Miért harapnak a kisgyerekek?

1. Kommunikációs nehézségek: A kisgyermekek még nem mindig képesek szavakkal kifejezni érzéseiket, mint például a frusztrációt, dühöt vagy izgatottságot. A harapás egyfajta kommunikációs eszközként szolgálhat számukra.

2. Felfedezés és tanulás: A harapás a világ felfedezésének egyik módja lehet. A kisgyermekek kíváncsiak arra, hogy cselekedeteik milyen reakciókat váltanak ki.

3. Fogzás és szenzoros igények: A fogzás során a harapás enyhítheti a kellemetlen érzéseket. Emellett egyes gyermekeknek fokozott szenzoros igényeik vannak, és a harapás kielégítheti ezeket.

4. Figyelemfelkeltés: Ha a gyermek úgy érzi, hogy nem kap elég figyelmet, a harapás egy módja lehet annak, hogy felhívja magára a figyelmet, még akkor is, ha ez negatív reakciót vált ki.

5. Fáradtság és túlterheltség: A fáradt vagy túlterhelt gyermekek hajlamosabbak lehetnek a harapásra, mivel nehezebben tudják szabályozni érzelmeiket.

Hogyan kezeljük a harapást?

1. Maradjunk nyugodtak és határozottak: Fontos, hogy ne reagáljunk túl hevesen. Mondjuk határozottan, de nyugodtan: "A harapás fáj. Nem szabad harapni." Ez segít a gyermeknek megérteni, hogy a harapás nem elfogadható viselkedés.

2. Figyeljünk a kiváltó okokra: Próbáljuk megfigyelni, hogy milyen helyzetekben fordul elő a harapás. Ez segíthet megelőzni a jövőbeni eseteket.

3. Tanítsuk meg az érzelmek kifejezését: Segítsük a gyermeket abban, hogy szavakkal vagy más módon fejezze ki érzéseit. Például tanítsuk meg neki mondani, ha már tud beszélni: "Dühös vagyok" vagy "Kérem, hagyd abba." Ha még nem tud beszélni, akkor valamilyen más gesztust tanítsunk meg neki, például anyu ruhájának meghúzását, ha valami nem jó érzése van.

4. Biztosítsunk alternatívákat: Ha a gyermek a fogzás miatt harap, adjunk neki rágókát vagy más biztonságos tárgyat, amit haraphat.

5. Dicsérjük a pozitív viselkedést: Amikor a gyermek megfelelően fejezi ki érzéseit vagy jól viselkedik, dicsérjük meg. Ez erősíti a pozitív viselkedésmintákat.

Mikor kérjünk segítséget?

Ha a harapás rendszeresen előfordul, vagy ha a gyermek hároméves kor után is gyakran harap, érdemes szakemberhez fordulni. Egy gyermekpszichológus vagy fejlődéspszichológus segíthet az okok feltárásában és a megfelelő megoldások megtalálásában.

A nyitókép forrása: Canva