Neurofeedback terápia – Hogyan segíti a Neurofeedback-tréning a figyelemzavaros, ADHD-s és autista gyerekeket? Szakembert kérdeztünk!

2018 Január 23.

Milyen gyerekeknek segít hatékonyan a Neurofeedback-terápia? Mi történik a tréning során? ILF vagy amplitúdó tréning – mi a különbség? Szakembert kérdeztünk, aki néhány sikertörténetet is elmesél nekünk.

A Neurofeedback módszerére orvosi kísérletek útján döbbentek rá véletlenül, amire végül a NASA is felfigyelt. Azóta külföldön teljesen elfogadott és bevált, egészségügyi kasszák által finanszírozott terápiává nőtte ki magát, Magyarországon pedig az ADHD-s, figyelemzavaros, magasan funkcionáló autista gyerekek hatékony fejlesztéseként vált ismertté. A módszerről, annak lehetőségeiről Hullán Gabriella gyógypedagógust, Neurofeedback trénert kérdeztük.

Milyen gyerekeknek ajánlott a Neurofeedback-terápia?

- Széles palettán alkalmazható a módszer. Leggyakrabban figyelemzavar, autizmus spektrumzavar, ADHD, idegrendszeri éretlenség, szorongás területeken használjuk, de neurotipikus gyermekeknél is kitűnő eredményeket lehet elérni a tanulás megsegítésében, vagy akár a tanulási eredmények fokozásában. Gondoljunk csak arra, hogy rendszeres fejlesztésekkel egy átlag képességű gyerek akár több pontot is előre ugorhat az IQ-teszten– mondja Hullán Gabriella Neurofeedback-tréner.

Hanna, Marci és Bendegúz története – így hatott rájuk a Neurofeedback terápia

A szakember kezei között az évek során számos fejlesztendő gyerek fordult meg, akik között volt beszélő és nem beszélő, epilepsziás, ADHD-s, változatos okok miatt szorongó vagy Asperger-szindrómás gyerek. A szakember szerint a fejlesztés sikere nagyban azon múlik, hogy a család milyen kitartóan jár a fejlesztésekre, és mennyire működik együtt a trénerrel. Gabriella kérésünkre több sikertörténetet is felidézett, amire szívesen emlékszik vissza.

Az 5 éves Hanna, egy nagyszerű ADHD-s kislány egy teljes nyári szüneten át járt a tréningre, amikor ősszel visszatért a gyerekközösségbe, nem győzték őt dicsérni a fejlesztő pedagógusai, hogy milyen rendezett lett, és mennyivel összeszedettebben teljesít.
A 10 éves Marci a tréningek előtt erősen tikkelt, a tréningek hatására kezdetben váltotta a tikk tüneteket, majd azok egyre enyhébbek lettek, míg idővel eltűntek. Ma már csak akkor tér vissza nála a korábbi állandó tikkelés, amikor Marci erősen túlterheltté válik az iskolában vagy az edzéseken. Az 5 éves Bendegúznak, akit ADHD-vel diagnosztizáltak, kezdetben még az is nehézséget okozott, hogy nyugodtan megüljön a helyén, mert bármi képes volt kizökkenteni őt a feladathelyzetből. Alig pár hónap tréning után arra lettek figyelmesek a szülők, hogy a folyton izgő-mozgó gyermekük sokkal nyugodtabb lett, nem „pörgött” állandóan, és könnyebben szót fogadott.

Mi történik egy Neurofeedback-tréning során?

A Neurofeedback tréninget a szülők általában nagyon kedvelik, mert a gyerek különösebb erőfeszítés nélkül, észrevétlenül és játszva jut hozzá a szükséges fejlesztéshez. A tréning során a terapeuta a gyerek kedvenc meséjét kapcsolja be, és enyhe túlzással a gyereknek „csupán annyi a dolga”, hogy a mesét árgus szemmel figyelje.

- A gyermeket nyugodt környezetben egy monitor elé ültetem, hogy valamilyen "visszacsatolást" nézzen – ez saját érdeklődésének megfelelően lehet természetfilm, mese, animáció vagy valamilyen egyszerűbb játék is akár. Eközben egy speciális EEG készülék segítségével nyomon követem a gyermek aktuális EEG adatait, és percről-percre mérést végzek, hogy ezek az értékek miben térnek el az optimumtól. A tréning során, amit a gyerek mesenézésként él meg, az egyéni agyhullám értékeit közelítem az optimálishoz – mondja Hullán Gabriella.

- Például egy ADHD-s gyermeknek a vetített mese akkor megy zavartalanul a monitoron, ha a gyerek a frontális agyi területeken mért, a fejlett idegrendszernek megfelelő aktivitást produkálja. Tehát a gyermeknek aktív tudatos munkája lesz abban, hogy az általa nézett mese folyamatosan menjen, azaz valóban le kell tudnia magát nyugtatni, és aktivizálnia figyelmét. Amint kizökken a figyelme és tartósan csökken a koncentráltsága, leáll a mese a monitoron – magyarázza a szakember.

ILF és amplitúdó tréning – melyik gyereknek mi ajánlott?

A Neurofeedback tréning bár több mint 10 éve hozzáférhető Magyarországon, nagy érdeklődésre leginkább az utóbbi néhány évben kezdett számot tartani. Az érdeklődő szülők leginkább abban bizonytalanodnak el, hogy az elérhető Neurofeedback tréning fajták közül (több is van), melyiket válasszák. Tanácstalanok abban, hogy milyen szempontok alapján döntsenek. Az agyhullámok megértése önmagában is nehéz egy laikus számára, a speciális EEG-tréning fajták összehasonlítása pedig több mint kihívás. Aki szeretne a témában elmélyedni, annak érdemes ellátogatni a Neurofeedback Klinika honlapjára.

- Valóban több féle Neurofeedback módszer is létezik, vannak gyermek és felnőtt specifikus típusok is. Hazánkban elsőként az amplitúdó tréning terjedt el, de ma már sok helyen találkozunk az úgynevezett ILF módszerrel. Mind a kettő módszer ugyanazon Neurofeedback elven alapszik, ám más-más tanulási elmélettel és különböző frekvenciatartományokkal dolgozik a kettő. Míg az amplitúdó tréning operáns kondicionáláson (akaratlagos tanuláson) alapszik és konkrét agyhullám tartományokkal dolgozik, addig az ILF tréning implicit (nem akaratlagos, tapasztalati) tanulással és alacsony frekvencia tartományból indul ki – teszi hozzá.

- Így az amplitúdó tréning 4-5 éves kortól ajánlott és megfelelő feladattudat, illetve tudatos legalább 30 percnyi nyugalmi helyzet szükséges. Figyelemkoncentrációs problémák, ADHD, idegrendszeri éretlenség, autizmus és teljesítményfokozásra a leghatékonyabb gyermekeknél.
Az ILF tréning kevésbé kontrollált gyerekek számára is alkalmazható. Főként autizmus spektrum zavar, ADHD, szorongás és epilepszia terén.

- Úgy összegezném, hogy az amplitúdó tréningre a már a nyugodtan, 30 percet megülni képes, feladattudattal rendelkező gyermekeket vigyünk, akik partnerek tudnak lenni egy tanulási folyamatban. Az ILF módszer azoknak a gyermekeknek kedvez jobban, akik még kevésbé kontrolláltak (egész rövid időre se tudnak nyugodtan megmaradni, sokat mocorognak még) állapotuk az idegrendszer alapjainak "átmozgatását" igényli – mondja a tréner.

Neurofeedback kezdetek – minden a neurofeedbackkezett kísérleti macskákkal indult
A Neurofeedback módszer hatékonyságára orvosi kísérletek során döbbentek rá a kutatók. Dr. Barry Sterman (1963) macskákon végzett SMR hullámmal kapcsolatos kísérleteket, melyekben a 12 és 15 Hz közötti szenzomotoros frekvenciát jutalmazta - ezek valójában kezdetleges SMR-Neurofeedback tréningnek voltak.
Később a sors úgy hozta, hogy egy a NASA számára készített kísérletben is részt vettek az SMR tréningezett cicák más egyedekkel együtt. Ebben egy epilepsziát kiváltó anyaggal kapcsolatban vizsgálták az állatokat. A hipotézis beigazolódott, a macskák jelentős része epilepsziás rohamot kapott a kísérletek során, azonban az előzetesen neurofeedbackkezett emelt SMR hullámokkal rendelkező cicák nem kaptak rohamot a nekik beadott kemikáliák ellenére sem, vagy vissza tudták fordítani a roham létrejöttét.

Hullán Gabriella végzettsége gyógypedagógus, 2015 óta foglalkozik Neurofeedback tréninggel. Jelenleg a Neurofeedback & Fejlesztés terapeutája. Szakterülete az ADHD-s, neurodegeneratív zavaros gyerekek fejlesztése, valamint a csúcsmenedzserek számára speciális stressz management és teljesítményfokozó tréningeket tart.



Kezdőfotó: Pixabay