A válasz meglepő lehet: semmi baj nincs azzal, ha a gyerek néha unatkozik. Sőt! Az unalom fontos, szükséges, és még jót is tesz.

Az unalom, mint fejlődési lehetőség

A mai gyerekek – és szülők – túlterheltek. Rengeteg különóra, szervezett program, digitális inger éri őket nap mint nap. Ilyen környezetben a spontán játék, az önálló gondolkodás és a kreativitás alig kap teret. Pedig éppen ezek a készségek segítik a gyerekeket abban, hogy rugalmas, önálló, belső motivációval rendelkező felnőttekké váljanak.

Ahogy Dr. Michael Rich, a Harvard Egyetem gyermekorvosa és a Digital Wellness Lab igazgatója mondja: „Az unalmat nem elkerülni kell, hanem üdvözölni. Az unalom a kreativitás, a képzelet és az új ötletek bölcsője.”

Mi történik, amikor unatkozik a gyerek?

Unalom esetén a gyerekek először panaszkodnak. „Mit csináljak?” – kérdezik majd, és ilyenkor szülőként ne rohanjunk azonnal menteni a helyzetet.

A klinikai pszichológus Dr. Eran Magen szerint az unalom egy lehetőség arra, hogy a gyerekek megtanulják önmagukat szórakoztatni. Ez segíti őket abban, hogy ne csak külső impulzusokra reagáljanak, hanem saját magukból fakadóan kezdjenek el játszani, alkotni, gondolkodni.

A nyári szünet tehát ideális időszak lehet arra, hogy tudatosan ne tervezzünk be minden percet, hanem hagyjuk, hogy a gyerekek maguk találják ki, mivel töltsék a szabadidejüket.

Nem csak a képernyő van a világon

Persze az unalom egyik legnagyobb veszélye, hogy a gyerek a legegyszerűbb utat választja: előveszi a tabletet, bekapcsolja a tévét, vagy a telefonon játszik. A képernyőidő túlsúlya azonban nemcsak a mozgáshiány miatt okoz problémát, hanem a mentális és érzelmi fejlődést is korlátozhatja.

Fontos tehát a szülői szabályrendszer felállítása: például legyen napi képernyőidő-korlát, és legyenek alternatív lehetőségek, amik között a gyerek választhat. Ezek lehetnek:

• szabadtéri játék,
• barkácsolás,
• építőkockák,
• rajzolás,
• olvasás,
• házi sütés-főzés,
• társasjáték,
• limonádéstand szervezése.

A cél nem az, hogy teljesen kizárjuk a digitális eszközöket – ez a mai világban irreális –, hanem hogy megtaláljuk az egyensúlyt a képernyő és a való élet között.

A strukturált és a szabad idő egyensúlya

Minden gyerek más. Van, aki jobban igényli a napirendet, másnak a szabad játék a legnagyobb öröm. Figyeljünk a gyermekünk jeleire! Ha feszültté válik a túl sok szabadidőtől, érdemes néhány strukturált programelemet beépíteni – például egy-egy fix napra strandolást, kirándulást, családi társasjáték-estet tervezni.

Teri Cady, a Destinations Career Academy igazgatója szerint az is nagyon hasznos, ha a gyerekek részt vesznek a nyári tervezésben. Ez nemcsak az önállóságukat fejleszti, hanem felelősségérzetet is ad: ha ők is dönthetnek, sokkal szívesebben vesznek részt a programokban.

Miért éri meg „semmit sem csinálni”?

A pszichológusok szerint az unalom és a szabadidő segít:

• fejleszteni az önszabályozást,
• előhozni a kreatív ötleteket,
• csökkenteni a stresszt,
• segíteni az önismeret kialakulását,
• javítani a problémamegoldó képességet.

Dr. Jenny Yip pszichológus szerint azonban fontos, hogy a szülők is elengedjék a bűntudatot. Nem kell minden percet megszervezni, nem baj, ha a gyerek egy ideig „csak úgy van”. A semmittevésből születhetnek a legjobb ötletek, a legőszintébb beszélgetések, a legerősebb kapcsolódások.

 Cikk forrása: Via
Nyitókép forrása: Freepik.com