A zene, amely könnyeket csal

Sírni egy zeneszámon nem ritka jelenség. A tudomány ezt az élményt „zene által kiváltott érzelmi katarzisnak” nevezi. De mi történik ilyenkor az agyban?

A zene nemcsak hallható élmény, hanem komplex idegrendszeri folyamatokat indít el. Kutatások szerint bizonyos hanghatások és dallamfordulatok képesek bekapcsolni az érzelmi agyterületeket, például az amygdalát és a hippocampust, ami a félelem, az öröm, az emlékek és a sírás szabályozásában is részt vesznek (Blood és Zatorre, 2001).

A dopamin öröm

Az egyik legérdekesebb felfedezés, hogy a zenehallgatás dopaminfelszabadulást idéz elő – vagyis ugyanazt az örömközpontot aktiválja, mint például az evés vagy a szerelem. Ez akkor különösen erős, ha az ember előre tudja, hogy „mindjárt jön az a rész”, amit nagyon vár (Salimpoor et al., 2011).

Ez az örömteli várakozás feszültséget kelt az agyban, majd a feloldás – amikor megszólal a várt motívum – erős érzelmi hatás vált ki, amit akár könnyek is kísérhetnek. Ez az élmény gyakran jár a „libabőr” jelenségével is, amely szintén jól dokumentált neurofiziológiai reakciót (Grewe et al., 2007).

Neuroesztétika: az agy és a szépség kapcsolata

A neuroesztétika a művészetek és az agyműködés kapcsolatát vizsgáló tudományterület. Kimutatták, hogy a zene által kiváltott érzelmi válaszok nem csupán kulturális tanulás eredményei, hanem biológiai alapjaik is vannak. Az agy olyan területei aktiválódnak zenehallgatás közben, ami az empátiával, a kötődéssel és a jutalmazással is összefüggésbe hozható (Koelsch, 2014).

Ezért történhet meg az is, hogy akkor is képesek vagyunk meghatódni egy zeneszámon, ha nem értjük a szöveget – a dallam és a hangzás önmagukban is „beszélnek” hozzánk.

Miért pont ez a dal?

Nem minden zene vált ki sírást vagy meghatottságot. A kutatások szerint az egyéni élmények és emlékek kulcsszerepet játszanak ebben. Ha egy dallam összekapcsolódik egy fontos életeseménnyel, például egy esküvővel, egy búcsúval vagy egy gyászfolyamattal, akkor újrahallgatáskor az agy érzelmi emlékeket idéz fel – gyakran könnyekkel kísérve.

A zenében rejlő erő tehát nemcsak a hangjegyekben van, hanem abban is, hogyan rezonál bennünk .

Felhasznált irodalom:

• Blood, AJ és Zatorre, RJ (2001): A zenére adott intenzíven kellemes válaszok korrelálnak a jutalomért és érzelmekért felelős agyi régiók aktivitásával . Proceedings of the National Academy of Sciences, 98(20), 11818–11823.
• Grewe, O., Nagel, F., Kopiez, R. és Altenmüller, E. (2007): A zenehallgatás mint rekreációs folyamat: A hidegrázás és az erős érzelmek fiziológiai, pszichológiai és pszichoakusztikus összefüggései . Music Perception, 24(3), 297–314.
• Koelsch, S. (2014): A zene által kiváltott érzelmek agyi korrelátumai . Nature Reviews Neuroscience, 15(3), 170–180.
• Salimpoor, VN, Benovoy, M., Larcher, K., Dagher, A. és Zatorre, RJ (2011): Anatómiailag elkülönülő dopaminfelszabadulás anticipáció és élmény soránNature Neuroscience, 14(2), 257–262.

Nyitókép: Freepik.com