"Olyan gyorsan felnőttél!" - egy édesanya megindító vallomása

• Szerző: Papás Mamás Magazin

"Miként lehet az, hogy az idő ilyen gyorsan elröpült? Az emlékek, amik most eszembe jutnak, életem legszebb emlékei közé tartoznak".

Számomra mindig is az az ártatlan, kicsiny gyermek maradsz, akire ha ránézek, ugyanazt a csodálatos lényt látom, akire a születése pillanatában először rápillantottam. Nem csak ugyanazokkal a szemekkel tekintek rád, mint akkor, hanem ugyanazzal a szeretettel fonlak körbe téged.

És csak állok, és döbbenten révedek magam elé, hogyan lehet az, hogy ilyen gyorsan elszaladt az idő. Már, csak ha rád nézek is, mosolyra húzódik a szám - a jelen és a múlt egyszerre kápráznak az emlékeimben.

Elérkezett a jövő, amiért annyit küzdöttem

Csak csendesen ülök, és figyellek. Úgy tűnik, elérkezett a jövő, amiért annyi küzdöttem. Elérkezett végre. Kétségtelenül megnőttél. Nagy lettél. Minden elképzelhető módon, mindenhogyan megváltoztál.
Felnövünk, és tanulunk. Elégedettség és büszkeség járja át a lelkem, melyet mintha ezer hullócsillag világítana meg.

"Az élet azt jelenti, hogy megalkossuk magunkat, és növekedjünk, mint a fa. Mindannyian magként indulunk. Van pár génünk, és onnantól ránk van bízva, hogy miként alkotjuk meg saját magunkat." (José Luis Sampedro)

A gyermekkorod minden pillanatát megéltem

Lépten-nyomon csak azt hallottam jóakaróimtól, hogy: "Élvezd ki minden pillanatát a kisgyerekkornak, mert olyan gyorsan elrepül az idő".
De valahogy sohasem tudtam elhinni. Ellenálltam, hogy felfogjam. Nem vettem komolyan. De ezek a szavak igaznak tűnnek, mert valóban olyan hirtelen felnőttél.
Mégsem vagyok elégedetlen, mert a gyermekkorod minden pillanatát megéltem. Amint telt az idő, én belemerültem az ártatlanságodba, és megmártóztam a szeretetedben.

Mennyire élveztük a közösen töltött időt! Egész nap a karjaimban tartottalak, mindig csak bátorítottalak. Ott lépdeltél mindig a nyomomban.
Elbűvölten csodáltalak, amíg tápláltalak téged. Öleléssel és puszikkal árasztottalak el. Néztelek, ahogy békésen alszol, mint egy igazi kis angyal.

Azt hittem, hogy csak neked és nekem, csak miattunk megáll az idő, és hogy ezek a boldog percek majd örökké tartani fognak. Minden közös napunk végtelennek tűnt.
Én azt hittem, hogy ezek a csodával teli időszakok soha nem múlnak el, azt hittem, az idő megáll, hogy örökre ráleljen a tiszta és feltétel nélküli szeretetre.

Elhitettem magammal, hogy az idő nem múlhat el. Azt gondoltam, hogy ezek a csodálatos pillanatok végtelenek, kimeríthetetlenek és halhatatlanok.
De amire nem is számítottam, hogy az idő múlásának nem lehet nagyobb elismerése, mint te, Édes gyermekem!

"Egy mag sohasem kérdezi meg, hogy milyen fajta fa legyen... - egyszerűen csak növekszik" (Alejandro Jodorowsky)

Amikor felébredtem, a szeretett gyerekem már felnőtt volt

Belátom, tévedtem. Amikor egy napon az éjjeli álmomból felriadtam, minden megváltozott körülöttem. Már nem akartál öleléseket, csak szabadságot.

A cumisüveged egyszer csak felesleges lett, ahogy a tányérkáid és a kis ivópoharad is, amiket használtunk. Igazi örökmozgóként futkároztál körbe, már nem gügyörésztél többet, hanem kimondtad az első szavaidat.

Aztán újra kinyitottam a szemem. Néztelek, ahogy először beballagsz a hatalmas iskolakapun. Új barátaid lettek. Magad választottad ki a ruháidat. Egyedül öltöztél, nélkülem.
Majd újra kinyitottam a szemem, és ott álltál előttem, felnőve.

Nem csak te magad nőttél nagyra, hanem a szíved is. Csak néztelek, hogy ki az, akivé fejlődtél. Ahogy ma is rácsodálkozom, hogy milyen szép, erős, bátor és nagyszerű ember vált belőled.

De tudd, hogy te mindig ugyanaz a kisgyerek maradsz számomra, akit szívem teljes szeretetével a karjaimban tartottam, akit tápláltam, akiről gondoskodtam. Csak most már tőlem független és önálló személyiség, érett felnőtt vagy. És, ami a legfőbb, hogy boldog lettél.

Egyszer a te gyereked is felnő majd

Ha csak egy tanácsot adhatnék neked, Édes gyermekem, akkor azt mondanám: élvezd az itt és most-ot! Éld meg a pillanatot, gondolj rá úgy, mintha az utolsó lenne. Mert az idő elrepül, nekem elhiheted.

Elnézlek téged, és nézem a kedvesedet is, látom, hogy készen álltok a boldog családi életre. Kívánom nektek tiszta szeretettel, hogy a kis jövevénnyel töltött idő minden pillanatát meg tudjátok élni.

Vedd a gyermekedet a kezedbe, és gondolj arra, hogy egyszer ő is felnő. Mielőtt erre ráébrednél, már olyan nagy lesz, hogy fel sem bírod majd emelni többé. Aludj, vele együtt amennyit csak lehet, mert egy napon, már egyedül akar aludni.
Adj neki puszit, amennyit csak bírsz. A szeretetednek nem lesz nagyobb bizonyítéka, mint az, hogy ha eljön az idő, akkor elengedd őt.

Előbb vagy utóbb a te gyermeked is megnő, és egyszer neki is saját élete lesz. És akkor neked őt el kell majd tudni elengedni. Bízz a szívedben, gondolj ezekre a bölcs szavakra, amelyek a szívem legmélyéről szólnak.

Forrás: Külföld
Fotó: Freepik