98 óvodás gyermekből 71 fejlesztésre szorul! Eljöhet az idő, amikor már csak fejlesztőpedagógusokra lesz szükség?

2019 Május 06. • Szerző: Papás Mamás Magazin

A nagycsoportos óvodás gyerekek közel háromnegyedénél idegrendszeri éretlenség tapasztalható, ami később figyelemzavarhoz, tanulási nehézségekhez, diszlexiához, viselkedészavarhoz, sőt akár autisztikus tünetekhez is vezethet. Az okokról és a megoldásokról kérdeztük szakértőinket.

Dunaújváros négy óvodájában végzett felmérést a Képességfejlesztő Intézet Alapítvány két munkatársa Facskó Ágnes mozgásterápiás fejlesztő, kineziológus és Gál Attila nemzetközi kineziológiai oktató, alternatív képességfejlesztő tanácsadó® 2014/15-ben, ahol közel 100 tipikusan fejlődő, ép értelmű nagycsoportos óvodást vizsgáltak a szülők és az óvoda hozzájárulásával.

Kiderült: a nagycsoportos óvodás gyerekek 72%-a fejlesztendő

A vizsgálat elkeserítő eredményre jutott: idegrendszeri éretlenség tapasztalható az amúgy normál fejlődésűnek mondott gyermekek 72%-ánál! Az idegrendszeri éretlenség fejlesztés hiányában figyelemzavarhoz, tanulási nehézségekhez, diszlexiához, viselkedészavarhoz vezethet, illetve nem ritkán szociális nehézségek, beilleszkedési zavarok, sőt autisztikus tünetek is társulnak a felsorolt tünetekhez.

Mik okozzák az idegrendszeri éretlenséget?
A gyökérokok szerteágazóak, amit Kertész Nikoletta Zita autizmus szakértő, funkcionális táplálkozási szakember elsősorban a nem megfelelő táplálkozással, tápanyaghiánnyal, az ezekkel járó emésztőrendszeri gyulladással és más testi szervi funkciózavarokkal magyaráz. A szakember szerint a csecsemőkori reflexek fennmaradása és a korai ételallergiák, a korai antibiotikus kezelés és a nem megfelelő csecsemőkori hozzátáplálás mind-mind kezdődő idegrendszeri éretlenség előszobái.

Hogyan zajlott a dunaújvárosi iskolaérettségi vizsgálat?
Az iskolaérettségi vizsgálatot a Képességfejlesztő Intézet Alapítvány munkatársai csoportos felmérés keretében végezték. Gál Attila és kolléganője a 98 gyermekből 71 gyermeknél (72%) ítélte úgy, hogy idegrendszerileg éretlen az iskolakezdésre. 71 fejlesztendő gyerekből körülbelül 10-15 gyermeknél találták úgy, hogy ők teljesen iskolaéretlenek voltak (21%), míg a többiek kisebb-nagyobb lemaradásokkal küzdöttek. A vizsgálatot végző szakemberek tájékoztatták a nagycsoportos óvodások szüleit, hogy az iskolakezdésig lehetőségük van fejlesztésre.

- A megdöbbentő számunkra az volt, hogy a szülők teljesen elutasították a kapott eredményeket annak ellenére, hogy az óvónők is egyetértettek velünk – mondja Gál Attila.

Gál Attila: Sok szülő nem fogadja el az óvoda véleményét

- Az óvodapedagógusok számára nagy problémát jelent, hogy sok szülők azt gondolja, hogy „az ő gyermekének semmi baja”. Általában ez a fő ok, amiért a család nem működik együtt az óvodával, amikor az óvónők fejlesztést javasolnak. Akadt olyan szülő is, aki felháborodva fejezte ki nemtetszését, majd az iskolakezdés után fél évvel hívott fel bennünket, és elnézést kérve hozta el gyermekét fejlesztésre. A fenti felmérést még 2014-15-ben végeztük, de a helyzet mára szerintem csak romlott – teszi hozzá Gál Attila.

Béres Mária: 40 éve éve 1 diszes gyerek akadt az egész óvodában, ma csoportonként 6-8 eltérő fejlődésű gyereket gondozunk

- 40 évet töltöttem a pályán, és azt tapasztalatom, hogy a neurotipikus gyerekek között is évről évre nő a „más” gyerekek száma – hívja fel a figyelmet Béres Mária Montessori-szemléletű gyógypedagógus-szakértő és óvónő.

- Míg 40 évvel ezelőtt nemhogy egy óvodai csoporton belül, hanem egy óvodán belül is legfeljebb egy „más” gyermeket gondoztunk, addig ma az egy óvodás csoporton belüli „más” gyermekek száma elérheti az 6-8 főt is! Az okokat a környezeti tényezőkben látom. Egyre több az ételallergiás, ételintoleranciás gyermek, akiknek feltehetően az édesanyja is autoimmun betegségekkel küzd, még ha nem is tud róla. Főleg ezeknél a gyerekeknél tapasztalható a figyelemzavar, a viselkedés zavar, hiperaktivitás – magyarázza Béres Mária.

- Minél súlyosabbak a szervi funkció-, emésztőrendszeri és immunrendszeri zavarok, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az előző tünetek mellé autisztikus tünetek is társulnak – mondja.

- Ami a legelkeserítőbb, hogy ezekre a gyerekekre az oktatás sajnos nincs felkészülve. Hiába a sok elmélet, ha gyakorlati útmutató nincs meg a szakemberek kezében. Az meg csak súlyosbítja a helyzetet, amikor a sok-sok problémával küzdő gyerek bekerül egy óvodai közösségbe, ahol a „másságukat” sajnos nem tudják tolerálni a pedagógusok. Nem is azért, mert nem tanulták, vagy nem akarják, hanem semmilyen feltétel nincs megadva hozzá. Voltak, vannak, és lennének még ötleteim, de a szakmai féltékenység nagy úr!  – árnyalja tovább a képet a gyógypedagógus szakember.

Lévai Nóra: A felgyorsult világ a gyermeket is sürgeti

Minden év őszén mozgásos szűrést szervez a budapesti Csodakapu Alapítvány is a velük szerződésben álló 13. kerületi önkormányzati óvodákban. A szűrést az alapozó mozgásterápia protokollja szerint végzik. A szűrések során minden évben több mint 500 gyermek idegrendszeri érettségét nézik - mozgásuk alapján.

- Szűréseink során a nagymozgások és csecsemőkori mozgások hiánya a legszembetűnőbbek, illetve azoknak a mozgásformáknak az elmaradása, amelyek a zökkenőmentes iskolakezdéshez nélkülözhetetlenek: testközépvonal-átlépés, végtagszétválasztás – számol be saját megfigyeléseiről Lévai Nóra konduktor, alapozó terapeuta.

- Az elmúlt három évben azt látom, hogy évről évre egyre több gyermeknél tapasztalható a mozgásfejlődésben való elmaradás. Ennek okát a mozgásszegény életmódban vélem felfedezni, ugyanis a gyerekek egészen csecsemőkoruktól kezdve sok időt töltenek passzív helyzetekben (babykomp, babakocsi) – folytatja.

- A felgyorsult világ a gyermeket is sürgeti, ami a természetes mozgásfejlődési sort szintén felborítja: kimaradnak olyan mozgáselemek, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődéshez.  Egyre többször találkozunk ugyanakkor a dominancia kialakulásának hiányával, amely szintén nagyon fontos a zökkenőmentes iskolakezdéshez, ennek oka a kütyük használata, amely sokszor két kéz használatát igényli – magyarázza a mozgásterapeuta.

Hogyan zajlik a iskolaérettségi szűrés a 13. kerületi óvodákban?
A Csodakapu Alapítvány munkatársai az óvodai szűrések során egyszerre 6 gyermeket szűrnek, és bár módszereik a dunaújvárosi felméréstől eltérőek, mégis hasonló eredményekre jutottak. Lévai Nóráék szerint 6 gyerekből átlagosan 2-3 gyermeknek lenne szüksége terápiára (30-50%), mert látják az idegrendszeri éretlenség tüneteit.

- 1-1 felmért gyereknél rezeg a léc (15-30%), és 1-2 gyermeknek pedig a sportot javasoljuk – mondja Lévai Nóra, akinek véleményét - az évről évre egyre több magatartás-problémás gyermekről beszámoló - óvónők is megerősítik.

Mint az a fenti két független statisztikai adatból kiderül: mindkét gyerekfejlesztő intézet felmérése hasonló eredményre vezetett, azaz a gyerekek közel 70%-ánál tetten érhető az idegrendszeri éretlenség, és legalább 20%-a terápiára szorulna.

- Mivel minden gyermek más, ezért egyéni megoldások szükségesek. Egyik alap a mozgásterápiás felmérés és fejlesztés. Mi itt Dunaújvárosban ezzel párhuzamosan a kineziológiai balanszokat, behangolásokat is végzünk – mondja Gál Attila.

Kertész Nikoletta Zita: 2050-re minden gyerek autizmus spektrumzavar diagnózist kap, ha minden így folytatódik

Kertész Nikoletta Zita 40 ingyenes előadáson van túl, amely az autizmus tüneteinek helyreállításával foglalkozik. Előadásait mindig azzal a diagrammal kezdi, amelyben az „amerikai ÁNTSZ” adatait számolja tovább, azaz hogy milyen arányban nő az autizmus spektrummal diagnosztizált gyermekek száma évről évre.

- Ahogy a képen is látszik, ez a görbe katasztrofális tendenciát mutat. A matematikai modell szerint 2050-re minden születő gyermeket autizmus spektrum zavarral diagnosztizálhatnak – figyelmezteti a szülőket és szakembereket egyaránt Kertész Nikoletta Zita. - Ha pedig ez csak az autista gyerekeket mutatja, akkor ebből az következik, hogy a többi - az ennél „enyhébb” diagnózissal avagy „csak tünettel” rendelkező - gyermekek száma is fokozatosan növekszik. Ezt a számolást sokan elvégezték már rajtam kívül, ezzel semmi újat soha eddig nem mondtam. Az alapdiagram is az amerikai CDC oldalán megtalálható – teszi hozzá.

Mi a megoldás az autizmus szakértő szerint?
- A megoldás első része a mihamarabbi beavatkozás. Táplálkozás, táplálékkiegészítők, sokkal több mozgás a játszótereken, több csoportos mozgás az óvodákban bármelyik mozgásterápia szerint.

- Sajnos több egyéni fejlesztés már jóformán az országos fejlesztőpedagógus és fejlesztőterapeuta kapacitás hiányában nehezen megvalósítható, de erre is lenne megoldás, mert sok részfeladatot, mozgásterápiás feladatsort „betanított” segítők, önkéntesek vagy akár a főiskolások, pedagógiai asszisztensek is el tudnának végezni – mondja.

- A megoldás második részét pedig egy átfogó megelőzésben látom, amely legelőször már az első randi előtt kezdődik, legkésőbb pedig a kismamaságra való felkészülésnél folytatódik – fűzi hozzá.

- Soha nincs túl késő! Természetesen nyilvánvaló, hogy minél korábban megkezdett és minél teljesebb keresztmetszetben folytatott funkcionális táplálkozási és életmódbeli váltás hamarabb és hatékonyabban vezet eredményre – összegzi Kertész Nikoletta Zita.

Szakértők a cikkben:

Béres Mária frissen nyugdíjazott óvónő-gyógypedagógus, a Montessori szemléletű BMM-módszer megalapítója, aki 20 évet foglalkozott értelmileg akadályozott gyerekekkel.  
www.mastakarok.hu

 

Facskó Ágnes mozgásterápiás fejlesztő, kineziológus, Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®
https://www.egyensulyert.hu/

 

Gál Attila nemzetközi kineziológiai oktató, Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®, coach
https://www.egyensulyert.hu/

 

Kertész Nikoletta Zita funkcionális táplálkozási szakértő, neurofeedback terapeuta, a Soha többé autizmus! Facebook csoport alapítója. Évek óta tart előadásokat országszerte autizmus tüneteinek helyreállítás témakörben.
sohatobbeautizmus.hu, http://www.neurofeedbackgyor.hu/
https://www.facebook.com/groups/sohatobbeautizmus/

Lévai Nóra konduktor, alapozó terapeuta 2015-ben végzett a Pető Intézetben, 2016 szeptemberétől a Csodakapu Alapítvány alapozó terapeutája. 2-12 éves gyerekek mozgásfejlesztésével foglalkozik, továbbá iskolaelőkészitő programot vezet az alapítványnál.
csodakapualapitvany.hu