A mesehallgatás újabb, eddig nem ismert pozitív hatásaira derül fény
• Szerző: PMM
Egy kutatás arra jutott, hogy a rendszeres felolvasás komoly előnyöket jelent a gyerek iskolás korára. Könnyebben fog megbirkózni az olvasás megtanulásával az a kisgyerek, akinek a szülei rendszeresen olvastak fel neki esti mesét, mint az, akinek nem volt ilyen lehetősége.
Az esti mesélés számos előnye ismert mégis amikor tudósok újra előveszik a témát, a mesehallgatás újabb, eddig nem ismert pozitív hatásaira derül fény.
A mesék meghozzák az olvasási kedvet gyerekeknél
A megkérdezett gyerekek, akiknek rendszeresen meséltek szülei lefekvés előtt, csupán negyede mondta azt, hogy az olvasástanulás frusztrálná. Ellenben, azok a gyerekek, akiknek csak ritkábban olvastak fel este meséket a szüleik, nekik majdnem fele olvasási nehézségről számolt be.
A New York-i Orvosi Egyetem gyerekorvosai még ez év elején kihozták, hogy a meseolvasás többek között a gyerekkori agresszió és hiperaktivitás kezelésére is alkalmas.
- Az olvasást már több szempontból vizsgáltuk, de nem emlékszem arra, hogy valaha ebből a nézőpontból is fordítottunk-e volna rá figyelmet - nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője a Der Standard svájci napilapnak.
A kutató kollégái már 2013-ban megállapították, hogy az interaktív mesélés, azaz amikor a szülő nem csak felolvas, hanem kérdez a gyerektől és magyarázatot fűz a történethez a gyerek IQ-ját növeli átlag 6 ponttal. Tudósok állítják, hogy főképpen a 4 éves kor előtti interaktív mesélésnek van kulcsszerepe.
Hangoskönyvvel nem lehet pótolni anya, nagymama meséit
- A hangoskönyveknek is megvan a maguk szerepe, de soha nem tudják pótolni a felolvasást - magyarázza Ehmig olvasáskutató.
A felolvasás nem csak a kognitív, hanem az emocionális képességekre is kihat. - A gyerekek, miközben hallgatják a mesét, beleképzelik magukat a mesehősök helyébe, felpróbálják a szereplők különböző karaktereit - magyarázza Alexandra Winzinger müncheni gyerekpszichoterapeuta. - Mindez pedig az empatikus és az emocionális intelligenciát fejleszti náluk - teszi hozzá.
Egy 2014-es tanulmány azt állítja, hogy a közös mesélések a családi összetartó erővel is bír. Megkérdezett szülők és gyerekek 2/3-da (gyerek a 2-8 éves korosztályban) további beszélgetéseket folytatnak a közösen hallott történetek kapcsán.
Gyógyító mesék lelki válságra
A gyerekek szeretik azokat a meséket, amelyek a hétköznapokról szólnak, olyan helyzetekről, amelyekkel nap mint nap találkoznak. Ugyanakkor a gyógymesék, amelyek már tematizáltak, akkor jönnek jókor a gyerek életében, amikor nagy nehézséggel kell megküzdenie, például válnak a szülők, el kell költözniük a szeretett lakókörnyezetből vagy elveszített egy közeli családtagot.
A szülők közel fele úgy (is) választ mesekönyvet, hogy gyerekét a kihívásokra, az igazán komoly nehézségekre fel tudja készíteni.
És habár a legtöbb szülő tisztában van azzal, hogy a mesehallgatás, a közös mesélés, felolvasás hasznos, mégis kevés idő jut rá, amit Ehmig szerint forszírozni kell, mert az olvasás behozhatatlan kezdőtőke egy gyerek számára, amely kognitív, érzelmi és szociális képességeket egyaránt fejleszt.