A telefonok, tabletek és egyéb digitális eszközök ma már szinte minden család mindennapjainak részét képezik. Sok szülő számára természetes, hogy a gyermek már egészen kicsi korban találkozik képernyővel, akár a családi étkezések során, akár utazás közben vagy otthon. De vajon milyen hatással van mindez a fejlődő idegrendszerre?

Erről beszélgetett egy hosszabb interjúban Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, aki szerint a kérdés jóval komolyabb, mint azt sokan gondolnák.

A szakértő szerint 3 éves kor alatt kerülni kellene az okoseszközöket

Pécsi Rita szerint a 0–3 éves kor közötti időszak az idegrendszer fejlődésének egyik legérzékenyebb szakasza. Úgy véli, ebben az életkorban a gyermek fejlődését elsősorban a valós tapasztalatok, a mozgás, az emberi kapcsolatok és a környezet felfedezése támogatja.

A neveléskutató arra hívja fel a figyelmet, hogy a képernyő előtt töltött idő nem helyettesíti az élő emberi interakciókat, amelyek nélkülözhetetlenek a beszédfejlődéshez és számos alapvető készség kialakulásához.

A beszédfejlődés és a kapcsolódás is sérülhet

Az interjúban elhangzottak szerint a logopédusok évek óta jelzik, hogy egyre több gyermek érkezik az óvodába beszédértési és kommunikációs nehézségekkel.

Pécsi Rita szerint a beszédtanulás alapja az élő kapcsolat: a szemkontaktus, a közös játék, az utánzás és a közvetlen kommunikáció. A képernyőn keresztül érkező tartalmak ezt nem tudják teljes mértékben pótolni.

A szakértő úgy látja, hogy a digitális eszközök túlzott használata a társas kapcsolatok fejlődésére is hatással lehet. Egy gyermek ugyanis a játszótéren, a családban vagy a közösségben tanulja meg, hogyan kezdeményezzen kapcsolatot, hogyan kezelje a konfliktusokat és miként működjön együtt másokkal.

Miért ennyire fontos a mozgás?

A beszélgetés egyik központi témája a mozgás szerepe volt.

A neveléskutató hangsúlyozta, hogy a mozgás és az idegrendszer fejlődése szorosan összekapcsolódik. A mászás, futás, egyensúlyozás, forgás, homokozás vagy akár a kerti játékok olyan tapasztalatokat adnak, amelyekre később az olvasás, írás, számolás és problémamegoldás képessége is épül.

Szerinte napjainkban egyre több gyermek érkezik az iskolába gyengébb mozgáskoordinációval, ami hosszabb távon tanulási nehézségekhez is vezethet.

A valós tapasztalatokat semmi sem pótolja

Az interjú egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a gyermek fejlődésének alapja a valóságban szerzett élmény.

Amikor a gyermek sarat gyúr, építőkockából tornyot épít, fára mászik vagy szerepjátékot játszik, nemcsak szórakozik. Közben fejlődik a problémamegoldó képessége, a kreativitása, a kitartása és az önbizalma is.

Pécsi Rita szerint ezek a tapasztalatok hozzájárulnak az úgynevezett „énhatékonyság” kialakulásához, vagyis ahhoz az érzéshez, hogy a gyermek képes hatni a környezetére és megoldani a felmerülő helyzeteket.

A képzelet szerepe a gyermek fejlődésében

A szakértő külön kitért a képzelet jelentőségére is.

A szerepjátékok, a mesélés és a szabad játék során a gyermek saját belső képeket alkot, történeteket talál ki, elképzeli a világot maga körül. Ez a folyamat fontos szerepet játszik a kreativitás, a tervezés és az akaraterő fejlődésében.

Pécsi Rita szerint a készen kapott képi világ csökkentheti annak szükségességét, hogy a gyermek maga alkossa meg ezeket a belső képeket.

Egyre több ország vizsgálja a digitális eszközök hatásait

Az interjúban szó esett arról is, hogy több országban egyre szigorúbban szabályozzák a gyermekek digitális eszközhasználatát, különösen a közösségi média elérését.

A téma világszerte komoly szakmai és társadalmi vitákat vált ki, miközben folyamatosan jelennek meg új kutatások a képernyőidő, a figyelem, a tanulási képességek és a mentális egészség összefüggéseiről.

Mit tehetnek a szülők?

A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a családok tudatosan alakítsák ki a digitális eszközök használatának szabályait.

Segíthet:

• a közös játék és beszélgetés,
• a rendszeres szabadtéri mozgás,
• a kézműves és alkotó tevékenységek,
• a meseolvasás,
• a képernyőmentes családi időszakok kialakítása,
• valamint a szülői példamutatás.

A gyermekek ugyanis elsősorban nem azt követik, amit mondunk nekik, hanem azt, amit nap mint nap látnak tőlünk.

A valódi világ még mindig verhetetlen

A technológia kényelmes, gyors és sokszor hasznos segítség a mindennapokban. A gyermekkor azonban nem a hatékonyságról szól. Hanem a sárban ugrálásról, a végtelennek tűnő szerepjátékokról, az összekoszolt ruhákról, a biciklizésről, a fára mászásról és a közösen megélt pillanatokról. Pécsi Rita üzenete talán ebben foglalható össze a legegyszerűbben: a fejlődő gyermeki agynak nem még több képernyőre, hanem még több valódi tapasztalatra van szüksége.

Forrása: PersonalGuide
Nyitókép forrása: Freepik.com