Koraszülött

A kifejezés nem teljesen egyértelmű, hiszen, ha egy kicsit utána olvasunk, akkor láthatjuk, hogy még a statisztikában is elkülönítik az alacsony súllyal érkező babákat és azokat, akik túlságosan korán, vagyis a 37. gesztációs hét előtt jönnek a világra. A WHO iránymutatása alapján azonban akkor tekintünk egy babát koraszülöttnek, ha a 37. hét előtt érkezik és súlya 2500 g alatt marad.

A koraszülött babák esetében sajnos a nem megfelelő fejlettség okán a születés után fellépő problémák köre is sokkal szélesebb, ráadásul ellátásuk speciális feltételeke igényel. Mindemellett, bár a számok évről évre csökkennek, a koraszülöttek csecsemőhalálozási arányai is magasabbak.

Mi az oka?

Évtizedek óta kutatja a tudomány, pontosan mi is vezethet koraszüléshez. Azonban egyelőre nincs pontos receptünk arra vonatkozóan, miket is kell elkerülni, vagy miket kell megtenni ahhoz, hogy a koraszülés elkerülhető legyen. Több betegség, az anya, illetve a baba szervezetének állapota is komoly tényező a koraszülések kialakulásában, de sajnos a környezeti károkat sem lehet kihagyni a képletből.

A környezeti tényezők sora pedig évről évre bővül, hiszen a szmog vagy a munkahelyi stressz mellé már a hőhullámokat és a szélsőséges időjárási tényezőket is fel lehet venni, melyek mostanra akár erős hatást is gyakorolhatnak a szervezetre, és sajnos kikerülhetetlenek. Mindemellett a környezeti hatások nemcsak ránk, hanem a körülöttünk lévő világra is rombolóan hatnak, ez a tétel pedig élelmiszereink esetében is igaz – többek közt ez az oka annak, hogy az utóbbi 50 évben a tápanyagok közel fele eltűnt az élelmiszerekből.

Tény, hogy a tápanyaghiányos állapotok nagyban hozzájárulhatnak a vetélések és koraszülések kialakulásához, már a fogantatáskor is, nem csak a terhesség alatt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az édesapa is komoly tényezője az esetleges vetélések és koraszülések kialakulásának, hiszen a spermiumok minősége, illetve annak romlása sokszor előre kódolja a fenti problémák kialakulási esélyeinek jelentős növekedését - mondja dr. Angyal Géza.

Felügyelet és egészség

A koraszülések elkerülése érdekében mindenképpen érdemes a rendszeres konzultáció a szülészorvossal. Emellett a kismama is tehet - ráadásul igen sokat – a saját és a babája egészségéért, ezzel csökkentve az esetleges problémák kialakulásának esélyét. Ehhez nem kell mást tennie, mint az unásig ismételt egészséges életmódot követni, azaz figyelni a változatos, egészséges ételek fogyasztására és a rendszeres mozgásra (igen, a terhesség alatt is).

A környezeti tényezők élelmiszerekre, illetve azok beltartalmára gyakorolt hatásai miatt azonban a tápanyagpótlás messze nem olyan egyszerű. Nem véletlen, hogy napjainkra a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a mikrotápanyagok pótlását javasolja, külön kiemelve a kismamák helyzetét is. A pótlás jó eszköze lehet egy megfelelő várandósvitamin szedése a terhesség tervezésétől a 3 trimeszteren keresztül egészen a szoptatás végéig - ezt ma már a szakemberek zöme is javasolja!

A boltok polcai roskadoznak a vitaminkészítményektől, vagyis a választás messze nem olyan könnyű.

Mit érdemes szem előtt tartani?

• A kiválasztott készítmény mindenképpen legyen komplex, mivel az egyes anyagok segítik mások hasznosulását (pl.: cink-réz; D-vitamin-kalcium; C-vitamin-vas; …).
• A lehető legtöbb anyag szerves kötési formában legyen a készítményben. A praktikusan -citrát és -glükonát kötési formák (pl.: cink-citrát, réz-glükonát), ugyanis akár 80%-kal is jobban hasznosulnak a szervezetben!
• A várandósvitaminnak megfelelő tagoltságúnak kell lennie, mivel a három eltérő trimeszter tápanyagigénye nem azonos! A tervezési időszak és az első trimeszter tápanyagigénye azonos, de eltér a második trimeszterétől és mindezek eltérnek a harmadik trimeszter és a szoptatás egységétől, mely két időszak tápanyagigénye szintén azonos.

Forrás: ratkotunde.hu
Fotó: freepik.com