Hányféle szerepben kell helytállni?

Mindenki tudja, hogy anyaként és nőként nem egy szerepben kell teljesíteni. Olykor több a teendő, mint amennyit egy átlagos naptár képes lenne követni. Ott vagy, mint gondoskodó szülő, aki etet, öltöztet, mesél, figyel. Mint feleség vagy társ, aki partner akar lenni, nem csak a logisztikai kérdésekben. Mint dolgozó nő, aki határidőket kezel, felelős döntéseket hoz, próbál helytállni a munkájában. És persze ott van benned az is, aki nőként is létezni szeretne, önálló gondolatokkal, saját idővel.

Ez mind szép... csak épp ember legyen a talpán, aki ennyit hosszú távon képes tökéletesen teljesíteni. Egy idő után a kérdés már nem az, hogy képes vagy-e rá, hanem az, hogy milyen áron. A kiégés tünetei gyakran épp ebben a fokozatos túlterhelésben gyökereznek, amikor már nincs időd megállni, észrevenni, hogy elcsúszott valami.

Tényleg ennyi mindent várnak el tőlünk?

Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenki más jobban csinálja. Hogy máshol nincs rendetlenség, nincs késés, nincs elmaradt házi feladat. És ezért még jobban igyekszünk. Próbálunk még szervezettebbek lenni, még többet adni, még jobban megfelelni, sokszor olyan elvárásoknak is, amiket valójában mi magunk állítunk saját magunk elé.

A közösségi média képei, a „jó anya” mítosza, az összehasonlítás a szomszéddal vagy a munkatárssal – ezek mind okozhatják azt, hogy úgy érezzük, nem engedhetjük meg magunknak a fáradtságot. Pedig lehet, sőt, néha muszáj is. Ha úgy érzed, elakadtál, ha már nem tudod, hol kezdődik a napod és hol végződik a te saját életed, érdemes lehet beszélgetni egy szakemberrel. Egy pszichológus Budapest területén vagy más térségekben is segíthet abban, hogy újra megtaláld az egyensúlyt – vagy akár csak abban, hogy végre valaki megkérdezze: „Te hogy vagy?”

Hogyan ismerhetjük fel, ha már túl sok?

A kiégés nem egyik napról a másikra jön. Lassan kúszik be az életünkbe. Először csak azt érzed, hogy kevesebb a türelmed. Hogy nem esik jól, amit régen szerettél. Hogy nem tudsz igazán örülni egy-egy kis szünetnek, mert közben azon kattogsz, mit felejtettél el. A kiégés tünetei között gyakori a fizikai kimerültség, az alvászavar, a fejfájás, az ingerlékenység, a lehangoltság és az üresség érzése. De sokszor egyszerűen csak eltűnik az öröm a mindennapokból. Már nem várod a hétvégét. Nem tervezel. Csak próbálod túlélni a napokat.

Fontos időben látni és elfogadni, hogy nem kell mindent egyszerre csinálni. Nem kell minden szerepben tökéletesen teljesíteni. Lehet nemet mondani, lehet segítséget kérni, lehet hibázni. És lehet – sőt kell – olyan időt teremteni, ami csak rólad szól. Mert nem leszel jobb anya attól, ha közben belül széthullasz.

Szponzorált cikk (x)