Montessori ötletek otthonra – 15 tipp, amivel segítheted óvodás, iskolás gyermeked fejlődését!

Milyen környezetet teremtsünk a gyerekszobában? Hogyan játszunk az óvodáskorú gyerekekkel? Hogyan tanuljunk, gyakoroljunk otthon az iskolás gyerekekkel? 15 tipp Montessori eszköztárából, ami segít boldog gyereket nevelni.

Maria Montessori fiatal orvosnőként gyermekosztályokon dolgozott, ahol hamar felfigyelt arra, hogy az értelmileg sérült gyerekeket sokkal inkább lehet fejleszteni megfelelő pedagógiával, mint gyógyszerekkel. Azt is hamar felismerte, hogy ha a fogyatékos gyerekek szépen és ütemesen tudnak fejlődni, akkor megfelelő pedagógiával az egészséges gyerekek bizony szárnyalni képesek.

Montessori nevelési elveinek a mai korszellem nagyon kedvez, de ne feledjük, saját korában közel sem volt ennyire elismert és népszerű, mert az orvosnő korát meghaladó felfogása, újítani akarása akkoriban minden nevelési felfogással szembe ütközött.


15 Montessori tipp otthonra – játékhoz, játékos tanuláshoz, gyermekneveléshez 


 
1. Montessori a gyerekszobában

A gyerekszobában kerüljük a zsúfoltságot, a rendezetlenséget. A gyereket körbe vevő tér legyen szellős, átlátható, számára is könnyen kezelhető. Jó, ha nem csak mi tudjuk, minek hol van a helye, hanem ő is átlátja a saját rendszerét. A gyerekszobát kényelmes gyerekbútorokkal rendezzük be, ami igazodik a gyerek mindenkori testmagasságához. A játékos/tanulós polc nyitott legyen, rajta szellősen álljanak a játékok/tanulási eszközök, hogy a gyerek kedvet érezzen ezekhez hozzányúlni.

2. Önállóságra nevelés

Mindent, amit a gyerek egymaga ügyesen el tud végezni, végezze el maga. Hagyjuk őt önállóan cselekedni, támogassuk őt az önállóságában, biztosítsunk ehhez megfelelő eszközöket és megfelelő környezetet. A gyereknek mindig legyen saját feladata, legyen valaminek a felelőse otthon is, nagyszülőknél is. A Montessori gyermeknevelés egyik fő célja, hogy a gyerek képessé váljon az önálló döntések meghozatalára.

3. Tisztelet a gyerek iránt

Tiszteljük a gyereket! Tiszteljük benne az önálló személyiségét, és ne akarjuk eazt mindenáron elnyomni. Ne erőltessünk rá olyat, amint mi szeretnénk, de ő egyáltalán nem.

4.Túlzott féltés

A túlzott óvás, a túláradó féltés is lehet ártalmas, mert a gyerek nem tud ilyenkor önállóan kibontakozni, gátolhatja a gyermek természetes szellemi fejlődését.

5. Ne siettessük a gyereket

Ne akarjuk siettetni a gyereket a fejlődésben, sőt, a hétköznapi tevékenységekben sem, mint az evés, öltözködés, tisztálkodás. A gyerekek eleve lassabbak, mint a felnőttek. Amikor kérünk tőlük valamit, mindig vegyük figyelembe a gyerekek korát és az érettségét.

6. Játék és időbeosztás

Engedjük, hogy a gyerek döntse el, hogy a szabad játékidőben melyik játékkal mennyi időt foglalkozik. Hagyjuk, hogy saját maga döntse el, hogy mennyit játszik egy adott játékkal – pont annyit fog, amennyire a fejlődéséhez szüksége van.

7. Közös szabályok, hibázás

Amit közösen megbeszéltünk a gyerekkel, azt következetesen be is kell vele tartatni. Ha a gyerek megszegi a közösen (!) kialakított szabályt, akkor ne büntessük ezért, hanem adjunk neki esélyt a hiba kijavítására.

8.  Motiváció ereje

A szülő „informátor” legyen a gyerek körül, és ne „szervező” . A gyereknek ne parancsolgassunk, ne konkrét utasításokat osztogassunk, hanem pozitív megerősítésekkel motiváljuk, biztassuk, terelgessük őt.

9. Valódi terepen valódi szemléltetőeszközök

Ha lehet, a gyereket eredeti környezetben tanítsuk valós eszközökkel. Például a háziállatokról falusi környezetben szerezhet a gyerek legvalósabb információt.

10. Kedvenc mesével, érdeklődési területekkel játsszunk és tanítsunk

Amikor játszunk vagy tanítjuk a gyereket, akkor közelítsünk a kedvenc érdeklődési területe felől. Könnyebben meg fog érteni egy matematikai feladatot, ha az ő érdeklődési területéből merítkezve magyarázunk, példálózunk. Ezeket egyszerűbben meg fogja érteni és könnyebben meg tudja jegyezni.

11. Tanulás közben hagyjuk a gyereket próbálkozni

Otthoni tanulás közben kerüljük a határozott utasításokat, amelyek a kész megoldást kínálják a gyerek számára. Hagyjuk, hogy a gyerek maga jöjjön rá a problémára vagy a hibára.

12. Hibázás

Jó, ha a gyermeknek lehetősége van a saját hibáinak önálló észlelésére és korrigálására. Soha ne büntessünk öncélúan.

13. A választás szabadása

Óvodás gyereknek kínáljunk fel érettségének megfelelő különféle játszási lehetőségeket, és engedjük, hogy ezekből ő maga válasszon. Iskolás gyereknél engedjük, hogy ő válassza ki, melyik feladattal, leckével akar kezdeni. A gyereknek megfelelő feltételek mellett (környezet, eszközök) engedjük át a választás szabadságát!
 
14. A tanulás lépései

 Próbálkozás (előveszi a Montessori tornyot és épít)
 Megtapasztalás (alulra teszi az 1-es kockát, rá a többit, összedől a torony, valami nem jó)
 Gyakorlás (újra próbálkozik, kutatja, hogyan tudná felépíteni)
 Ismerkedés (az egyik kocka kisebb, a másik nagyobb)
 Képesség kialakulása (rájön, hogy melyik kockára melyiket kell rakni)
 Tudás (a tornyot képes maga felépíteni úgy, hogy az nem dől össze) 

15. Spontán szabad tevékenység

Maria Montessori mindig a gyerekek tiszteletére hívta fel a figyelmet, úgy tartotta: minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, éppen ezért biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit.

Összeállította:Anyapuszi és Apapacsi
Szakértő: Béres Mária mesterpedagógus, Montessori gyógypedagógus, a Béres Mária Montessori (BMM) módszer kidolgozója – mastakarok.hu
Fotó: Wikipédia