A jelenségnek több oka is van. Sok egyéb mellett például az, hogy így oldják meg a dolgozó, leterhelt szülők a gyerek délutáni-esti felügyeletét, ugyanakkor sokan meggyőződésből hordják angolra, sakkra, úszásra, balettra és más divatos foglalkozásokra a gyerekeket, mert azt gondolják, hogy a minél több "értelmes időtöltéssel" csak több lesz a gyerkőc. Mint minden más estre, erre is igaz: a túlzás károkat okoz - a túl sok különóra árthat, például úgy, hogy feszültté, szorongóvá teszi a gyerekeket.

Tények a gyerekek túlterheléséről - német tanulmány

A Bielefeldi Egyetem 2015-ös tanulmánya szerint, a szorongó gyerekek szüleinek 83%-a nem ismeri el, hogy a gyerek stresszes állapotát a túl sok aktivitás, illetve program okozza. A stresszes gyerekek 80%-a ellenben azt állította, hogy olyan foglalkozásra, programra viszik őket szüleik, ami nekik egyáltalán nem okoz örömet.

A német kutatás rámutat, hogy minden hatodik stresszes gyerek problémaegoldóképessége átlagon aluli, ami hosszú távon frusztrációhoz vezet.
Ami talán a leginkább meglepő adat a sok közül: a túlterhelt gyerekek 80%-a panaszkodott arról, hogy túlzottan sok házi munkát bíznak rá a szülei.

A tanulmány kihozta azt is, hogy a stresszes, szorongó gyerekek 65%-a fizikai tüneteket is tapasztal magán, amelyeknek nincs semmilyen szervi oka. A stresszes, szorongó gyerekek klasszikus burn-out szindrómát produkálnak, azaz elalvási nehézségről, fej- és hasfájásról számolnak be. A bielefeldi kutatásban részt vevő (szorongó) gyerekek 60,2%-a mondta, hogy a szabadidő megtervezésébe a szülők őket nem vonják be.

"A szülők a saját magukkal szembeni elvárásaikat kérik számon a gyereken"

A témában megkérdeztük Lévai Nórát, a Csodakapu Alapítvány konduktor-mozgásterapeuta szakemberét.

- A legnagyobb nyomás talán a diákokat éri, mert nemcsak az otthoni elvárásoknak, hanem az iskolai követelményeknek is meg kell felelniük - mondja Lévai Nóra. - Gyerekekkel foglalkozó szakemberként gyakran tapasztalom, hogy a szülők a saját magukkal szembeni elvárásaikat vagy a be nem teljesített tanulmányi eredményeiket kérik számon a gyereken. A gyermek „iskolai kudarcát” sajátjukként élik meg, szorongani kezdenek, és még ez a frusztráció is a gyermekeken csattan - magyarázza a szakember.

- Azt gondolom, hogy a szülő felelőssége a gyermek idejét jól beosztani, és ehhez ismerni kell a gyerek terhelhetőségét, a képességeit, a korlátait. Sajnos korjelenség, hogy sok szülő hajlamos túlterhelni gyermekét a jobb eredmények elérése érdekében, ezért az önvizsgálatot magunkon, felnőtteken kell elkezdeni - mondja.

- A különórák kapcsán érdemes hagyni, hogy a gyerek maga választhassa ki azt a tevékenységet, szakkört, sportágat, amiben jól érzi magát, ahol felszabadulhat, ahol levezetheti a napközben felgyűlt feszültséget. Emellett fontos, hogy legyen olyan nap is a hét során, amikor nincs kötelező délutáni tevékenység - teszi hozzá.

A szabad játék áldásos hatása gyerekkorban

Nemcsak a különórák hajszolása tendencia ma, hanem a gyerekek szabad játékra szánt ideje is drasztikusan csökken, ami akadályozza, hogy önbizalommal teli felnőtté váljanak. Súlyos következményekkel járhat, ha a gyerekek nem játszhatnak eleget szabadon. Ne feledjük a szabad játékból indul ki és fejleszthető minden fontos képességünk, amelyre szükségünk lesz később az életben.

"Fontos, hogy gyerekek sokat mozogjanak a friss levegőn" (Vekerdy)

Ahogy Vekerdy Tamás előadásain és nyilatkozataiban is folyamatosan hangsúlyozza: fontos, hogy a gyerekek érzelmi biztonságban érezve magukat örömmel tudjanak játszani és sokat mozogjanak a jó levegőn. Szerinte a játéknak nem a "játékos tanulásról" vagy "fejlesztő játékról" kellene szólnia, hanem valódi szabad játékról.

A pszichológus szaktekintély szerint a gyerekeknek minél többet kellene rohangászniuk egy nagy kertben, játszótéren, fákra kellene mászniuk vagy billegő pallókon egyensúlyozniuk. A mozgáshiány következtében bizonyos agyi pályák sorvadtabban alakulnak ki, ami kihat például a nyelvhasználatra is - mondja a szakember. A beszéd, kommunikáció zavara pedig közvetve a tanulási teljesítményre hat ki, ami végül szorongáshoz vezet.

A kép forrása: freepik.com