A digitális világ már nem csak játék és szórakozás. Ma már nem kérdés, hogy a gyerekek online élnek: ott tanulnak, ott beszélgetnek, ott keresnek választ a kérdéseikre – és egyre gyakrabban ott keresnek érzelmi biztonságot is.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a gyerekek jelentős része már nem csak eszközként tekint a mesterséges intelligenciára, hanem társas kapcsolódásként is használja.

A Norton 2025-ös, 11 országban készült „Connected Kids” jelentése alapján a legnépszerűbb mesterséges intelligencia eszköz a gyerekek körében a ChatGPT – a válaszadók 48%-a használja. A számok azonban ennél sokkal többet mondanak: Németországban a szülők 32%-a úgy nyilatkozott, hogy gyermeke a mesterséges intelligenciát úgy kezeli, mint egy barátot vagy családtagot, és érzelmi támogatást keres benne.

Ez a jelenség sok szülőnek ijesztő lehet – ugyanakkor érdemes megérteni: a gyerekek nem feltétlenül „furcsák”, hanem egyszerűen alkalmazkodnak egy világhoz, amely gyorsabban változik, mint ahogy mi felnőttek követni tudnánk.

A szülők szabályoznak – a gyerekek kijátsszák

A legtöbb családban a képernyőidő és a telefonhasználat már mindennapos vitaforrás. Ismerős az esti jelenet?

„Még egy videót!”
„Csak befejezem a játékot!”
„Csak egy perc!”

A Norton adatai szerint Németországban a szülők 74%-a próbálja korlátozni a képernyőidőt, világszerte pedig ez az arány 86%. A gond csak az, hogy a gyerekek többsége technikailag már sokkal ügyesebb, mint gondolnánk.

A kutatás szerint a gyerekek:

• 27%-a hosszabb ideig használja az internetet a megengedettnél,
• 16%-a blokkolt weboldalakat is elér,
• 11%-uk felnőtteknek szóló tartalmakat fogyaszt,
• 11%-uk pedig idegenekkel oszt meg személyes információkat.

Vagyis hiába telepítünk szülői felügyeleti alkalmazást, ha a gyerek egy-két mozdulattal kijátssza.

És ez még csak a felszín.

Cybermobbing: a támadó sokszor nem is ismerős

Cybermobbing (online zaklatás / internetes bántalmazás) Sokan azt gondolják, hogy az online zaklatás főként az iskolából indul. A valóság azonban még aggasztóbb.

Világszerte a cybermobbing áldozatainak 43%-át idegen személy zaklatja az interneten. Az osztálytársak „csak” 39%-ban állnak a háttérben. Sok esetben pedig online játék közben megismert személyek is zaklatóvá válnak.

Ráadásul a cyberbántalmazás már nem csak a Facebookon vagy Instagramon történik. A kutatás szerint a YouTube, az online játékok és az üzenetküldő alkalmazások is gyakori terepei a zaklatásnak.

Leyla Bilge, a Norton kutatója szerint:
„Az internetes bűncselekmények több mint 80%-a érzelmi manipuláción alapul.”

Ez a mondat különösen fontos, mert a gyerekek érzelmi világa könnyebben befolyásolható – és az online térben sokkal nehezebb felismerni, mikor történik baj.

ChatGPT mint „barát”: veszély vagy segítség?

A mesterséges intelligencia – például a ChatGPT – alapvetően lehet hasznos is. Sok szülő örül, ha a gyerek:

• könnyebben tanul,
• kreatív ötleteket kap,
• segítséget kér házi feladathoz,
• jobban megérti a tananyagot.

A kutatás szerint a szülők 34%-a támogatónak látja az MI-t.

A gond ott kezdődik, amikor a gyerek nem csak tanulásra használja, hanem érzelmi támaszt keres benne. Egyfajta „titkos barátként”, aki mindig elérhető, mindig kedves, mindig válaszol.

Ez elsőre ártatlannak tűnhet, de hosszú távon felmerülhet a kérdés:
vajon nem szokik-e hozzá a gyerek ahhoz, hogy az érzelmi kapcsolódás könnyű, konfliktusmentes és mindig azonnali?

Hiszen a valós kapcsolatokban vannak viták, félreértések, sérülések és kibékülések – ezekből tanuljuk meg az együttélést.

Miért nem elég a szülői kontroll?

A Norton jelentés szerint a szülői felügyeleti alkalmazások nem tökéletesek. A gyerekek gyakran:

• törlik a felügyeleti appot,
• újratelepítik,
• újraindítják a telefont,
• vagy gyári visszaállítást csinálnak.

Vagyis hiába hisszük, hogy „biztonságban van”, a technikai kontroll könnyen illúzióvá válik.

Mit tehetünk szülőként? (Gyakorlati tanácsok)

1. Ne csak szabályozzunk – beszélgessünk

A tiltás önmagában kevés. Sokkal többet ér egy rendszeres beszélgetés arról, mit lát a gyerek, mit él át online, és miért fontos neki.

2. Legyünk kíváncsiak a mesterséges intelligenciára

Ne úgy kezeljük, mint valami félelmetes dolgot. Kérdezzük meg:

• „Mire használod?”
• „Mit kérdeztél tőle?”
• „Miért szeretsz vele beszélgetni?”

3. Tanítsuk meg a gyereket gondolkodni

A legfontosabb készség ma már nem az, hogy mennyit tud, hanem hogy:

• felismeri-e a manipulációt,
• meg tudja-e különböztetni a valóságot a hamistól,
• tud-e segítséget kérni.

4. A példánk a legerősebb eszköz

Ha mi magunk is állandóan a telefonon lógunk, akkor a gyerek csak azt tanulja meg: ez az élet normális része.

Összegzés: nem a ChatGPT a „rossz”, hanem a magány veszélyes

A Norton Connected Kids jelentése nem azt üzeni, hogy a mesterséges intelligenciától félni kell. Inkább azt, hogy a gyerekek ma sokszor olyan érzelmi szükségletekkel fordulnak a digitális világ felé, amelyekre mi felnőttek talán nem figyeltünk eléggé.

A kérdés tehát nem az, hogy betiltjuk-e a technológiát.

Forrás

A cikk a Norton „Cyber Safety Insights Report: Connected Kids” (2025) kutatása, valamint az eltern.de oldalán megjelent írás alapján készült.
Nyitókép forrása: Freepik.com