Szülők
„Már megint nem figyelsz?” – Lehet, hogy nem lustaság áll a háttérben
• Szerző: PMM
Sok szülő érzi úgy, hogy a gyermeke egyszerűen nem akar együttműködni. Halogatja a leckét, nem figyel, rendetlenséget hagy maga után, vagy egy apróság miatt is könnyekben tör ki. Könnyű ilyenkor lustaságra vagy dacra gondolni, pedig az ADHD-val élő gyermekeknél egészen más állhat a háttérben.
Érdemes egy pillanatra megállni, és nemcsak a viselkedést nézni, hanem azt is, mi okozza azt. Sokszor már ez a szemléletváltás is hatalmas segítséget jelenthet a család mindennapjaiban.
„Már ötször szóltam, hogy pakold össze a szobádat!”
„Miért nem tudod végre elkezdeni a leckét?”
„Most figyeltél rám egyáltalán?”
Ha van gyermeked, valószínűleg ezek közül legalább egy mondat már elhangzott otthon. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy a gyerek egyszerűen lusta, szétszórt vagy nem akar együttműködni. Pedig sok esetben egészen másról van szó.
Az ADHD-ról még mindig rengeteg tévhit él a köztudatban. Sokan úgy gondolják, hogy az érintett gyerekek neveletlenek, túl elevenek vagy képtelenek odafigyelni. A valóság ennél jóval összetettebb.
Az ADHD nem jellemhiba, és nem a rossz nevelés következménye. Az idegrendszer eltérő működéséről van szó, amely hatással lehet a figyelemre, a szervezésre, az önkontrollra és az érzelmek kezelésére is.
Amikor a házi feladat órákig vár...
Sok szülő ismeri azt az érzést, amikor a gyermek fél órán keresztül csak ül a füzet előtt. Ceruzát keres, iszik egy pohár vizet, kinéz az ablakon, majd eszébe jut valami egészen más.
Kívülről úgy tűnhet, mintha csak húzná az időt.
Pedig az ADHD-s gyerekek számára gyakran éppen az első lépés a legnehezebb. Nem a feladat elvégzése okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy egyáltalán belekezdjenek.
Öt perc lelkesedés... aztán már valami más érdekli
Nagy lendülettel épít tornyot, rajzol vagy nekiáll a leckének, de néhány perc múlva már teljesen más köti le a figyelmét.
Ez sokszor nem azért történik, mert nincs kitartása.
Az ADHD-val élő gyermekek figyelmét a környezet ingerei könnyebben eltéríthetik. Emiatt előfordulhat, hogy több dolgot is elkezdenek, de egyik sem jut el a befejezésig.
„Hiszen most mondtam!”
Szülőként ez az egyik legnehezebb helyzet.
Elmondunk valamit, a gyermek ránk néz, bólint, majd néhány perc múlva úgy viselkedik, mintha egyetlen szót sem hallott volna.
Ez nem feltétlenül tiszteletlenség.
Az ADHD-val élő gyermekeknél előfordulhat, hogy az információ nem rögzül elég stabilan, ezért hiába hallották, amit mondtunk, később már nem tudják felidézni.
Sokszor többet ér egy rövid, egyszerű kérés, mint egy hosszú magyarázat.
Miért ilyen rendetlen?
Eltűnt a tornazsák. Az iskolai füzet az íróasztal alatt hever. A kabát a széken, a cipő az előszobában.
Ismerős?
Sokan ezt egyszerű hanyagságnak gondolják. Pedig a rendszerezés, a tervezés és a feladatok átlátása olyan készségek, amelyek ADHD esetén nehezebben működhetnek.
Ilyenkor nem a szidás segít a legtöbbet, hanem az átlátható napi rutin, a közösen kialakított szokások és az apró lépések.
Miért borul ki ilyen könnyen?
Elég egy elrontott rajz, egy elveszett játék vagy egy váratlan változás, és máris potyognak a könnyek vagy kitör a düh.
Sok szülő ilyenkor úgy érzi, hogy a gyermeke túlreagálja a helyzetet.
Valójában az ADHD nemcsak a figyelmet érintheti, hanem az érzelmek szabályozását is. Az érintett gyerekek gyakran intenzívebben élik meg a csalódást, a kudarcot vagy a feszültséget, ezért több időre és támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy megnyugodjanak.
Mit tehet a szülő?
Talán a legfontosabb, hogy próbáljuk meg a viselkedés mögött meglátni a valódi okokat.
Egy ADHD-val élő gyermeknek nem elsősorban még több szemrehányásra van szüksége, hanem olyan környezetre, amely segíti őt a mindennapokban. A kiszámítható napirend, az egyszerű, jól érthető kérések, a dicséret és a sok türelem sokkal többet érhet, mint a folyamatos számonkérés.
A rendszeres mozgás is fontos szerepet kaphat. A kutatások szerint a napi testmozgás kedvezően hathat a figyelemre, az önkontrollra és a közérzetre. Ez természetesen nem helyettesíti a szakember által javasolt fejlesztést vagy kezelést, de hasznos része lehet a gyermek mindennapjainak.
Egy mondat, amit jó lenne minél többször hallani
Mielőtt legközelebb azt mondanánk, hogy „már megint lusta voltál”, érdemes egy pillanatra megállni.
Lehet, hogy a gyermekünk nem nem akarja megcsinálni.
Lehet, hogy egyszerűen még nem tudja úgy megcsinálni, ahogyan mi elvárnánk tőle.
És ez óriási különbség.
Mert minden gyermek szeretne megfelelni a szüleinek. Az ADHD-val élő gyerekek is. Csak nekik sokszor másfajta segítségre, több türelemre és nagyobb megértésre van szükségük ahhoz, hogy megmutathassák, mire képesek.
Nyitókép forrása: magnific.com










