Tudod-e, mi zajlik a gyerek agyában a dackorszak alatt? – Ezért lesz a 3 évesed hirtelen kezelhetetlen

• Szerző: PMM

Tudod, miért makacs, akaratos vagy dacos a kisgyermeked mostanában? A dackorszak nem véletlenül jön el: a háttérben intenzív agyi fejlődés és az érzelmek szabályozásának kialakulása áll. Most megmutatjuk, mi történik pontosan a gyerek agyában ebben az időszakban, és mit tehetsz szülőként, hogy könnyebben átvészeljétek együtt.

Hároméves gyermek dühkitörés közben – dackorszak jellemző viselkedése
A válasz a gyerekek agyának fejlődésében keresendő. A dackorszak, vagyis a korai gyermekkor ellentmondásos időszaka nem csupán a szülők türelmét próbára tevő viselkedése, hanem egy kulcsfontosságú fejlődési fázis, amely az agy fejlődésével is összefügg. (Denham, 2006)

Mi a dackorszak?

A dackorszak akkor kezdődik, amikor a kisgyermek egyre inkább próbálja megérteni a körülötte lévő világot és kifejezni saját akaratát. Az autonómia iránti vágy, a szülők határozott elutasítása és a környezeti ingerekre való fokozott reakciók ebben a szakaszban kezdődnek. A szülők gyakran találkoznak ilyenkor hirtelen kitörő haraggal és ellenállással, amikor a gyermek nemet mond egy kérésre vagy szigorú szabályokkal szembesül. (Gopnik, Meltzoff & Kuhl, 1999)  Értelmetlennek tűnik, hogy miért mond nemet, azonban ez csupán a saját határainak megismerésére szolgál, és a reakciók következményeinek megtanulására. Tehát tanul a gyermek, ezt ne felejtsd el!

Mi történt az agyban?

A dackorszak hátterében neurológiai folyamatok vannak, amelyek a kisgyerekek agyának fejlődésével kapcsolatosak. Az egyik legfontosabb tényező a frontális lebeny fejlődése. Ez az agy azon része, amely a döntéshozatalt, impulzusok kontrollálását , valamint a szociális szabályok alkalmazását irányítja. (Casey & Jones, 2010)

A gyerekeknél ebben az időszakban még nem teljesen érett a frontálissal kapcsolatos idegrendszeri struktúra, ezért hajlamosak arra, hogy impulzív módon reagáljanak a világra. Ez akkor válik különösen észrevehetővé, amikor terhelik őket érzelmileg vagy fizikailag (több fáradtság, éhség, túl sok stimuláció).

A harag és az érzelmi reakciók magyarázata

A gyerekeknél a harag, frusztráció és a düh gyakori jelei annak, hogy az érzelmi kontrollálásuk még nem teljesen kialakult. Az amygdala, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős terület, ekkor aktívabb, míg a fronthoz tartozó területek, amelyek az érzelmi reakciók kezelését és a szituációk racionális kezelését irányítják, még nem működnek olyan hatékonyan. (Denham, 2006)

Ez magyarázza, hogy miért reagálnak a gyerekek olyan hevesen, amikor valami nem úgy történik, ahogy azt elvárnák. Az agyuk még nem képes hatékonyan „lecsillapítani” az érzelmi viharokat, ami frusztrációval és dühkitörésekkel járhat.

Hogyan kezelhetjük a dackorszakot?

A dackorszak fontos tanulási és fejlődési időszak, amikor a gyermekek megtapasztalják a saját határaikat . A szülők számára kulcsfontosságú, hogy türelmesek legyenek, és biztosítsák a megfelelő kereteket a gyermek számára. Az érzelmi szabályozás tanulása a szülők és a gyermek közötti folyamatos interakciók során történik. (Casey & Jones, 2010)

A legjobb módszer, ha a szülők következetes szabályokat alkalmaznak, de teret adnak a gyermekeknek arra, hogy kifejezhessék az érzéseiket. Az agy idővel egyre jobb önkontrollt és szociális készségeket fejleszt.

Miért fontos ez a szakasz?

Bár a dackorszak sokszor nehézségekkel jár, ez rendkívül fontos a gyermekek személyiségének formálódása és kognitív fejlődése szempontjából. A frusztráció és a haragkezelés tanulása alapvető az életkor előrehaladtával. A dackorszak tehát nemcsak egy nehéz szakasz, hanem egy kulcsfontosságú fejlődési időszak is. (Gopnik, Meltzoff & Kuhl, 1999)


Felhasznált irodalom:

 

  • Denham, SA (2006): Szociális-érzelmi kompetencia az iskolaérettség támogatásaként: Mi ez és hogyan fejleszthető? Korai nevelés és fejlesztés, 17(1), 57–89.
  • Casey, BJ és Jones, RM (2010): A serdülőkori agy és viselkedés neurobiológiája: következmények a szerhasználattal kapcsolatos zavarokra. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 49(12), 1189-1201.
  • Gopnik, A., Meltzoff, AN és Kuhl, PK (1999): A bölcsőben ülő tudós: Mit mond a korai tanulás az elméről. HarperCollins.

Nyitókép forrása: Freepik.com