Ezért nem hallgatnak rád a gyerekek – két ok, ami minden szülőt érint
• Szerző: PMM
Ötször is elmondod, hogy rakjon rendet a szobájában, vagy vegye fel a pizsamáját, de a gyerek mintha meg se hallaná. Játékba merülve figyelmen kívül hagyja az utasításokat, és te egyre frusztráltabb leszel. Miért viselkednek így a gyerekek? Miért nem hallgatnak ránk, amikor teljesen egyértelmű kéréseket fogalmazunk meg?
A híres nevelési szakértő, Katia Saalfrank szerint két fő oka van annak, hogy a gyerekek „bunkó üzemmódba” kapcsolnak és nem reagálnak a szülők szavaira: túlterheltség és a sérült bizalmi kapcsolat.
1. Ha túl sok az elvárás, a gyerek leblokkol
A gyerekek alapvetően szeretnének együttműködni a szüleikkel, de ha folyamatosan elvárásoknak kell megfelelniük, akkor ez egy idő után túlterheltséghez vezet. Ha állandóan utasításokat kapnak, és nincs lehetőségük saját döntéseket hozni, akkor egyszerűen „kikapcsolnak” és nem reagálnak.
2. Sérült a szülő-gyerek kapcsolat
Ha egy gyerek rendszeresen azt érzi, hogy a szükségleteit figyelmen kívül hagyják, vagy nem tisztelik a határait, akkor meginog a bizalom. A szülő hiába mondja el századszor is ugyanazt, a gyerek nem fog rá hallgatni – nem dacból, hanem azért, mert a kapcsolat egyensúlya felborult.
Mit tehetnek a szülők?
A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a szülők megpróbálják a gyerek szemszögéből látni a helyzetet. A kiabálás és a hatalmi harcok helyett érdemes inkább megértést mutatni: például egy egyszerű mondattal, mint „Tudom, hogy most ez sok neked. Gyere, nézd, hogyan tudjuk együtt megoldani.” A közös megoldáskeresés is segíthet – ha a gyerek bevonódik a döntésbe, sokkal nagyobb eséllyel fog együttműködni.
A lényeg? A gyerekek nem szándékosan „rosszak”! Ha nem hallgatnak ránk, az azt jelzi, hogy valami nincs rendben. Ha ezt felismerjük, könnyebben találunk olyan megoldást, ami mindenkinek jobb!
Empátia és megértés
A szülőknek érdemes empátiával fordulniuk gyermekük felé, és megpróbálniuk megérteni az ő érzéseit és szükségleteit. Például egy egyszerű mondattal, mint: "Tudom, hogy most sok minden történik körülötted." vagy „Látom, nagyon izgalmas játékban vagy. Örülök, hogy jól érzed magad. Most egy kicsit mást is érdemes megcsinálni.” Ez segíthet a gyermeknek abban, hogy érezze, a szülő megérti őt, és támogatja.
Közös megoldáskeresés
A gyermek bevonása a döntéshozatalba növelheti az együttműködési hajlandóságát. Például, ha a gyermek nem akarja rendbe rakni a szobáját, a szülő megkérdezheti: "Hogyan tudnánk együtt megoldani, hogy a szobád rendben legyen?" Ezáltal a gyermek úgy érzi, hogy az ő véleménye is számít, és nagyobb valószínűséggel vesz részt a feladatban.
A kapcsolat erősítése
A bizalmi kapcsolat helyreállítása érdekében a szülőknek törekedniük kell arra, hogy tiszteletben tartsák gyermekük személyiségét és szükségleteit. Ez magában foglalja a gyermek érzéseinek elfogadását, és annak biztosítását, hogy a gyermek érezze: ő fontos és értékes.
Összegzés
A gyermekek ellenállása gyakran a túlterheltségből vagy a sérült bizalmi kapcsolatból fakad. A szülők empatikus hozzáállása, a közös megoldáskeresés és a kapcsolat erősítése segíthet abban, hogy a gyermekek újra együttműködővé váljanak, és a családi harmónia helyreálljon. Ha megérintjük vagy megsimogatjuk a gyermeket, miközben kérünk tőle valamit, akkor még inkább magunkra vonhatjuk a figyelmét, és könnyebb a kapcsolatot is erősíteni.
A cikk forrása: Külföld
Nyitókép forrása: Freepik.com