Hornung Ágnes a lelki egészség világnapja alkalmából rendezett eseményen arról beszélt, hogy a lélek jólléte kihat a teljes egészségre, ezért fontos foglalkozni vele. A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések aránya egyértelműen nő, és egyre több kamasz küzd olyan problémákkal - kirekesztéssel, bántalmazással -, amelyek súlyos szorongáshoz vagy öngyilkos gondolatokhoz vezethetnek - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a tárca ezért kiemelten kezeli a megelőzést elősegítő programokat, ehhez kapcsolódóan országos roadshow-t indítanak a lelki egészség témakörében, négy városban hatszáz fiatalt szólítanak majd meg.

Hornung Ágnes kiemelte, hogy az ember társas lény, akkor érzi leginkább biztonságban magát, akkor tud kiteljesedni, amikor közösségben él. Az ideális állapot, ha egy gyermek családban nevelkedhet, és az első pillanatoktól minden generációból talál magának társakat - tette hozzá az államtitkár.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom, ezért a kormány a lelki egészség támogatására kortól független feladatként tekint a teljes életúton át.

Magyarországon a kormányzat döntéseivel már egy évtizede segíti a vágyott gyerekek megszületését, a családok boldogulását, hiszen a családok a nemzet legfontosabb építőkövei, nélkülük nincs jövő, nincs Magyarország - mondta az államtitkár.

Hozzátette, a konkrét támogatások mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a család intézményének erkölcsi, szellemi értékét, erejét is közvetítsék, mert hisznek abban, hogy a jól működő, szerető családok, valamint az értékteremtő közösségek a lelki egészség legfontosabb biztosítékai.

Nagy-Vargha Zsófia, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkára a Kösz, jól vagyok. Tényleg? elnevezésű roadshow részleteiről elmondta, hogy Ajkán, Ózdon, Dombóváron és Balassagyarmaton várják a fiatalokat, akik egy online bántalmazást bemutató színházi darabot tekinthetnek meg, amelyet kiscsoportos beszélgetés követ szakértőkkel, drámapedagógiai eszközökkel.

A rendezvényekre kitelepül majd az az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF magyarországi képviselete, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Magyar Diáksport Szövetség, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és a KINCS is.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke bemutatta az intézet 2020 novembere óta végzett Közérzetkutatásának legfrissebb eredményeit. A felmérés alapján a magyarok átlagos közérzete egy tízes skálán hetes volt az elmúlt három évben, a boldogságérzete pedig 7,4, a legboldogabbak a házasságban élők és a gyermeket nevelők.

Az elégedettség érzete három év átlagában 6,7, minél fiatalabb valaki, annál elégedettebb, az egészen kicsi gyereket nevelők a legelégedettebbek, őket követik az aktív dolgozók, a nyugdíjasokra pedig a legkevésbé jellemző.

Sokat rontott az elégedettségérzésen az ukrajnai háború, továbbá az általa okozott energia- és gazdasági válság. A biztonságérzettel kapcsolatban a KINCS elnöke azt mondta, hogy 2022 nyarán, amikor a háború negatív hatásai begyűrűztek a magánéletbe, megrendült a biztonságérzet, de 2023-ban újra növekedni kezdett az érték.

Érdekesnek nevezte, hogy a férfiak biztonságérzete szinte minden hónapban magasabb volt a nőkénél. Az egészségérzet a koronavírus-járvány csúcsán, 2021 februárjában állt nagyon alacsony értéken, és 2021 decemberében volt a legmagasabb, amikor végre újra együtt lehetett ünnepelni, és az átoltottság is magas volt.

Korcsoportok szerint minél fiatalabb valaki, annál egészségesebbnek érzi magát - ismertette. A saját dolgok alakulásának megítélése átlagosan 6,8, az ország dolgainak alakulását azonban rosszabbra, 5,1-re értékelték a megkérdezettek, azaz az emberek látják a nehézségeket, de azok a saját életükbe kevésbé gyűrűznek be - mondta.

Az idősebbek kedvezőbben látják az ország dolgainak alakulását, a fiatalabbak pesszimistábbak - számolt be az eredményekről Fűrész Tünde. Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója arról beszélt: a fiatalok családalapításához elengedhetetlen, hogy biztonságban érezzék magukat és stabil jövőképük legyen, de egyelőre azt látni, a fiatalok bizonytalanok a jövőjüket illetően.

Fontosnak nevezte a "megküzdési képességet", a rugalmasságot, a kontrollképesség érzését, valamint a stabil személyiséget, amelyek kialakulásában a személyes kapcsolatok és a kötődés szerepe elengedhetetlen.

Székely András, a Velem lehet beszélgetni elnevezésű kezdeményezés koordinátora bemutatta a programot, amely a kommunikációs, a szociális és az érzelmi készségek fejlesztését célozza. A kezdeményezés honlapján gyakorlati tanácsokkal, segédletekkel, játékokkal motiválják beszélgetésre a fiatalokat, és foglalkozásokat tartanak az általános iskolától a felsőoktatásig - ismertette Székely András.

Forrás: MTI
Fotó: freepik.com