Az 5 éves kisfiú szoknyában és hosszú, kibontott hajjal jár oviba! Az anyukáját nem zavarja - Így reagál rá a környezete!

2018 Április 22.

Az 5 éves kisfiam lányos ruhákat szeret hordani, amiben nem találok semmi kivetnivalót. Remélem, hogy az iskolában nem fogják emiatt bántani – mondja Simon édesanyja. (A fotó csak illusztráció).

Simon 3 éves volt, amikor először bújt lányos ruhába, ma 5 éves. - Az egész úgy kezdődött, hogy elém állt, és megkérdezte: "Anya, tudnál nekem valamit varrni?". – Már csaptam is fel a varrásminta könyvemet, és mutattam neki. "Persze, csak válassz ki magadnak valamit". Átlapoztuk a könyvet, miközben pulóvereket, kisnadrágokat ajánlgattam neki.
Aztán egyszer csak rábökött egy lányruhára: "Ezt szeretném. Lilában. "Oké, megvarrom, de hordani is fogod?" - kérdeztem. "Persze"- vágta rá egyből a fiam.

- Megvásároltam hozzá anyagot, és elkészítettem. Ma is ez a kedvenc ruhája - meséli az édesanya. - Eközben azon tanakodtam magamban, hogy mit is jelent tulajdonképpen a nemi identitás. És erről azt gondolom, hogy a gyerekeket mi neveljük lányokká, illetve fiúkká, mert bizonyos viselkedési módokat várunk el, és mert a fejünkben régi, berögzült magatartási minták égtek be – mondja.

A fiúknak erősnek kell lenniük, a lányoknak nyugodtnak?

A fiúk megengedhetik maguknak, hogy durvák legyenek, hogy zajongjanak, és többek között tudjuk róluk, hogy jó a térbeli tájékozódásuk. A lányoktól ugyanakkor elvárjuk, hogy nyugodtan megüljenek a helyükön, kedvesen viselkedjenek, és azt gondoljuk róluk, hogy szívesen olvasgatnak vagy babáznak.

Egy BBC kísérlet rávilágított arra, hogy hogyan gondolkodunk nemi szerepekről és ennek alapján, miként neveljük a gyermekeinket. A tudományos kísérlet során a gyerekeken megcserélték a ruhákat: a kisfiúkat rózsaszín ruhácskába öltöztették, a kislányokra nadrágot, kék kockás ingecskét húztak, majd a vizsgálati alanyokat beküldték egy szobába, hogy játszanak a többi gyerekkel együtt. Azok, akikről azt gondolták a társai a ruha alapján, hogy lányok, ők babákat, plüssállatokat kaptak a többiektől, és akikről azt gondolták, hogy fiúk, nekik mini robotokat és építőkockákat nyújtottak oda.

- Ha egy gyereknek plüssmackót adok a kezébe, akkor a gyerek teljesen más agyi területeket kapcsol be a használata során, mint ha építőkockákat kapna. Más-más szinapszisok jönnek létre ilyenkor az agyban, amelyek egészen felnőttkorig épülnek ki. Ha egy nő ambiciózus és kitartó, akkor könnyen keményfejű kosként tekintenek rá, míg ha egy férfira jellemző ugyanez, akkor az állóképességét férfiasnak tarják – magyarázza a kutató.

"Simonnak egyre több szoknyája gyűlt a szekrényben"

- Simonnak van egy két éves húga is. A barátnőmtől folyamatosan kapok gyerekruhákat, amiket a lányai már kinőttek. Ilyenkor Anna is és Simon is végignézi a holmikat, és választanak belőlük maguknak. Simonnak azóta több ruhája és szoknyája gyűlt össze, amiket szívesen hord – én ezt alapvetően nem ítélem el, csupán amiatt aggódom, hogy bántani fogják őt a gyerekek a közösségben.

Sőt, az óvó néniknek sem volt kifogásuk, hanem ügyesen kezelték Simon hóbortját. Csak a nagyobb fiúk kezdték cikizni Simont, hogy amiket hord, azok lányos ruhák. Az óvó nénik feltalálták magukat, és elmagyarázták a gyerekeknek, hogy mindenki azt vesz fel, amit csak akar – meséli az anyuka.
- Simonnak ugyanakkor szép, hosszú haja is van, amit nem szeret összefogni. "Imádom, amikor belefúj a hajamba a szél, és lobog!" – szokta mondogatni.

10 éves korig a gyerekek hormontükre még egyforma

Egyes azt tartják, hogy nemi specifikus karakterjegyekről gyerekkorban az eltérő hormontükrök tehetnek, például emiatt lehetnek durvábbak a fiúk, mert magasabb a vérükben a tesztoszteronszint. Ugyanakkor vizsgálatok rámutatnak, hogy 10 éves korukig egyforma a fiúk és lányok hormontükre, tehát a fiúknak nem magasabb a tesztoszteronszintjük, mint a lányoknak. De akkor mégis mi az oka a különbségnek, annak hogy a fiúk hangosabbak, keményebbek, a lányok pedig érzékenyebbek? Egy biztos, minden gyerek más és más, a tulajdonságok nagyon különbözőek tudnak lenni, aminek nincs köze a nemiséghez.

- Amikor egy baba világra jön, akkor nem születik kétneműnek - állítja Carol Hagemann-White amerikai szociológus. A nemi identitás a környezettel való kapcsolat során alakul ki, a nemi beskatulyázás mégis szélesen elterjedt.

„A rokonaink, ismerőseink megszólnak, hogy Simon lányos ruhákban jár”

- Sokszor megszólják Simont azt utcán, hogy úgy néz ki, mint egy kislány. Sokáig zavarta a fiamat, hogy csúfolják, aztán elmagyaráztam neki, hogy: "Az emberek kategóriákban tudnak csak gondolkodni. A mi családunk másként vélekedik erről. Próbáld meg mások véleményét nem figyelembe venni, vagy ha nagyon zavar, akkor vágasd le a hajadat".

- A rokonaik is szóvá teszik, hogy egy fiú nem járhat lányos ruhákban. A kolleganőm férje egy rendezvényen felháborodottan megkérdezte a férjemtől, amikor meglátta Simont, hogy "Te hagyod, hogy így mászkáljon a fiad?!”
Mi ezeket a véleményeket egyáltalán nem vesszük a szívünkre. Simon is megtanulta, hogy hogyan kell a kritikát kezelni. Már teljesen mindegy neki, hogy mit mondanak rá, mert ő maga tudja, hogy fiú, és kész – magyarázza az anyuka.

„Remélem, hogy nem fogják ezért majd bántani az iskolában”

- Azért félek egy kicsit, hogy majd ne bántsák a nagyobbak az iskolában. Éppen ezért már most felkészítjük őt a várható konfliktusokra. Szerencsére azok lesznek az osztálytársai, akikkel az óvodába együtt járt, és akikkel már jól ismerik egymást. Az óvodás társai úgy fogadják el Simont, amilyen – mondja reménykedve Simon anyukája.

Forrás: Huffington Post
Fotó: Pixabay (a fotó csak illusztráció)
Nevek megváltoztatva.