Az ifjúság gyermekvállalását leginkább az önismereti válság gátolja

• Szerző: PK

A 25-30 éves korosztály felénél tapasztalható, hogy még nem alakította ki saját identitását, nem jutott el a pályaválasztás, a hivatás orientáció és a párkapcsolati elköteleződés vállalásáig, de még az alapvető döntésig sem, mi szeretne lenni és kivel szeretne életszövetségre lépni – véli Prof. Dr. Bagdy Emőke pszichológus.

Az ifjúság gyermekvállalását leginkább az önismereti válság gátolja
Fotókredit: PAX TV

A PAX Televízió 2024. február 02-án tartott konferenciáján nyilatkozatot tett minden élet védelme mellett. A konferencia előadói a Papás Mamás Magazinnak adott interjúkban hangsúlyozzák, hogy milyen fontos a család intézménye, az emberi élet védelme és a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása, ám ezért sokat kel tennünk.

PMM: Ön szerint mivel lehet az ifjúságnak reményt adni, hogy merjenek gyermeket vállalni, illetve, hogy bátran vállalják és elfogadják a felelősséget szülőként még akkor is, ha nem tervezetten válnak azzá?

Prof. Dr. Bagdy Emőke: A kérdés nagyon összetett. Az ifjúság korosztályi határait egyre nehezebb megadni. Ha tartjuk magunkat a pszichológia által kínált életkori övezethez, akkor a fiatal felnőtt kort a nagykorúság feletti időbe helyezzük, tehát a 18-25 év közötti zónába, amely az identitás-moratórium kitolódása miatt felső határában a 30. életévig is húzódhat. Akik elérték ezt a korszakot, lelki érettségben nagyon különböző szinten járnak. Csaknem felük még nem alakította ki saját identitását, nem jutott el a pályaválasztás, a hivatás orientáció és a párkapcsolati elköteleződés vállalásáig, de még az alapvető döntésig sem, mi szeretne lenni és kivel szeretne életszövetségre lépni. 

Az identitás kidolgozásának része az alapvető kérdések megválaszolásának elérése. Honnan jöttél? Hová tartasz? Hol vannak a gyökereid? Mi a legfőbb érték az életedben? Kiért akarsz élni? Miért akarsz élni? Mi a világnézeted? Mit jelent neked, hogy pl. materialista, vagy hívő-idealista, esetleg csak úgymond spirituális hívő vagy? Ezek nélkül az életalapok nélkül az embert mindenféle szél ide-oda fújhatja, mert nincs saját lelki gerinc, nincs értékcölöp, ami köré minden elrendezhető.

Mivel krónikus világ-krízisben élünk, ez szorongással jár. A szülői és társadalmi minták nem vonzók. A fiatal magára marad a saját életkérdéseivel. A közösség a legnagyobb formáló erő ez idő tájt, a kortárs csoportok és baráti együttesek tudják a legnagyobb lelki hatást kifejteni a családalapítás vágyainak felkeltéséért és megerősítéséért, a gyermek iránti vágyért, a genetikai örökélet felismertetéséért. A nevelés - minden szinten - pozitív mintákkal, össztársadalmi példamutatással valósul meg. Csak ilyen utakon át lehet pozitív a nevelési segítség, nem internetes pillanatok, TikTok hatások, celeb csábítások és sztár-hullócsillagok téves hatásai nyomán. 

PMM: Ön szerint fontos-e, és amennyiben igen, akkor miért, hogy minél több ember házasságban éljen, és a születendő gyermekek házasságban élők családjába érkezzenek?

Prof. Dr. Bagdy Emőke: A család az emberiség élhető életformája, mert egyedüli életfészek ahhoz, hogy teljesíthető legyen az élet törvénye. Ez így szól: „Kaptad az életet, felelős vagy érte. Óvd, vigyázz rá, ne engedd, hogy sérüljön, mert törékeny és veszélyeztetett! Légy felelős érte és vidd tovább!!”
Ez a gyermekvállalás kötelezettségét foglalja magába, ami társadalmi szinten népesedési kérdés. 
Persze, hogy fontos a családban élés. Ez a feltétlen elfogadás fészke, ahol fontosak vagyunk valakiknek, ahol megtanulunk ember módra viselkedni, szocializálódunk, viselkedési szabályokat töltünk le karakterünk szoftverére, ahol a család sejtjeiből felépül a társadalom nagy egésze, ahol kidolgozzuk és megtanítjuk az együttélés élhető szabályait, és ahol mindig menedéket találhatunk, mert elfogadnak és szeretnek.  Mivel emberré csak családban válhatunk, mindenre szüleink tanítanak. Ezért - ha nem volna család -  leépülne bennünk a szociális és érzelmi agyunk, szükséglet kielégítő érzéketlen gépekké, vagy sodródó ösztönlényekké válnánk.

PMM: Egyetért-e azzal, hogy az emberi élet védelmének legfontosabb tényezője a tiszta és harmonikus lelkiállapot? Hogyan tud ebben a vallás segíteni olyan emberek esetében, akik eddig távol érezték magukat a hit világától?

Prof. Dr. Bagdy Emőke: Az ember összetett rendszer: van teste, amely működik, ez a biológiai szint, és van lelke is. A jelenkori pszichológia mindazokat a működéseket és ezek tárgyiasult eredményeit tartja „lelkinek”, amelynek idegrendszeri alapjaihoz vissza tudja vezetni az adott működést. Van kapcsolati rendszer az emberben, ahová a társadalmi betagozódásban került. Az odatartozás, együttműködés, kötődés alapvető emberi szükségletek, enélkül nem élhet az ember. Társas lények vagyunk, már a méhen belül is. 
Mindezek felett azonban van egy nem anyagi természetű, úgymond spirituális legfelső rendszer, amely - mivel nem anyagiasítható - nem mérhető meg, nem kutatható, csak minőségileg tartható számon. Ilyen minden magasrendű érzelem: a szánalom, a hit, a szeretet, az altruizmus, az egymás segítése. Velünk született képesség, csak kiirtani lehet. Ha a társiasság és egymásért levés elpusztul, vele maga az ember is. Fel kell ébreszteni erre a tudásra és használatára a gyermekeinket, aminek a példa a legerősebb hajtóereje. Ez a legfelső /úgymond vertikális, szellemi, spirituális/ szint a legmagasabb hatalom, ő a vezér. Minden alrendszert irányít, de azok Őt nem képesek felülírni, mert akkor minden meghalna, ami valódi emberi bennünk. A hit, a remény és a szeretet, a három legfontosabb erő, ezen át működik. A vallási hit is ebből az erőforrásból gazdálkodik. 

A hit nem vallási privilégium, de tartalmában olyan bölcsességet fogalmaz meg, amely felemeli az embert lényének legnagyobb humán magaslatára. A vallás mindig tud segíteni, mert bebizonyosodik, hogy aki istenhittel él, az alapvető létbiztonságot kap. Sokkal egészségesebb marad, mint társai, akik minden kapaszkodót, erőt magukban keresnek és egójuk hatalmával próbálják életnehézségeiket megoldani. Ezért is olyan fontos a hitre nevelés, az értékvilág kialakítása gyermekeinkben: érezzék fontosnak a személyüket és életüket a világ jobbá tételének közös megoldásához. A család, a hit, az összetartozás, az életcélok, az élet rendeltetésének tudatosítása, hatalmas erőként segít mindannyiunkat az életúton. Ha valaki eddig nem kapott hitéleti beavatást, legalább a jövő generáció gyermekei számára legyen ígéret az e szellemben való nevelés, emberi mivoltunk magaslatának, emberségüknek megőrzése érdekében.

A PAX TV a hitéleti üzenetek megjelenítésén kívül sokat tesz azért, hogy támogassa a szülővé válás folyamatát, valamint példatörténetekkel és tanácsadó műsorokkal segítik a szülőket a gyermeknevelés nehézségeinek leküzdésében, és az egyedülálló szülőket a különösen nehéz élethelyzetükben való kitartásban, és elköteleződésben.
Gere Lillát, a PAX TV vezérigazgatóját kérdeztük arról, milyen műsorokkal támogatja a televízió csatorna a szülőket.

PMM: Vannak-e kifejezetten anyukáknak, apukáknak szóló műsoraik, amelyekben a gyermekvállalás örömeinek megélését segítik, és kedvet is csinálnak a családalapításhoz? Esetleg egyedülálló szülőket segítő műsoraik vagy tervezett konferenciáik/programjaik?

Gere Lilla: A “Kapcsolatban élni” című, jelenleg is futó műsorunkban Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató beszél ezekről a témákról hétről hétre változatos tematikák mentén. Emellett készült Prof. Dr. Bagdy Emőke, klinikai szakpszichológussal egy 10 részes sorozat, amely szintén foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
A PAX Televízióban több olyan, portré jellegű beszélgetést is láthatnak a nézők, amelyben a meghívott vendégeink a saját életük példáján keresztül segítenek. Az Igazgyöngy, a Keresztmetszet, az Életutak című műsorokban a beszélgetőpartnereink változatos élethelyzetekből érkeznek, belelátunk gyermeknevelési döntéseikbe, a kamaszokkal kapcsolatos megküzdési stratégiáikba, olykor pedig abba is, ha bármilyen okból egyedül kell nevelniük a gyermeküket. Amiben a nagyon különböző élethelyzetek megegyeznek, az az, hogy életük egy pontján elfogadták Jézus Krisztust. Ezáltal arra is gyakran rálátást kaphatunk, hogy mennyiben változott a nézőpontjuk, a döntéseik, akár a gyermekneveléssel kapcsolatban is.
A PAX TV az Életért Konferencia rendkívül felemelő élmény volt, úgy hisszük, hogy érdemes ilyen módon máskor, más témákban is megszólítani az embereket.

PMM: Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a fiataloknak elmegy a kedvük a családalapítástól, házasságtól a saját élettörténetükben szerzett traumák miatt. Milyen módon vagy stratégiával szólítják meg az ifjúságot a gyermekvállalás témájában?

Gere Lilla: Egyelőre csak terveink vannak olyan műsor készítésére, ami ezt a témát is jól tudná kezelni. A PAX televíziócsatorna megújulási folyamaton megy át és ennek része az is, hogy egyre inkább fontosnak tartjuk a generációs hidak kiépítését.  Fiatalokat is igyekszünk bevonni a munkánkba, hogy velük együtt kutassuk, hol, miben tudjuk megtámogatni a változatos kihívásokkal küzdő korosztályokat. 
A jelenlegi műsorkínálatban az Adom a Z-t! című programunk foglalkozik kifejezetten a fiatal generációt foglalkoztató problémákkal, köztük  - egyebek mellett - a családalapítás és a gyermekvállalás köré épülő kérdésekkel.