Mit jelent az, hogy iskolaérettség?

Az a gyermek érett meg elkezdeni az iskolát, amely testileg, lelkileg, szociálisan és mentálisan is elért egy bizonyos szintet. A pontos leírása az iskolaérettségi képességeknek, adottságoknak itt olvasható.

Nagyon fontos reálisan látni, hogy iskolaérett-e már a gyermek, mivel, ha túl korán kezdi meg az iskolát a gyerkőc, komoly nehézségei és akár a felnőtt életére is kiható problémái keletkezhetnek. Ha pedig túl későn lesz iskolás a lurkó – bár nem olyan súlyosan, mint a túl korai kezdők -, az is okozhat traumákat.

Konkrét meghatározása van a testi, lelki, szociális és mentális fejlettségnek, amely alapján iskolaéretté nyilvánítják a gyerekeket, és ezt az óvodában meg is figyelek a pedagógusok, észrevételeiket megosztják a szülőkkel. Azonban vannak olyan esetek, amikor ezt nehéz eldönteni. zért is nehéz, mert a kicsiknél a fejlődések ugrásszerűen változhatnak, és előfordulhat, hogy télvizén egy gyermek még nem eléggé fejlett, azonban pár hónapon belül behozza lemaradásait és nyárra már iskolaéretté válik. Ilyen esetekben mindenképpen azt javasoljuk, hogy kérjenek szakemberektől tanácsot a szülők, illetve nyújtsák be kérelmüket a halasztásra. Ha a kérelemben felsorolt okokat a szakmai bizottság nem tartja indokoltnak az óvodában maradásra, akkor úgy is elutasítják majd a halasztási kérelmet.

Sok segítséget nyújt a SZÜLŐI HANG közösség, amely minden hasznos információt összegyűjtött a beiskolázásról és annak halasztásáról. Cikkünkhöz a SZÜLŐI HANG Tudásbázisát is felhasználtuk.

„Az iskolaérettség összetett dolog, nem csupán az gyermek értelmi, gondolkodásbeli fejlettségére utal, hanem magába foglalja a testi fejlettséget, az érzékszervek fejlettségét, a megfelelő mozgáskoordinációt, a beszédkészséget, a tartós figyelem képességét, a kudarctűrést és a szociális fejlettséget is.” (SZÜLŐI HANG, 2025)

Figyeljünk oda a gyermekünkre!

Vannak, akik szégyellik, ha gyermekük eltér az átlagtól, ezért mindenképp szeretnék, ha iskolába menne a csemete, amikor a legtöbb gyerek is elkezdi az iskolás tanulmányait. Sokan hiszik, hogy az írás-olvasás-számolás készségek vagy ezeknek a látszata már indok arra, hogy iskolába küldjük kicsinyeinket. Azonban nagyon fontos megfigyelni a gyermekünk szociális készségeit! Azok a gyerekek, akik nem tudnak olykor nyugodtan, higgadtan fókuszálni, akik nehezen viselkednek jól közösségben, akiknél a szeparációs szorongás még jelentős, akiknél dühkezelési problémák vannak, nem fogják magukat jól érezni egy iskolai közösségben. Ők nem feltétlenül érettek még az óvoda utáni kötöttebb iskolai rendszerben való működésre. Ha mégis erőltetjük az iskolát ilyen gyerkőcöknél, sajnos ezzel nehezítjük a pedagógus, az osztálytársak és ennek következtében saját gyermekünk megfelelő iskolakezdését is.

Az iskola elkezdése egy életre meghatározhatja a tanuláshoz, közösségekhez, szabályokhoz való hozzáállását a kicsiknek, ezért nem érdemes elsietni! Azok a gyerekek, akik nem tudnak figyelni a tanórákon és nehezen illeszkednek be közösségekbe, sok traumát élhetnek át az első pár évben az iskolában, ami a későbbi iskolai éveket is megnehezíti. Értsük meg, hogy a gyerekek közötti nagy különbségek rossz érzést okozhatnak a kicsikben, és torzíthatja az önképüket. Ha a többi gyerek ügyes és jól viselkedik, a „csak velem baj” életérzés kialakulása nagyon súlyos önbizalomhiány kialakulásának lehet a kezdete.

Mi történik azokkal, akik túl későn mennek iskolába?

Amennyiben a gyermek már iskolaérett, de a szülő mégis félti, ezért az óvodában marasztalja unatkozhat nagyon mind az óvodás csoportban, mind az iskola első évében. A túl nagy korkülönbség az osztálytársak között éppúgy okot adhat a bullyingra vagy a kiközösítésre. Érdemes tehát komolyan venni az iskolaérettség szempontjait, és megfigyelni gyermekünkön, hogy ő éppen hol tart a fejlődésben.

Nyitókép forrása: Freepik.com