Képernyőidő óvodás korban: a legfrissebb ajánlások és valódi szülői tapasztalatok
• Szerző: PMM
A telefon, tablet, tévé szinte minden gyerek életében jelen vannak. De vajon mennyi az egészséges képernyőidő egy óvodásnak? És hogyan tudod a való életben betartani a szakértői ajánlásokat, amikor neked is jól jönne egy óra nyugi?
Mi a hivatalos ajánlás?
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2-5 éves korban napi maximum 1 óra képernyőidő ajánlott, és az is „minőségi tartalom” legyen, lehetőleg szülővel együtt nézve.
De valljuk be: a legtöbb szülőnél ez időnként túllépi az egy órát. És ez még nem jelenti azt, hogy rossz szülők lennénk!
A legnagyobb veszély: a passzív, hosszú nézés
Az óvodások agya fejlődésben van, és a túl sok képernyőidő ronthatja a figyelmet, az alvást és a mozgásigényt. De a szakértők szerint az sem mindegy, MIT és HOGYAN néz a gyerek:
Egy közösen megnézett mesefilm más, mint ha órákig magára hagyod a tablettel.
Interaktív, éneklős, mozgós tartalom jobb, mint a monoton rajzfilmmaraton.
Miért káros a képernyő a gyerekeknek óvodás korban?
A túlzott képernyőhasználat óvodáskorban (kb. 3–6 év) többféle módon is káros lehet a gyermek fejlődésére , mivel ebben az életkorban az agy rendkívül gyorsan fejlődik, és elsősorban élő, valóságos tapasztalatokból tanul, amit a képernyő nem tud megadni.
Főbb káros hatások:
- Kognitív fejlődés akadályozása
- A képernyő passzív ingerforrás, így csökkenti a kreativitást , a problémamegoldó gondolkodást és a figyelmi képességek fejlődését.
- Gátolja a beszédfejlődést, különösen akkor, ha a gyermek nem interakcióban, hanem egyedül néz tartalmat.
- Mozgásfejlődés visszamaradása
- Az ülő életmód korlátozza a nagymozgások (pl. futás, mászás) és a finommotorika (pl. rajzolás) fejlődését.
- Szociális és érzelmi fejlődés zavarai
- Kevesebb élő társas interakció esetén csökken gyengébb lesz az empátia és kevesebb érzelemszabályozási tapasztalatot szerez a gyermek, ami miatt nehezebben tud magán uralkodni, akár felnőtt korban sem tudja mejd érzelmeit kezelni.
- Nőhet a szorongás , ingerlékenység , és kialakulhat függőségtípusú viselkedés.
- Alvásproblémák
- A képernyők kék fénye gátolja a melatonin termelődését, ezért nehezebb az elalvás, rövidebb és rosszabb lehet az alvás.
- Táplálkozási és tesztsúlyproblémák
- A mozgáshiány és a figyelemelterelés (pl. eves közbeni képernyőhasználat) elhízáshoz és rossz étkezési szokásokhoz vezethet.
Valódi szülők tippjei, akiknél működik a "képernyőfegyelem":
- „Előre megbeszéljük, hogy 2 mese van és kész. Utána mindig jön valami közös játék.” (Anita, 2 gyerekes anya)
- „Én időzítőt állítok be, és amikor csörög, akkor vége. Így nem én vagyok a „rossz”, hanem az óra mondja meg.” (Tamás, 5 éves kisfiú apukája)
- „Nálunk hétköznap nincs képernyő, csak hétvégén. Így nincs napi vita.” (Lili, egy 4 éves kislány anyukája)
A legfontosabb aranyszabály:
Minden nap legyen idő szabad játékra, mozgásra, és szülői beszélgetésre. A képernyő lehet eszköz, de ne vegye át a kapcsolatépítés helyét!
Mit tegyél, ha már „függő” a gyerek?
Lassan, lépésről lépésre csökkentsd az időt, és kínálj fel alternatívát. Nem kell egyik napról a másikra tiltani, mert az csak dühkitörést szül. Inkább legyen fokozatos: ma 10 perccel kevesebb, holnap újra 10 perccel.
Tudtad?
A legújabb kutatások szerint napi 30-60 perc minőségi képernyőidő nem káros, sőt, segíthet a nyelvi és vizuális készségek fejlődésében – de csak akkor, ha nem váltja ki a mozgást és a szabad játékot.
Nyitókép forrása: Freepik.com