A félelmek és aggodalmak természetes részei a gyerekkornak. Egy kisgyerek például nagyon nehezen viselheti, ha el kell válnia a szüleitől, még akkor is, ha biztonságos helyen van. Nem minden félelem jelent szorongásos zavart. Akkor válik igazán figyelemre méltóvá, ha a félelmek tartósak, szélsőségesek, vagy már zavarják a gyereket az iskolában, otthon, a játékban vagy a mindennapi életben.

Nem csak az a gyerek lehet szorongó, aki fél

Az egyik legfontosabb dolog, amire a szülőknek érdemes figyelniük, hogy a szorongás nem mindig félős viselkedésben jelenik meg. A CDC szerint a gyerek lehet ingerlékeny vagy dühös is, és előfordulhat, hogy egyszerűen csak nehezebben alszik, fáradtabb, gyakrabban fáj a feje vagy a hasa. Ráadásul vannak olyan gyerekek, akik egyáltalán nem beszélnek az aggodalmaikról, ezért a környezetük számára könnyen láthatatlan marad, mi zajlik bennük.

Éppen ezért nem érdemes minden megváltozott viselkedést egyszerűen a „rossz korszak”, a dackorszak, a kamaszkor vagy a gyerek „rosszasága” számlájára írni. Egyetlen tünet természetesen önmagában nem jelent szorongásos zavart, de ha több változás egyszerre jelenik meg, és tartósan fennáll, érdemes odafigyelni.

1. Hirtelen sokkal ingerlékenyebb lett

A korábban kiegyensúlyozott gyerek egyszer csak könnyebben kiborul, apróságokon is dühös lesz, gyakran veszekszik, vagy látszólag minden zavarja. A szülő ilyenkor könnyen azt gondolhatja, hogy a gyerek csak „hisztisebb lett”, esetleg szándékosan provokál.

A szorongás azonban szintén megjelenhet ingerlékenységben és dühben. Ez különösen azért fontos, mert a gyerek maga sem feltétlenül tudja megfogalmazni, hogy fél vagy aggódik.

2. Megváltozik az alvása

Nehezebben alszik el, többször felébred, nem akar egyedül aludni, vagy éppen feltűnően sokat alszik. Az alvás változása önmagában természetesen rengeteg más ok miatt is bekövetkezhet, de ha más jelekkel együtt jelenik meg, érdemes komolyabban venni.

A CDC a szorongás lehetséges tünetei között is említi az alvási nehézségeket, depresszió esetén pedig szintén előfordulhat, hogy a gyermek a megszokottnál jóval többet vagy kevesebbet alszik.

3. Gyakran fáj a hasa vagy a feje

„Fáj a hasam, nem akarok iskolába menni.” Sok szülőnek ismerős lehet ez a helyzet, és valóban nem minden hasfájás mögött szorongás áll. A gyerekek testi tünetek formájában is megélhetik a feszültséget, ezért a visszatérő fejfájást vagy hasfájást nem érdemes automatikusan elintézni azzal, hogy „csak beképzeli”.

A CDC a szorongás lehetséges testi tünetei között említi a fáradtságot, a fejfájást és a hasfájást is. Ugyanakkor ezeknek számos más oka lehet, ezért tartós vagy visszatérő panasz esetén orvosi kivizsgálás indokolt.

4. Egyre több mindentől fél

A gyerek korábban gond nélkül ment óvodába vagy iskolába, most viszont egyre nehezebben válik el a szülőtől. Fél bizonyos helyzetektől, emberektől, állatoktól, orvostól, vagy egyszerűen attól, hogy valami rossz történik.

A félelem természetes része a fejlődésnek, de ha nem múlik el az életkor előrehaladtával, szélsőségessé válik, vagy már akadályozza a gyereket a mindennapokban, érdemes szakemberrel beszélni róla.

5. Nem akar részt venni olyan dolgokban, amiket korábban szeretett

Ez már különösen fontos változás lehet. Ha egy gyerek hirtelen nem akar játszani, nem érdekli a korábbi kedvenc programja, visszahúzódóbb lesz, vagy egyre több mindent kerül, érdemes megfigyelni, mi történik vele.

A tartós szomorúság, reménytelenség és az olyan tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, amelyeket korábban élvezett, a depresszió lehetséges jelei közé tartoznak. A szorongás és a depresszió ráadásul gyakran együtt is előfordulhat.

6. Nehezebben figyel, és megváltozik az iskolai teljesítménye

Egy aggódó gyereknek nehéz lehet úgy figyelnie a tanórán vagy a házi feladatra, ha közben valami más foglalkoztatja. Ha a korábban jól teljesítő gyerek koncentrációja romlik, sokkal nehezebben végzi el a feladatait, vagy láthatóan elveszíti a motivációját, annak is lehet érzelmi oka.

Ez természetesen önmagában még nem bizonyít szorongást. A CDC is hangsúlyozza, hogy hasonló tüneteket más állapotok, például trauma is okozhatnak, ezért fontos a körültekintő kivizsgálás.

7. Fáradtabb, nyugtalanabb vagy feltűnően megváltozik az energiaszintje

Van, aki ilyenkor lelassul, fáradtnak és kedvetlennek tűnik, más éppen ellenkezőleg: állandóan feszült, nyugtalan, ingerlékeny. A szülő számára ez azért lehet nehezen felismerhető, mert könnyű azt gondolni, hogy a gyerek egyszerűen csak fáradt, túlterhelt vagy rossz napja van.

A lényeg nem egyetlen rossz nap, hanem a változás és annak tartóssága.

8. Mindent magában tart

Talán ez az egyik legnehezebben észrevehető jel. Vannak gyerekek, akik nem beszélnek arról, hogy félnek, aggódnak vagy rosszul érzik magukat. Nem sírnak, nem panaszkodnak, és kívülről akár teljesen rendben lévőnek tűnhetnek.

Éppen ezért sokszor nem azt kell figyelni, hogy a gyerek kimondja-e: „Szorongok”, hanem azt, hogy megváltozott-e valami a viselkedésében, az alvásában, az étkezésében, a hangulatában, az iskolai működésében vagy a korábbi érdeklődésében.

Mikor érdemes segítséget kérni?

A legfontosabb, hogy a szülő ne próbáljon egyedül diagnózist felállítani. A szorongásnak és a depressziónak sokféle tünete lehet, és ezek közül több más problémák miatt is kialakulhat. Ha a változások tartósak, erősek, vagy már akadályozzák a gyereket az iskolában, otthon, a játékban vagy a kapcsolataiban, érdemes a gyermekorvossal vagy gyermekekkel foglalkozó mentális egészségügyi szakemberrel beszélni. A CDC szerint a megfelelő kivizsgálás az első fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, mi áll a tünetek hátterében, és milyen segítségre van szükség.

A szorongó gyereknek nem feltétlenül arra van szüksége, hogy a szülő azonnal megoldja helyette a problémát. Sokszor az első lépés az, hogy észrevegyük a változást, komolyan vegyük, amit átél, és megpróbáljuk megérteni, mi történik vele.

Mert lehet, hogy a gyerek nem mondja ki, hogy fél. Lehet, hogy nem sír, nem panaszkodik, sőt még azt is mondja, hogy „semmi bajom”. De közben lehet, hogy a viselkedésével már régóta próbál valamit elmondani.

A szorongás nem mindig hangos. Néha csak annyi látszik belőle, hogy a gyerek már nem egészen olyan, mint régen.

Nyitókép: pexels.com