Az egyensúlyozó rendszernek nagyon fontos szerepe van a fejlődésben, melynek érése már az anyaméhben megkezdődik. A magzatvízben úszkálva a baba az édesanya minden mozdulatát érzékeli, így szerepe van a korai izomtónus szabályozásban. Születést követően a babának meg kell szoknia a nagyobb gravitációs erőt, melyhez elengedhetetlen az egyensúlyozó rendszer megfelelő működése. 

A baba egyensúlyának fejlődése általában spontán bekövetkezik
Az első hónapokban fontos, hogy az egyensúlyozó rendszer összhangba kerüljön a többi érzékszervvel, hogy az idegrendszer éréséhez szükséges mozgásminták kialakuljanak, úgy, mint a fejemelés, fejfordítás, felülés, kúszás, mászás. felállás, járás, továbbá elengedhetetlen a térérzékelés, időérzékelés szempontjából is. Az egyensúly fejlődése ideális esetben spontán végbemegy, édesanya ringatásával, illetve a környezet felfedezése során, amikor különböző irányú és intenzitású mozgásokat végez a gyermek. 

Ha az egyensúlyrendszer fejlődésében zavar támad, a primitív reflexek nem épülnek le, mely megakadályozza a magasabb funkciók fejlődését, amik gátolják az idegrendszer zavartalan érési folyamatát. A fül nem csak a hallás, hanem az egyensúlyozó rendszer szerve is, valamint a testünk helyzetének érzékelésében, egyensúlyunk megtartásában fontos szerepe van a látásnak is, így ezek zavartalan működése is feltétele a fejlődésnek. 

Hogyan fejleszthető a gyerek egyensúlyrendszere otthon, a szabadban, játszótéren?

Az egyensúly fejlődése 6-7 éves kor körül fejeződik be, így nagyon fontos annak korai fejlesztése. Ebben az időszakban a szülő is sokat tehet az egyensúlyzavarok megelőzése érdekében. Fontos figyelni, hogy a mozgásfejlődési szakaszok megfelelően követik-e egymást és elegendő ideig tartottak-e. 
A kúszás szabályos mozgásmintát mutatott-e, a mászás és a felállás mikor és melyik mozgásminta után következett. Éppen ezért nagyon fontos, hogy elegendő tere legyen a babának ezeknek a mozgásoknak a gyakorlására. 

1. Babamasszázs, simogatás
A babák bőrének stimulálása, cirógatása, masszázsa hat az idegrendszerre, mely befolyásolja az egyensúlyrendszer fejlődését. 

2. Baba, kisgyerek hintáztatása
Szülőként rengeteg lehetőség van a gyermek indirekt fejlesztésére. Ezek közül talán a legfontosabb a hinta, mely nagyon intenzíven ingerli az egyensúlyozó rendszert. 

3. Csúszda, libikóka
Fejlesztő hatású még a játszótéri eszközök közül a csúszda, a libikóka. 

Fotó: papasmamasmagazin.hu

4. Roller, bicikli, gördeszka
Majdnem minden családnál megtalálható roller, futóbicikli, háromkerekű és kétkerekű bicikli, esetleg a gördeszka. 

5. Legurulás a dombról
Akár kirándulás során a domboldalról való legurulás is stimulálja az érési folyamatokat, mely mókás szórakozás lehet az egész család részére. 

6.  Egyensúlyozás pallókon, fagerendán
Ügyességi feladatokat is kitalálhatunk gyermekeink részére, akadályok átlépése, billenős eszközön való egyensúlyozás, fagerendán vagy gumikötélen való végig sétálás, lábujjhegyen, illetve sarkon járás fára mászás.

Fotó: papasmamasmagazin.hu

7. Ugróiskola
Ugróiskola is bárki számára elérhető, mely még a szülők részére egy kis nosztalgiázásra is lehetőséget biztosit.  

8. Fitball labda
Sok családnál megtalálható a fitball labda, melyen ülve, ugrándozva szintén fejleszthető az egyensúlyozó rendszer. 

Fotó: Csodakapu Alapítvány

9. Hooverboard
Ahogy a technológia fejlődik, egyre több különleges eszköz kerül a forgalomba. Ezek közé tartozik a fiatalok körében nagyon divatossá vált hooverboard. Alapítványunk lehetőséget kapott, hogy fejlesztő eszközként kipróbálhassa a gyerekekkel ezt a különleges eszközt. Azt tapasztaltuk, hogy a vesztibuláris rendszerre, az egyensúlyozó központra nagyon fejlesztő hatással bír. Hihetetlen testtudatot, testkontrollt igényel és csak a maximális koncentrált figyelemmel működik megfelelően. Folyamatos egyensúlyozást igényel a haladás, akár az akadályok kikerülése, szóval a Z generáció gyermekei, akik hasonló eszközökkel nőnek fel észrevétlenül fejleszthetők ezzel a csodaszekérrel,hisz csak az örömüket lelik benne.

A gyerek lelki bizonytalansága megjelenik a mozgásában is

Természetesen ezek nem terápiás hatású tevékenységi formák, idegrendszeri éretlenség kialakulása esetén ajánlatos a minél korábban megkezdett mozgásterápia. A Csodakapu Alapítványnál a mozgásvizsgálaton minden alkalommal megnézzük a gyermekek egyensúlyozó rendszerének működését, melybe bele tartozik a teljes test, végtagegyensúly, valamint a fejegyensúly. Munkánk során az alapozó mozgásterápiában minden alkalommal megjelennek ezek intenzív fejlesztése. 

A megfelelő fejlődéshez testünknek és lelkünknek  harmóniában kell, hogy legyen. Gyakran érzékeljük a hozzánk járó gyermekeknél, hogy ha éppen egy stresszesebb időszakban vannak, esetleg otthon az óvodában/iskolában nehézségek adódnak akkor a lelki bizonytalanság megjelenik a mozgásban is, mely az egyensúlyozó feladatoknál a legszembetűnőbb. Ilyenkor, amikor ezt érezzük, az egyensúlyozó feladatoknál engedékenyebben vagyunk, kevésbé törekszünk a precíz feladatvégzésre, hogy ne nyomjunk még nagyobb súlyt a lelkükre. 

Melyek az egyensúlyzavar jelei gyerekkorban?

Ahogy korábban is említettem: a mozgásformák nem megfelelő fejlődése jelez. A gyermek mozgása ügyetlenebb, izgágaság, figyelmetlenség, fáradékonyság, botladozás, félelem a magasságtól, a lépcsőzéstől, hintától, biciklizéstől, térérzékelési és téri tájékozódási nehézségek. Nagyon fontos ezekre a jelekre való odafigyelés, ugyanis, ha a szülőnek, az óvodapedagógusnak, esetleg a védőnőnek nem tűnnek fel ezek a tünetek és nem kapják meg a megfelelő segítséget, esetleg fejlesztést vagy terápiát, akkor ezek okozhatnak olvasási-és írási nehézséget, magatartászavart, figyelemzavart, kialakulhat mozgáskoordinációs zavar. A teljes test koordinációs összehangolása a biztos egyensúlyozás képességét eredményezi, melynek következtében alakulnak ki a finomabb mozgások, a finommotorika, mely az írás elengedhetetlen feltétele. 

Szerző: Lévai Nóra, a Csodakapu Alapítvány konduktor-mozgásterapeutája