Az egyedülálló szülők több mint kétharmada aggódik amiatt, hogy lesz-e elég pénze a tápláló ételek biztosítására

• Szerző: PMM

A Környezeti Társadalomkutatók Csoportja egyedülálló szülők táplálkozási környezetét vizsgálta, amelyből kiderült, hogy a szülők 85%-ának több pénzre, míg 28%-uknak több időre lenne szüksége ahhoz, hogy egészségesebben étkezzenek. Az egyedülálló szülők több mint kétharmada rendszeresen aggódik amiatt, hogy lesz-e elég pénze a tápláló ételek biztosítására. És majdnem minden ötödik megkérdezett nagyon rossznak vagy rossznak vallja az egészségi állapotát.

Egyszülős családból viszonylag sok, több mint háromszázezer létezik ma Magyarországon. A KSH adatai szerint 2011-ben a családok közel ötödében egyedül nevelte a szülő a gyermekét vagy gyermekeit, és azóta növekedett a számuk.  

Ezek a családok fontos társadalmi csoportot képviselnek azért is, mert fokozott veszélyben vannak, hiszen nagyobb mértékben érinti őket a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata. Az egyszülős családok helyzetének támogatása fontos célja a Környezeti Társadalomkutatók Csoportjának (ESSRG), ami ezen családok étkezési szokásait vizsgálta. A kutatás eredményei alapján egy életmódprogramot fognak kidolgozni gyermeküket egyedül nevelő szülők közreműködésével.

A kutatás célja az egyedülálló szülők táplálkozási környezetének átfogó vizsgálata volt – kitérve az élelmiszervásárlás, az otthoni környezet, az otthonon kívüli étkezés, valamint az egyedülálló szülők egészséghez és táplálkozási környezetükhöz való hozzáállásának kérdéseire. A felmérést önkitöltős kérdőíves módszerrel végezték idén májusban az Egyszülős Központ segítségével.

„A kutatás hiánypótló kezdeményezés, hiszen korábban még nem vizsgálták az egyszülős családok étkezési szokásait, amely nagymértékben befolyásolja az egészségi állapotukat is. Az eredmények alapján sokkal célzottabb programokat lehet elindítani annak érdekében, hogy az egyszülős családban élő szülők és gyerekek is minél egészségesebben étkezhessenek” – mondja Nagy Anna, az Egyszülős Központ kuratóriumi elnöke.

A kérdőívet 463-an töltötték ki. A szülők 85%-a szerint több pénzre, míg 28%-a szerint több időre lenne szükség ahhoz, hogy egészségesebben étkezzenek. A válaszadók több mint kétharmada gyakran aggódik amiatt, hogy lesz-e elég pénze a tápláló ételek biztosítására. Majdnem minden ötödik kérdezett nagyon rossznak vagy rossznak vallja az egészségi állapotát, több mint a fele megfelelőnek, és csak alig negyedük vallja jónak. 


Egyedülálló anyák testtömegindexe az országos átlaghoz képest, forrás: ESSRG

A válaszokból kiderül, hogy az egyszülős családokban a szülők közel egynegyede nem törődik az általa elfogyasztott élelmiszerek tápanyagtartalmával, míg 27%-uk nem foglalkozik az élelmiszerek környezetre gyakorolt hatásával. Az egyedülálló szülők 64%-a hetente többször eszik együtt a gyermekeivel, de 23% a képernyő előtt fogyasztja el az ételt. 42% legalább naponta egyszer eszik gyümölcsöt, míg 24% zöldséget. 


Egyszülős családok táplálkozási szokásai, forrás: ESSRG

„Ha időt és költséget szeretnénk spórolni, készüljünk fel!” - mondja a kutatás egyik vezetője, Antal Emese, dietetikus, szociológus. „Írjunk bevásárlólistát, megnézhetjük az akciós újságok választékát és eszerint, célzottan is vásárolhatunk. Főzzünk le nagyobb mennyiséget a hétvégén, és egy részét dobozokba szétválogatva rakjuk a mélyhűtőbe. A pörkölt például kitűnő választás lehet, hiszen tálalhatjuk burgonyapürével, vagy tarhonyával és savanyúsággal, később készülhet belőle székelykáposzta, illetve gulyásleves. Nézzünk utána, mely szupermarketekben, piacokon található úgynevezett „ételmentő polc vagy rekesz”, ahol jóval olcsóbb zöldségeket, gyümölcsöket találhatunk. Lehet, hogy nem olyan szépek, de okosan felhasználva, sokat spórolhatunk.” 


Tényezők, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egészségesebben étkezzenek az egyszülős családok, forrás: ESSRG

A kutatást a Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG) az Európai Unió Horizont 2020 Kutatási és Innovációs programjának támogatásával, a PLAN’EAT projekt keretében készíti.

Az eredmények nem csak a jelenlegi helyzet mélyebb megértését szolgálják. A gondos megalapozás célja, hogy a szülők és a családok bevonásával, velük szoros együttműködésben egy olyan átfogó életmódprogram szülessen 2025-ben, amely a résztvevők igényeire maximálisan reflektálva segíti a családokat az egészségesebb és környezetbarátabb táplálkozási szokások kialakításában.

Fotó: freepik.com