Mi is az a foglaló?

Leggyakrabban a “foglaló vagy előleg?” kérdésköre kapcsán szembesülünk vele, hogy jó lenne tudni pontosan, mi is a különbség. A BV Partners ügyvédi iroda segítségével most könnyen meg fogjuk érteni.

Kezdjük az előleggel, ami tulajdonképpen nem más, mint a vételár egy részlete, így ha a szerződés meghiúsulna, értelemszerűen visszajár a vevőnek. 

Ezzel szemben a foglalóval kissé más a helyzet. Nem is igazán szerencsés vagylagosságot feltételezni a két fogalom között, hiszen a funkciójuk is merőben más. Előlegnek tekinthetünk ugyanis minden vételár-részletet. A foglaló viszont a vételi, illetve eladási szándékot erősíti meg úgy, hogy pénzügyi biztosítékot jelent mind a vevőnek, mind az eladónak.

A foglaló szerepe elsősorban a szerződés meghiúsulása esetén nyilvánul meg, ekkor ugyanis különböző jogkövetkezményekkel számolhatnak a felek, ami a pénzösszeg visszafizetését érinti.

Mennyi legyen a foglaló?

Hogy mekkora legyen a foglaló összege, az alapvetően teljes mértékben a szerződő feleken múlik, mely megállapodásukat az adásvételi szerződésbe kell belefoglalni. 

Magyarországon jellemzően a vételár 10%-a szokott a foglaló lenni, de ez nem kőbe vésett szabály, sokkal inkább gyakorlat. Az ennél kisebb és nagyobb összegű foglaló ugyancsak elfogadott – ez többnyire attól függ, hogy az ingatlan vételára, az ügylet körülményei mennyire térnek el az átlagostól.

Arra azonban célszerű figyelni, hogy ne legyen aránytalanul magas a foglaló mértéke. Ezt a Ptk. is szabályozza, és indokolatlanul magas foglaló esetén a bíróság mérsékelheti azt. 

Az összeg helyes meghatározásához jó, ha ismerjük az aktuális ingatlanpiacot. Mert ha egy olyan ingatlanról van szó, ami kedvelt lokációban található, akkor érdemes magasabb összegű foglalóban megállapodni, míg egy kevésbé keresett ingatlan esetén az alacsonyabb összeg is megfelelő lehet.

Ha meghiúsul az adásvétel…

Utaltunk rá, hogy a foglaló különös jelentőséggel akkor bír, ha meghiúsul a szerződés. Az adásvétel létrejöttekor beleszámít a vételárba, azonban ha valamelyik fél hibájából nem jön létre az ügylet, akkor már más a helyzet.

Ha a vevő visszalép a szerződéstől, akkor az eladó megtarthatja a foglaló összegét. Ebben az esetben az eladó számára ad biztonságot azt illetően, hogy a szerződés meghiúsulása miatt keletkezett károk részben vagy egészben megtérülnek.

Ha viszont az eladó hibájából nem köttetik meg a szerződés, akkor a vevő a foglaló kétszeresét követelheti. 

Láthatjuk tehát, hogy a foglaló a valódi elköteleződés bizonyítására szolgáló eszköz, mely védi a szerződő felek érdekeit.

Szponzorált cikk (x)
Fotó: bvpartners.hu