Az érettségi vizsgák megterhelése alatt sokaknál jelentkezik szorongás, alvászavar, de akár depressziós tünetek is, valamint a külső elvárások és a saját jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanságuk is fokozódik.

A teljesítményszorongás csapdája

Az érettségit sok diák a „nagybetűs élet” előszobájaként éli meg, amely végleg eldöntheti a sorsát: sikeres lesznek-e az életben. Ez a gondolkodásmód önmagában is szorongást kelt. A teljesítményszorongás gyakori jelenség ebben az időszakban, amelynek során a tanuló saját képességeit és eredményeit túlzottan kritikusan szemléli. A kortársak és a szülők elvárásai, a továbbtanulási nyomás és az önbizalom hiánya gyakran együtt jelennek meg – ez pedig súlyos stresszforrás (Putwain, 2009).

Az agy is stresszben él

A tartó szorongás hossza nemcsak a gondolkodásra van hatással, hanem az agyműködést is megváltoztatja. A stressz hatására fokozódik a kortizol nevű hormon termelődése, amely, ha huzamosabb ideig magas szinten van, rontja a memóriát és a koncentrációt – pont azokat a funkciókat, amelyekre az érettségi alatt a legnagyobb szükség lenne (Lupien et al., 2009).

Az identitás és az önértékelés

Az érettségi időszak egybeesik a serdülőkor végi identitáskereséssel is. Erik Erikson fejlődéselmélete szerint ebben a szakaszban a fiatalok az „identitás vs. szerepkonfúzió” konfliktusát élik át – vagyis keresik, kik ők és mihez kezdjenek az életükkel (Erikson, 1968). Egy ilyen bizonytalan időszakban a kudarcélmények vagy akár csak a túlzott nyomás megtépázhatja az önértékelést, sőt, hosszabb távon kihatással lehet a pszichés stabilitásra is.

A szülők és tanárok szerepe

A támogató környezet kulcsszerepet játszik abban, hogyan élik meg a fiatalok ezt az időszakot. A tanárok figyelmes és törődő visszajelzései, a reális elvárások és a pozitív megerősítések segíthetnek abban, hogy a diákok ne csak kudarcként vagy sikerként éljék meg az érettségit. Ugyanígy a szülői empátia – és nem a nyomásgyakorlás – jelenthet valódi támaszt.

Mit tehetünk a fiatalok lelki egészségéért?

A stressz kezelése tanulható. A tudatos felkészülés, az időmenedzsment fejlesztése, az alvás és a mozgás fontos szerepének felismerése, valamint a relaxációs technikák beépítése mind hozzájárulhatnak a lelki egyensúly fenntartásához. Sokat segíthetnek pszichológusok és mentális higiénés szakemberek, akikhez a diákok fordulhatnak, ha túlterheltnek érzik magukat. Ez nem jelenti azt, hogy baj lenne velük, csupán megtanulhatják a szakemberek segítségével, hogyan kezeljék érzelmeiket.

Akárhogyan is teljesít gyermekünk az érettségin, értsük meg, hogy ez az időszak nagyon megterheli őt. Azzal biztosan nem segítünk neki, ha leértékelő megjegyzésekkel próbáljuk rávenni a jobb teljesítésre. A gyerek nem akkor lesz boldog, ha kiválóan teljesít, hanem akkor ha azon az úton halad, ami neki megfelel.

Felhasznált irodalom:

• Putwain, D. (2009): Vizsgastressz és tesztszorongás . Educational Psychology, 29(1), 79–91.
• Lupien, SJ, Maheu, F., Tu, M., Fiocco, A. és Schramek, TE (2009): A stressz és a stresszhormonok hatása az emberi kognícióra: Következtetések az agy és a kogníció területére vonatkozóan . Brain and Cognition, 65(3), 209–237.
• Erikson, EH (1968): Identitás: Ifjúság és válság . New York: Norton.

Nyitókép forrása: Canva.com