Aczél Petra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásvezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára előadást tart az NMHH, a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál és a Miskolci Egyetem közös, Film, web 2.0, web 3.0, avagy az audiovizuális innováció és a metaverzum kapcsolata címmel szervezett konferenciáján a Miskolci Egyetemen 2023. szeptember 7-én. MTI/Vajda János

Nyakas Levente a médiahatóság konferenciáján a gyermekvédelem szabályozási kihívásairól tartott előadásában kiemelte, a médiatartalmakkal és a világgal kapcsolatos közös értelmezések nagyon fontosak egy szülő-gyermek kapcsolatban és lényeges, hogy a szülők ismerjék és értsék, milyen tartalmakat fogyaszt a gyermekük.

Arról beszélt, hogyan épül fel és hogyan viszonyul a szabályozás a gyermekvédelemhez, majd a szabályozás digitális kihívásaira tért ki. Elmondta, a gyermekvédelmi szabályozás három elemből áll, az állam szintje mellett ott van a családi és az iparági szint is. Hozzátette, a család szerepe kiemelten fontos, hiszen a szülők felügyelik a gyermek médiafogyasztását, emellett a család biztosítja a gyerek fejlődését és alakítja ki a normákat.

Nyakas Levente kifejtette, az államnak kettős szerepe van a szabályozásban: egyrészt korlátozza a hozzáférést, azaz meghatározza, milyen műsorsávban tehet közzé egy televízió bizonyos tartalmakat, másrészt megpróbálja biztosítani a hozzáférést a megfelelő tartalmakhoz. Mindezt úgy, hogy filmtámogatási programokkal megfelelő médiatartalmakat hoz létre a gyermekeknek, valamint különböző médiatudatossági programokkal megpróbálja őket és szüleiket is megszólítani - tette hozzá.

Az intézetvezető megjegyezte, a szabályozás harmadik szintjén a tartalomszolgáltatók vannak, nekik klasszifikációs szabályokat és más technikai hozzáférési rendszereket kell betartaniuk. Elmondta, a nemzetközi piacról érkező tartalmak mögött álló szolgáltatók sok esetben másként gondolkodnak a gyermekvédelemről, így egy amerikai filmnél vagy egy streamingszolgáltatónál látható besorolás valószínűleg nem felel meg a magyar kulturális normáknak.

Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója és Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi oktatója Hollywood létrejöttéről és a film megjelenéséről beszélt. Kollarik Tamás elmondta: a film gazdasági haszonszerzés céljából szórakoztatóipari termékként indult, kitalálói nem gondoltak arra, hogy a médium a 20. század egyik "legjelentősebb kultúra-, gazdaság- és akár társadalomformáló" művészeti ágává válik.

Kitért a filmipar fejlődésére és beszélt Janovics Jenőről is, aki "megteremtette" a kolozsvári filmgyártást. A producer filmes műhelyéből került ki Alexander Korda (Korda Sándor) és Kertész Mihály is, akinek nevéhez több mint hatvan hollywoodi film köthető, például a Casablanca - fűzte hozzá.

Takó Sándor az előadásban Zukor Adolf és William Fox filmgyártásra gyakorolt hatásáról, valamint életük legfontosabb állomásairól beszélt. Szólt Pressburger Imre forgatókönyvíró, rendezőről és Trauner Sándor díszlettervezőről is, valamint kitért Rózsa Miklós filmzeneszerző jelentőségére is, aki háromszor nyerte el az Oscar-díjat.

A konferencián Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa előadásában a médiahatóság és az Adatvezérelt Marketing Szövetség közös kutatási eredményeit ismertette. A kutatás azt vizsgálta, mennyire tudatosak a hazai felnőtt internetezők az adataik kezelésében és védelmében.

Soós Edina azt mondta: az adatbiztonságnál és az adatvédelemnél nagy a bizonytalanság és az aggodalom. A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad.

A vizsgálat eredményei arra utalnak, a magyar internetezőknek vegyes az internetes adatvédelemmel kapcsolatos gyakorlata. A többség elsősorban az általuk használt adatvédelmi szoftverekben bízik, mintegy 50 százalékuk él az adatvédelmi beállítások lehetőségével és használja a kétfaktoros hitelesítést - ismertette Soós Edina.

Andrássy György, az NMHH igazgatója a klasszikus média magyarországi helyzetéről beszélt a web 2.0 korában. Kitért a médiahatóság létrehozására, annak felépítésére és feladataira, emellett beszélt a klasszikus médiaszolgáltatásokról: a földfeszíni rádiókról és a hagyományos terjesztésű televíziókról, illetve a közönségarány alakulásáról. Azt mondta, hogy a klasszikus médiaszolgáltatások népszerűsége a megváltozott médiafogyasztási szokások mellett is meghatározó.

Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára előadásában a média és a kommunikáció jövőjéről beszélt. Kitért a deepfake és a mesterséges intelligencia szerepére és a médiatudatosság fontosságára.

Mádl András, az NMHH igazgatója a hazai mozik látogatottságáról, a filmszínházak és a bemutatott filmek számának változásáról, a magyar mozijegyek árának alakulásáról és a koronavírus-járvány mozira gyakorolt hatásairól beszélt.

Bezzeg Krisztián, a médiaértést oktató Bűvösvölgy budapesti csoportvezetője és Laki Péter, az NMHH médiaértés-oktatója a műfaji minták működését mutatta be a gyerekek filmes narratívájában. Emellett előadásukban kitértek a filmekben látható leggyakoribb történetsablonokra és a filmek műfaji jellegzetességeire.

Forrás: MTI
Fotó: MTI/Vajda János