Sokan elrontják – rosszul reagálnak

Sok szülő ideges és frusztrált lesz, amikor gyermeke nem kér enni vagy válogat az ételek közül. Saját lelkiismeret-furdalás vagy mások által a szülőben keltett bűntudat az oka általában annak, hogy rosszul áll hozzá a szülő ehhez a jelenséghez. Pedig lehet, hogy semmit sem rontott el! A gyermek evési szokásait sok tényező befolyásolja és jelentős változáson megy át az óvodáskortól a felnőttkorig.

Fontos, hogy amennyiben gyermeked válogat az ételek közül vagy nem szívesen eszik, ne légy haragos vagy kétségbeesett, és ne engedd, hogy mások rosszalló megjegyzései bűntudatot keltsenek benned! Amennyiben dühösen vagy idegesen reagálsz a gyermekedre, amikor nem kéri az ételt, azzal még inkább elrontod a helyzetet. A rosszérzésű szituációk elmélyíthetik a gyermekben az evéshez kapcsolódó negatív érzéseket.

Mi állhat a háttérben?

Ha hosszabb távon nem múlik, érdemes szakemberhez fordulni, mert az étvágytalanságnak vagy válogatósságnak több oka is lehet:

Neofóbia: Ez az új ételektől való félelem, amely gyakori jelenség ebben a korban. A gyermekek ragaszkodhatnak a már ismert és kedvelt ételeikhez, miközben elutasítják az újdonságokat. ​

Lelki tényezők: A gyermekek érzékenyek a környezetükben bekövetkező változásokra. Családi konfliktusok, óvodai beilleszkedési nehézségek vagy szorongás mind hozzájárulhatnak az étvágy csökkenéséhez.

Fizikai okok: Betegségek, mint például vérszegénység, húgyúti fertőzések vagy elhúzódó fertőzések csökkenthetik a gyermek étvágyát. Krónikus betegségek, mint a szív- vagy vesebetegségek szintén befolyásolhatják az étkezési szokásokat.  

Mit tehetünk szülőként?

1. Türelem és kitartás: Fontos, hogy ne erőltessük az evést. Kínáljunk változatos ételeket, de ne kényszerítsük a gyermeket az elfogyasztásukra. Az ismételt kínálás segíthet abban, hogy idővel elfogadja az új ízeket.​
2. Pozitív étkezési környezet: Teremtsünk nyugodt, stresszmentes légkört az étkezések során. Az ízlésesen megterített asztal fokozhatja az étvágyat és ösztönözheti a kulturált viselkedést.
3. Rendszeresség: Tartsunk fenn állandó étkezési időpontokat, hogy a gyermek szervezete hozzászokjon a rendszeres táplálkozáshoz. Az étkezések között 2,5-3 órás szünet javasolt, hogy az előző étkezés megfelelően feldolgozásra kerüljön. ​
4. Bevonás a folyamatba: Engedjük meg a gyermeknek, hogy részt vegyen az ételkészítésben vagy a bevásárlásban. Ha maga választja ki vagy készíti el az ételt, nagyobb valószínűséggel kóstolja meg.​
5. Példamutatás: A gyermekek gyakran utánozzák szüleik viselkedését. Ha látják, hogy mi is szívesen fogyasztunk különféle ételeket, ők is nyitottabbá válhatnak.​

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a gyermek étvágytalansága tartósan fennáll, és súlycsökkenést, növekedési problémákat vagy egyéb aggasztó tüneteket észlelünk, érdemes gyermekorvoshoz vagy dietetikushoz fordulni. Az étkezési zavarok mögött állhatnak komolyabb egészségügyi problémák is, amelyeket szakember segítségével lehet feltárni és kezelni.​

Az óvodáskorú gyermekek étkezési szokásai sokféleképpen alakulhatnak, és a válogatósság ebben a korban gyakori jelenség. A szülők türelme, megértése és a megfelelő stratégiák alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermek étkezése kiegyensúlyozottabbá váljon. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, és szükség esetén kérjük szakember segítségét a helyzet megoldásához.​

Nyitókép forrása: Freepik.com