Mit jelentenek a turistajelzések? Tanítsd meg a gyereknek kirándulás, túrázás közben!

2018 Március 18.

Családi kirándulások, túrázások során érdemes a gyerekeknek elmagyarázni, hogy a turistajelzések színe, alakja mire utal. Milyen jelzésre számítsunk, ha például barlanghoz, forráshoz vagy kilátóhoz szeretnénk eljutni? Mire kell figyelni az útelágazásoknál, úgynevezett útvilláknál?

Amikor a gyerekkel a természetet, az erdőt járjuk, akkor életkortól függetlenül érdemes a figyelmüket felhívni a kijelölt turista útvonalakon található jelzésekre is, amelyek fontos információt hordoznak. A fákon, köveken található jelek kényelmessé és biztonságossá teszik a túrázást. A családi kirándulások során kérjük meg a gyerekeket, hogy ők keressék, figyeljék az "indító" jelzéseket, a "behívó" jelzéseket vagy a soron következő "biztató" turistajelzéseket - ezáltal még kalandosabbá tehető számukra az erdei kirándulás.



A séta során magyarázgassuk el nekik, hogy egyik legfőbb szervező elv, hogy jelzésekhez használt színek és alakzatok az útvonalak megkülönböztetését segítsék elő. Fontos, hogy két azonos jelzésű turistaút ne találkozzon, illetve egy jelzés lehetőleg ne ágazzon el. A turistajelzések színeinek fontos hierarchiájuk van. A fontossági sorrend a következő:

kék


piros


sárga


zöld



A kék sávjelzés az országos jelentőségű, több tájegységen átívelő utakat jelez. Ilyen az Országos Kéktúra, a Kohász Kék, Bükki Kék, Börzsönyi Kék, Balatoni Kék.

A piros sávjelzést akkor használják, ha az út legalább egy hegységen átvezet. Például ilyen a Közép-Dunántúli Piros, Dél-Dunántúli Piros Túra.

A sárga és a zöld sávjelzésnek lokális jelentőségük van, általában hegységi vándorutak jelzésére alkalmazzák, például Mecseki Zöldtúra.

Kereszt jelzés
Átkötő, összekötő, illetve rövidítő turistautat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet.
A kereszt jelzést valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz, például állomáshoz vagy megállóhelyhez vezető útjelzésére is alkalmazhatják.

 

Négyzet jelzés
Általában a sávjelzésekből kiinduló és szálláshelyre, lakott településre vezető, illetve az azoktól jövő utakat jelöli
Ezt a fajta jelzést szintén alkalmazzák valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz például állomáshoz vagy megállóhelyhez tartó útjelzésére is. Ha a leágazás 2 kilométernél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.
 

Kör jelzés
Kör jelzés forrásokhoz, kutakhoz, ivóvízvételi helyhez vezető utat jelez, illetve az azoktól jövő rövid (legfeljebb 2 kilométer) utakat jelöl.
A kör jelzés többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki.

 

Háromszög jelzés
A háromszög jelzésű utakon a hegytetőkre, csúcsokra, kilátópontokhoz lehet feljutni.
Ha a leágazás 2 km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.
Ez a jelzés is rendszerint más jelzésből indul ki.
 

L alakú jelzés
Romokhoz, műemlékekhez, földvársáncokhoz vezető, illetve az azoktól jövő rövid (legfeljebb 2 kilométer) utakat jelzi.
Ez a jelzés rendszerint más, azonos színű jelzésből indul ki.

 

Omega jelzés
Barlangokhoz vezető rövid (legfeljebb 2 kilométer) utakat jelöl. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki.


 

Körséta jelzés
Körséta jelzéssel rövidebb kirándulásokra alkalmas, a kiindulópontba (például autóparkolóba) jelzésváltás nélkül visszavezető útvonalakat jelöl.

 

 


Turistajelzés, úgynevezett "kapu" egy őrségi turistaútvonalon (Fotó: Papás Mamás Magazin)

A turistajelzésnek jól látható helyen kell lennie
Alapvető szabály, hogy:

  • a jelzések mindkét haladási irányból jól láthatók legyenek, ezért általában nem az utakkal párhuzamosan, hanem lejtőkön merőlegesen szokták fákra, sziklákra, oszlopokra ráfesteni,
  • fátlan utak mentén a jelzéseket a telefonoszlopokon, villanyoszlopokon, azok beton lábazatán, út menti köveken vagy sima felületű sziklákon helyezik el.

Egyszerűbb és bonyolultabb útelágazások - mire kell figyelni?

Egyszerűbb útelágazásoknál, úgynevezett útvilláknál, illetve olyan helyeken, ahol kétség merülhet fel az iránt, hogy az utat melyik irányban kell folytatni - de a turistaút azonos minőségű marad (például kiágazó kitaposott utak, vadcsapások esetén) - az elágazás előtt és azt követően magán az úton 10-20 lépésnyire feltétlenül látható helyen figyelmeztetőjelzéseket kell elhelyezni.

Bonyolultabb útelágazásoknál, ahol nem két, hanem több irányban is lehetséges az utat folytatni, vagy ha a turistaút hirtelen éles szögben törik, illetve ha az út egy aránylag jó útról egy rosszabb minőségű útra tér, úgynevezett "kaput" kell készíteni. Ez annyit jelent, hogy az új iránynak megfelelő út bejáratánál az úttól jobbra és balra, egy-egy jelzést kell elhelyezni. Ezenkívül a kapu után, körülbelül 10-20 lépésnyire, a kapuból már jól látható helyen irányjelző behívó jelzést kell alkalmazni. Így a kapu a behívó jelzéssel együtt félreérthetetlenül jelzi a követendő utat.

Indítójelzés, behívó jelzés, megerősítő jelzés, biztató jelzés
A turistautak általában mindig valamilyen fontosabb közlekedési ponttól, például vasútállomástól, hajókikötőtől, autóbusz megállóhelytől indulnak, vagy más jelzett utakból ágaznak ki.
Az útjelzés mindkét esetben egy indító jelzéssel kezdődik. Az útvonal irányában 10 méteren belül található a második jelzés, amit behívó jelzésnek neveznek. Egy harmadik jelzést is elhelyeznek egy kissé messzebb a helyes útvonalon arra az esetre, ha a behívó jelzés megsemmisülne. Ezt a jelet megerősítő jelzésnek hívják.
A hosszú, kereszteződés nélküli útvonalakra biztató jelzéseket helyeznek el.

A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1930-ban dolgozták ki.

Forrás: Wikipédia
Kezdőfotó: Freepik