Egy friss, a JAMA Pediatrics című orvosi folyóiratban megjelent átfogó kutatás szerint a túlzott képernyőhasználat már a 3–6 éves korosztályban is növeli a különböző viselkedési és idegrendszeri zavarok kialakulásának esélyét. A tanulmány közel 16 000 kisgyermek adatait vizsgálta, és aggasztó összefüggéseket tárt fel a képernyőidő mennyisége és a mentális problémák között.

Már az óvodások is túl sok időt töltenek a képernyő előtt

A kutatók megfigyelték, hogy a gyermekek életkorának növekedésével csökken az oktatási tartalmak iránti érdeklődés. Míg a háromévesek 45 százaléka néz naponta legalább egy órán át ismeretterjesztő vagy oktató műsort, addig ez az arány hatéves korra 26,8 százalékra esik vissza. Ugyanakkor ugrásszerűen nő a közösségi médiahasználat aránya – már a kisgyermekek több mint egynegyede napi szinten „görget”.

Dr. Fan Jiang, a kutatás vezetője szerint a képernyőidő mennyisége mellett annak minősége is kulcsfontosságú. Az oktatási tartalmak kevésbé okoznak mentális problémákat, azonban a nem életkoruknak megfelelő videók, reklámok vagy impulzív, túlzottan ingergazdag játékok jelentős hatással lehetnek a gyermekek érzelemszabályozására és figyelmére.

Szorongás, figyelemzavar, hiperaktivitás – ezek a leggyakoribb következmények

A kutatás rávilágított arra is, hogy a túlzott képernyőhasználat különféle mentális és idegrendszeri tüneteket idézhet elő a kisgyermekeknél. Ezek közé tartozik:

• Szorongás

• Alvászavar

• Hiperaktivitás

• Figyelmetlenség

• Viselkedési problémák

• Csökkent önbecsülés

A képernyő előtt töltött idő elvonhatja a figyelmet azokról a tevékenységekről, amelyek elengedhetetlenek az egészséges idegrendszeri fejlődéshez: például a szabad játék, a mozgás, a társas kapcsolatok vagy az elmélyült mesehallgatás.

A szülők felelőssége óriási

Dr. Jiang szerint a szülőknek kulcsszerepük van abban, hogy szabályozzák a képernyőhöz való hozzáférést. A cél nem az, hogy teljesen eltiltsuk a gyermekeket a képernyőtől, hanem hogy tudatosan válasszuk ki, mit, mennyit és mikor nézhetnek.

– A gyerekek agya ebben az életkorban még fejlődési szakaszban van, és ha túl sok impulzus éri őket a képernyőn keresztül, az hosszú távon visszavetheti az érzelmi és kognitív fejlődést – mondja a szakértő.

A British National Health Service (NHS) adatai szerint 2023-ban a 7–16 éves gyermekek 18 százaléka küzdött valamilyen mentális egészségügyi problémával – ez a szám évről évre nő. A szakemberek szerint ebben közrejátszik a digitalizáció gyors üteme is, amelyre a kisgyermekek fejlődése még nincs felkészülve.

Mit tehetünk szülőként?

Az alábbi tanácsok segítenek, hogy gyermekünk képernyőhasználata kiegyensúlyozott és biztonságos maradjon:

• Legyen napi képernyőidő-határ – óvodáskorban legfeljebb napi 1 óra ajánlott.

• Válasszunk életkorhoz illő, oktató tartalmakat.

• Beszélgessünk a látottakról – kérdezzük meg, mit értett meg, hogyan érezte magát közben.

• Mutassunk példát – ha mi is folyton a telefonunkat nyomkodjuk, nem várhatunk mást tőlük sem.

• Biztosítsunk elegendő képernyőmentes időt – szabadtéri játék, olvasás, közös családi program.

A digitális eszközök jól alkalmazva akár hasznosak is lehetnek – segíthetnek tanulni, fejleszteni bizonyos készségeket. De fontos, hogy a képernyő ne váljon pótmamává vagy digitális bébiszitterré.

Nyitókép forrása: Freepik.com