A gyermek fejlődése robbanásszerű, egyszerre válik egyre önállóbbá, és közben még mindig erősen függ tőlünk, szülőktől. Nem csoda, hogy sok kisgyerekes családban a „dackorszak” fogalma szinte minden nap előkerül.

De mit is tehetünk, ha a gyermekünk nem fogad szót, földre veti magát a bolt közepén, vagy épp újra és újra megszegi a szabályokat? Lehet-e úgy fegyelmezni, hogy közben nem alakul ki feszültség, nem kell kiabálni, és a kapcsolatunk is megmarad szeretetteljesnek?

A válasz: igen. Az alábbi 10 stratégia abban segít, hogy tudatosabban, empatikusan és következetesen irányítsuk a gyermeket – úgy, hogy közben ő is tanulja az együttműködést és az önszabályozást.

1. Válaszd meg a csatákat – és ne vívd meg az összeset mindenáron

Egy 2 éves számára minden új, minden izgalmas, és mindenre kíváncsi. Ha túl sok „nemet” hall, könnyen elkeseredik vagy dacossá válik. Ezért érdemes végiggondolni: melyek azok a szabályok, amik tényleg fontosak? Veszélyes dolgok, mások testi épsége, vagy a napi rutin keretei? Ezekhez ragaszkodj. Minden másban lehet némi lazaság. Például ha csak piros bögréből hajlandó inni – legyen. Ettől még nem lesz elkényeztetett, csak most ebben a korszakában épp ez nyújt biztonságot neki.

2. Figyeld meg, mi váltja ki a viselkedését

Sok „rosszalkodásnak” valójában nagyon is érthető oka van. Éhes, fáradt, unatkozik, túlingerelt – ezek mind gyakori kiváltó okok. Ha megtanuljuk felismerni ezeket, rengeteg konfliktust megelőzhetünk. Például egy éhes kisgyerek sokkal könnyebben robban, mint egy jóllakott. Egy túl hosszú program után pedig gyakran csak azért csapkod vagy sír, mert kimerült.

3. Előzd meg a bajt – tervezéssel és előrejelzéssel

A kisgyermekek még nem tudják szabályozni az érzelmeiket úgy, mint a felnőttek, de a kiszámíthatóság segít nekik biztonságban érezni magukat. Mondjuk el előre, mi fog történni: „Még két mesét olvasunk, aztán alvás jön.” „Tíz perc múlva indulunk a játszóról.” Az átmenetek sokkal simábban zajlanak, ha nem derült égből villámcsapásként érik a gyereket. Természetesen nem tudja még, hogy mit jelent 10 perc, de már a gesztus is sokat számít neki, hogy magyarázod neki az eseményeket. Tipp: Szólj neki, hogy már csak 5 perc, azután szólj neki, hogy már csak 2 perc van indulásig. A fokozatosság segít neki elengedni a játékot, és az idő mértékét is tanulja közben.

4. Legyél következetes – és nyugodt

Ez az egyik legnehezebb, de leghatásosabb eszköz. A kisgyermekek folyamatosan tesztelik a határokat, mert így tanulják meg, mi biztonságos, és mi nem. Ha ma megengeded, hogy felálljon a székre vacsoránál, holnap újra próbálkozni fog. Ha viszont nyugodtan, mindig ugyanazzal a reakcióval jelzed, hogy az nem elfogadható, idővel megtanulja.

A kulcs: nyugalom. Minél inkább elveszíted a fejed, annál jobban megerősödik benne, hogy hatással van rád – és ez még inkább ösztönzi a „tesztelést”.

5. Ne kiabálj – inkább legyél határozott

Bár néha úgy érezzük, a hangerő segít, valójában csak elvonja a figyelmet a mondanivalóról. A gyerek a hangos hangra reagál, nem arra, amit közölni szeretnél. Ehelyett guggolj le hozzá, nézz a szemébe, és mondd el röviden, mit vársz tőle: „Most nem ütjük meg a tesót. Ha mérges vagy, mondhatod azt, hogy nem tetszik.”

6. Ismételd vissza, amit ő mond – ezzel érvényt adsz az érzéseinek

„Látom, nagyon dühös vagy, mert elvettem a csokit.” Ez nem azt jelenti, hogy visszaadod a csokit, hanem azt, hogy megérted az érzéseit. A kisgyermek számára ez óriási dolog: ha érzi, hogy figyelnek rá, sokkal könnyebben fogadja el a szabályokat is.

7. Ne csak azt mondd, mit ne csináljon – mutasd meg, mit csináljon helyette

A tiltás önmagában nem segít, ha nem tudja, mit tegyen helyette. Például: „Ne ugrálj az ágyon!” helyett próbáld így: „Tudod mit? Ugrálhatunk együtt a szőnyegen.” Ezzel nemcsak a tiltást közlöd, hanem alternatívát is adsz.

8. Adj neki választási lehetőséget – így megtanul dönteni

A 2 évesek is szeretnék érezni, hogy van beleszólásuk a dolgokba. Ezt megadhatod neki úgy, hogy közben te irányítasz: „A piros vagy a kék pólót kéred ma?” Mindkettő jó neked – és neki is sikerélmény, hogy dönthetett.

9. Beszélj róla, mit érzel – ne a gyereket minősítsd

„Mindig rossz vagy!” – ezzel a mondattal nem tud mit kezdeni. Ehelyett mondhatod: „Szomorú vagyok, mert nem hallgattál rám, és most össze kell takarítanom a kiöntött vizet.” Így megtanulja, hogy a viselkedésének következménye van, és közben nem romlik az önértékelése.

10. Tanítsd meg az empátiát – az első lépés az együttérző felnőtt felé

Egy 2 éves még nem tudja magát más helyébe képzelni, de a példádon keresztül tanul. Ha elvette a testvére játékát, segíts neki megérteni: „Most ő szomorú, mert elvetted. Te is szomorú lennél, ha elvenném tőled a kedvenc plüssödet.” Ezek az apró mondatok hosszú távon segítenek kialakítani az empátia képességét.

A szeretet és a határok kéz a kézben járnak

A fegyelmezés nem egyenlő a büntetéssel. A jó fegyelmezés tanít, biztonságot ad, és közben megerősíti a kapcsolatot. A 2 évesek épp csak most kezdik megtanulni, hogyan működik a világ – és nekünk, szülőknek az a dolgunk, hogy ebben segítő társak legyünk. Ha azzal foglalkozol, hogy vajon mit gondolnak mások rólad, ha gyermeked toporzékolni kezd az élelmiszerboltban, könnyen dühbe gurulhatsz a saját frusztrációdtól. Ne törődj mások véleményével. A gyermek nem az ellenséged, tanulnia kell az érzelemszabályozást. Segíts neki ebben!

A nyitókép forrása: Freepik.com