"Ha én ezt tudtam volna" - 8 igazság a baba első évéről

2019 Május 09. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Valós anyukák "csaptak a homlokukra", és mesélték el nekünk, hogy mi volt számukra a leginkább várakozáson felüli, ami a baba első életévét illeti.

A mondatok valahogy így kezdődtek: "Ha én ezt tudtam volna, hogy..."

1. ... soha ennyire kialvatlan nem leszek, mint most

"Kisbabás anyukaként egyetlen és legfőbb vágyam az, hogy egyszer annyit alhassak, amennyit csak szeretnék".

Ezt az anyai igényt egy friss tanulmány magyarázza meg, amely kiszámolta, hogy a kisbabás szülők a baba első életévében átlagosan 22 nappal alszanak kevesebbet, mint mások.

Szakértők szerint egy édesanya már soha nem tud olyan mélyen aludni, mint a gyermekvállalás előtt, mert folyamatos készenléti állapotban van.

2. ... mit is jelent valójában az anyai aggodalom

"Friss anyukaként mindenen képes vagyok izgulni, ráadásul hipochonder lettem. Mindig amilyen gyerekbetegségről olvasok éppen, olyan tüneteket vélek felfedezni a babán".

Szakértők szerint az anyukák leginkább azon aggódnak, hogy "mi lesz a babával, ha velem valami történik".

3. ... mennyire elérzékenyülők minden apróságon

"Állandóan könnyekben török ki, még akkor is, ha az állatkertben elefántbébi születik".

Az érzékenységed a hormonális változásokkal magyarázható, de ne aggódj, mert ez a különös érzékenység idővel változni fog.

4. ... állandóan a tükör előtt állva keresem a korábbi alakomat

Nincs olyan kisbabás anyuka, aki ne forgolódna hosszasan a tükör előtt, és fedezne fel magán kevésbé előnyös (el)változásokat.

Szakértők szerint a jó hozzáállás az, hogy büszkén és hálával tekintünk megváltozott testünkre, amely csodával ajándékozott meg bennünket, képes volt arra, hogy anyák lehessünk, és gyönyörű gyermekünk szülessen.

5. ... mostantól soha nem leszek egyedül

"Legdöbbenetesebb számomra az a pillanat volt, amikor hirtelen rájöttem: ezentúl már soha nem lehetek egyedül..."

Az egyedüllét, a magány, mint fogalmak, és azok iránti igények minden friss anyukában átértékelődnek. Az erős felelősségtudat, vagyis az, hogy a baba csakis tőlünk függ, felülír minden olyan szükségletet, hogy valóban egyedül akarjunk lenni. Paradox módon mégis "egyedül érezzük magunkat", mert nincs, aki beszélgessen velünk napközben, vagy mert a napok rutinszerűen, „eseménytelenül” telnek.

EZ IS ÉRDEKELHET: HOGYAN TÁMOGASSAM A BABÁM IMMUNRENDSZERÉT? VÉDŐNŐ TANÁCSAI! »»

6. ... a páromtól elvárom, hogy ugyanúgy törődjön a babával, mint én

"Apa, késő este fáradtan hazaesik a munkából, és kinyitja a hűtőt. Bekapcsolja a tévét, és a legnagyobb nyugalommal leül a kanapéra. Én ilyenkor már egyre feszültebb vagyok, hogy miért nem az az első neki, hogy levigye a pelusos szemetet. Aztán elkezdem ugráltatni, de semmi nem jó, ahogy csinálja, és mindenbe képes vagyok belekötni".

Szakértők szerint: az újdonsült édesanyák tudják legkevésbé tolerálni azt, hogy ha valaki másképpen gondozza a babát, mint ők maguk. Pedig, ha egyszer átadtuk apának a babát, akkor el kell fogadnunk azt, hogy ő a maga módján gondozza és foglalkozik a babával. Ha távirányítóval a kezében, akkor úgy. Ne akarjuk a magunk módszereit mindenképpen ráerőltetni a másikra.

7. ... lesem a többi babát, hogy ők milyenek az enyémhez képest

A világ legtermészetesebb dolga, hogy az anyukák egymás babáját titokban méregetik, és hasonlítgatják a sajátjukhoz.
Ez az ősi ösztönünk jó pár pszichológusnak és szakembernek biztosít megélhetést, akik mindannyiszor elismétlik, amit tudunk: "Ne hasonlítgassuk a babákat, gyerekeket egymáshoz, mert mindegyikük önálló személyiség, és a saját ütemükben, eltérően fejlődnek".

8. ... ennyi jótanácsot kapok

Az édesanyák mindig el voltak halmozva kéretlen "jótanácsokkal", de soha nem zúdult ránk ennyi jótanács, mint ma, a közösségi médiák világában.
Bármelyik fórumon szembe jöhet veled egy megjegyzés, ami valamiért rosszul esik: "Miért nem szoptatópárnát használsz?", "Miért adsz a babának cumit?", "Hogy-hogy még mindig együtt alszotok?"

Egyet tudj: nagyon jó anyuka vagy, még akkor is, ha időnként megkérdőjelezed magadban ezt! Ilyenkor lebegjen előtted a mottó: tökéletes szülők vannak, ők azok, akiknek még nem született gyerekük.

Fotó: Pixabay