Nyugdíjmegtakarításból lakást: itt van a kormányzati bejelentés

• Szerző: PMM

Kovács Zsolt miniszteri biztos bejelentette, hogy 2025-ben (kizárólag ebben az évben) adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani. A kormány célkitűzése, hogy 300 milliárd forintnyi megtakarítás mozduljon el az ingatlanpiac felé. 

Nyugdíjmegtakarításból lakást: itt van a kormányzati bejelentés
Megtartotta éves konferenciáját az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), melyen Kovács Zsolt miniszteri biztos is felszólalt. Kovács Zsolt – a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi kommunikációjával összhangban – bejelentette, hogy átmenetileg, 1 éves időtartammal adómentesen is feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a megtakarító lakáscélra (pl. vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget. 

Fontos, hogy a bejelentés értelmében  

  • az önkéntes nyugdíjpénztárból történő pénzkivonásra 2025-ben, azaz mindössze egy évig lesz lehetőség a korábbi adójóváírások büntetéssel emelt összegének visszafizetése nélkül 
  • a magánnyugdíjpénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák egyenlege nem lesz hozzáférhető (negatív adóvonatkozások nélkül) lakáscélú felhasználásra  
  • a lakáscélú felhasználás lehet vásárlás, felújítás, vagy korábbi lakáshitel törlesztése (a felhasználás konkrét módja és a lakáscél igazolás kritériumai a mai bejelentésben nem hangzottak el). 

A kormány arra számít, hogy 300 milliárd forint (azaz a 2100 forintnyi nyugdíjpénztári vagyon kb. 14%-a) mozdulhat meg az intézkedés hatására. 

Kovács Zsolt elmondása szerint a magyar lakosság öngondoskodási céljai elsősorban a saját lakóingatlan megvásárlására irányulnak, míg a nyugdíjcélú pénztári és életbiztosítási megtakarítások európai viszonylatban alacsonynak tekinthetők. A miniszteri biztos elmondása szerint különösen kevésre (alig 1000 főre) tehető, ráadásul egyre csökken azoknak a száma, akik pénztári járadékszolgáltatásban részesülnek, azaz nyugdíjas korukban rendszeres pénzáramlást vesznek fel a megtakarítási számlájukról. Kovács szerint ezek alapján levonható az a következtetés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a túlnyomó többség számára nem jelent megoldást az időskori megélhetési problémákra. A kormány célja tehát összehangolni az érzékelt öngondoskodási célokat és az öngondoskodási intézményrendszert. 

A Bankmonitor a múlt héten 1000 fős online közvéleménykutatást végzett ebben a kérdéskörben. A kitöltők válaszaiból arra következtethetünk, hogy a nyugdíjpénztári tagok 14%-a szeretné feltörni a megtakarítását, és 12%-ra tehető azoknak az aránya, akik ebből 1 éven belül valamilyen lakáscélt szeretnének finanszírozni. 
Nyugdíjmegtakarításból lakást: itt van a kormányzati bejelentés

Az 1,07 millió főt számláló önkéntes nyugdíjpénztári tagságból tehát közel 130 ezer fő lehet érintett, közülük kb. 90 ezer fő lakóingatlant vásárolna vagy építene, míg a fennmaradó 40 ezer főnek lakásfelújítási célokra kell a megtakarítás. (Az főre jutó átlagos megtakarítás 2 millió forintra tehető, ami egy kisebb lakásfelújítást fedezhet, de egy önerőhöz önmagában nem elegendő.) 

A Bankmonitor becslése szerint az intézkedés egy év alatt akár 7-10 ezer plusz adásvételt eredményezhet az ingatlanpiacon, amely a jellemző havi 11-12 ezer tranzakcióhoz képest érzékelhető többletkeresletet eredményezne. 

 

A cikk forrása: Bankmonitor.hu
Nyitókép forrása: Freepik.com