe csúszott egy csúszdán, vagy amikor leborult a matracról.

A tünetek később jelentkeznek: köhögés, láz, hányás, hányinger gyötrik a gyereket. A legtöbb szülő arra gondol ilyenkor, hogy csak egy ártalmatlan fertőzésről van szó.
A tünetek azonban nemhogy enyhülnének, hanem egyre súlyosabbá válnak. Ha azt vesszük észre, hogy a gyerek apatikus, és a szájak kékülni kezdenek, akkor azonnal hívjuk az orvost.

A másodlagos fulladás esetén arról van szó, hogy víz kerül a tüdőbe, ami ott gyulladást és duzzanatot okoz - mindezek megakadályozzák a szabad légáramlást, ami a fulladást okozza.
Ennek felismerése meglehetősen nehéz, hiszen relatív hosszú idő telik el aközött, hogy a gyerek "fulladozott" és a tünetek megjelennek.

Szerencsére ez az eset nagyon ritka. A fulladásos esetek csupán 2 százalékánál mondható ki, hogy száraz fulladásról van szó. Ennek ellenére minden szülőnek, gyermekgondozónak tudnia kell erről a jelenségről, hogy felismerje időben a tüneteket.

EZ IS ÉRDEKELHET: 13 VÉSZHELYZET, AMIRE KÉSZÍTSÜK FEL A 6-10 ÉVES GYEREKET!

Szabályok gyerekkel strandon, vízparton

1. Ne hagyjuk a kisgyereket őrizetlenül a vízparton még egy rövid időre sem. Addig is megtörténhet a baj, míg az okostelefonunkon bepötyögünk egy üzenetet, vagy háttal fordulunk a gyereknek, hogy megnézzünk valamit.

2. Az úszómester, a vízi mentők felügyelete még nem elég. A szülőknek vízparton, strandon komoly felelőssége van abban, hogy a gyereket állandóan szem előtt tartsa. Egy gyerek átlagosan 30-60 másodpercet marad a víz felszíne felett, amíg el nem merül...

EZ IS ÉRDEKELHET: BABABARÁT, GYEREKBARÁT STRANDOK BUDAPESTEN

3. Tanítsuk meg a gyereket úszni. A gyerekek körülbelül 5 éves koruktól képesek elsajátítani az úszást, ami nem csak nagyszerű sport és élmény a gyerek számára, hanem biztonságérzetet nyújt az egész családnak. Habár a különböző úszógumik biztonságosnak tűnnek, azokkal is könnyen megtörténhet a baj, mert ezek elsődleges célja a vízhez szoktatás, nem pedig a biztonság.

Videó - felismered a veszélyt?

Ez a videó is jól példázza, hogy milyen gyorsan ki tud alakulni vészhelyzet, illetve azt, hogy mennyire nehéz felismerni azt. Nyaranta hány olyan esetről hallani, hogy nem történik meg a beavatkozás a zsúfolt strandok medencéiben, holott a fuldokló gyerek körül tucatnyian voltak. Ennek az az egyszerű oka, hogy a legtöbben nem ismerik fel a vészhelyzetet.

Meg tudod állapítani, hogy a lenti gyerekmedencében kinek van szüksége segítségre?

Kezdőfotó: Freepik
Forrás: Külföld