Hogyan nevelj boldog, de nem elkényeztetett gyereket? Egy pedagógus válasza
• Szerző: PMM
Általános iskolai tanárként – és szülőként is – sokszor találkozom a kérdéssel: mi különbözteti meg a boldog gyereket az elkényeztetettől? Véleményem szerint alapvetően téves az a gondolat, hogy a két fogalom összemosható lenne. Bár elsőre hasonlónak tűnhetnek, valójában teljesen más értéket képviselnek.
Nézzük, hogyan is különül el a boldogság és az elkényeztetettség a gyerekek életében!
Igények: a kiegyensúlyozottság alapja
Az elkényeztetett gyerek igényei végtelenek. Mindent meg akar kapni, azonnal. Ha ez nem történik meg, akkor hisztivel, dühkitöréssel próbálja elérni a célját, mert ezt a viselkedést tanulta meg hatékony stratégiaként.
A boldog gyerek ezzel szemben tudja, hogy a dolgokat meg kell becsülni, és az is rendben van, ha nem kaphat meg mindent. Számára nem a birtoklás hozza a boldogságot, hanem az értékek megélése.
Értékrend: mit tart fontosnak?
Az elkényeztetett gyerek értékrendje gyakran az anyagi javak köré épül. Megszokja, hogy ha valamit akar, azt pénzzel, kéréssel vagy követeléssel elérheti. Ez a "ha fizetsz, maradhatsz" filozófia hosszú távon beszűkítheti a gondolkodását.
Ezzel szemben a boldog gyerek olyan támogató környezetben nevelkedik, ahol az érzelmi biztonság, a szeretet és a kapcsolatok kerülnek előtérbe. Az ő értékrendjében az együtt töltött idő és a megértés fontosabb, mint bármilyen tárgyi dolog.
Karakterfejlődés: ki mivé válik?
Az elkényeztetett gyerek személyisége gyakran szorongóvá és követelőzővé válik. Gyorsan megtanulja, hogy céljait erővel vagy dühvel is elérheti. Ez azonban hosszú távon nem vezet kiegyensúlyozott élethez.
A boldog gyerek olyan eszközöket sajátít el, amelyekkel a frusztrációját kezelni tudja. Megtanul kérni, kompromisszumot kötni és stratégiákat alkalmazni, hogy céljait elérje.
A világ megértése: nyitottság vagy birtoklás?
Az elkényeztetett gyerek kíváncsisága sokszor háttérbe szorul. Miért kutatná fel a válaszokat, ha mindent készen megkap? Ez a szemlélet gyengítheti a tanulási vágyat és a tudásszomjat.
A boldog gyerek azonban nyitott marad a világra. Szeret felfedezni, tanulni, és élvezi, ha saját erőfeszítéseivel érhet el eredményeket. Ez az élethez való pozitív hozzáállása hosszú távon is előnyére válik.
Összegzés: boldogság vagy elkényeztetettség?
A boldog gyerek nem attól boldog, hogy mindent megkap, hanem attól, hogy érzelmi biztonságban és szeretetteli környezetben nevelkedik. Az elkényeztetettség ezzel szemben nem az anyagi javak mennyiségében mérhető, hanem abban, hogy a gyerek hogyan tanulja meg kezelni az élet kihívásait és értékelni a körülötte lévő világot.
Ahogyan Carolyn Coats mondja:
A gyerekeknek nagyobb szükségük van mintákra, mint bírálatokra.
Gyermekeink boldogsága tehát nem az ajándékok számában rejlik, hanem a szeretet, a türelem és a figyelem mennyiségében, amit nekik adunk.