Egy hatéves gyereknek iskolába kell mennie, vagy maradjon még egy évet az óvodában?

Ez az egyik legnehezebb kérdés, amellyel egy család szembesülhet. A gyerek talán okos, kíváncsi és szeretne iskolába menni, de még nehezen figyel hosszabb ideig. Vagy szépen rajzol, sok mindent megjegyez, viszont érzelmileg még nagyon igényli az óvodai közeget. Lehet, hogy a szülő szerint még várni kellene, az óvónő viszont már iskolaérettnek látja. És persze ennek az ellenkezője is megtörténhet.

Ki tudja ilyenkor a legjobban, mi lenne jó a gyereknek?

Most úgy tűnik, hamarosan erre a kérdésre is más lehet a válasz.

Visszakerülhet a döntés a szülőkhöz és az óvodapedagógusokhoz

Az RTL Híradónak Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár beszélt arról, hogy készülőben van egy olyan jogszabálytervezet, amely alapjaiban változtatná meg az iskolaérettség megállapításának jelenlegi rendszerét. A tervek szerint a 2027/2028-as tanévtől, ha a szülő és az óvodapedagógus egybehangzóan úgy látja, hogy a gyermek iskolaérett, akkor megkezdhetné az iskolát. Ha viszont nem értenek egyet, akkor a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálhatná meg a gyermeket. Vagyis a döntés sokkal inkább azokhoz kerülhetne vissza, akik a gyereket a mindennapokban ismerik. A szülőhöz és az óvodapedagógushoz.

Most még másképp működik

A jelenlegi szabályozás szerint a tankötelezettség teljesítését főszabály szerint abban az évben kell megkezdenie a gyermeknek, amelyben augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. ll kérelmet benyújtania az óvodában maradás érdekében. A 2026/2027-es tanévre vonatkozó eljárásban például január 19. volt a kérelem benyújtásának határideje.

Ez azt jelenti, hogy egy augusztusban még sokat változó, fejlődő gyermek esetében a családnak már hónapokkal korábban meg kellett hoznia egy rendkívül fontos döntést. És éppen ezen változtatna az új elképzelés.

Egy hatéves gyerek fejlődése nem áll meg januárban

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete támogatja a tervezett változtatást, ugyanakkor azt szeretné, ha az óvodában maradásról szóló kérelmek határidejét is későbbre tolnák. Ennek egyik oka, hogy egy kisgyerek fejlődése néhány hónap alatt is nagyon sokat változhat.

És ezt valószínűleg minden óvodás szülő pontosan érti. Aki ősszel még azt mondja: „Szerintem nem áll készen.” az tavasszal már lehet, hogy egészen más gyereket lát maga előtt.

Egy év egy kisgyerek életében nagyon hosszú idő.

De valóban jó helyen lesz a döntés a szülőnél és az óvónőnél?

A tervezett változás egyik legfontosabb kérdése éppen ez. Sokan örülhetnek annak, hogy nem egy központi hivatal dönt egy olyan gyermekről, akit a döntéshozó személyesen nem ismer.

Hiszen ki látja a gyereket minden nap?

A szülő.

Ki látja közösségben, más gyerekek között?

Az óvodapedagógus.

Ki tudja megmondani, hogyan reagál egy új helyzetre, mennyire önálló, hogyan viseli a kudarcot, tud-e segítséget kérni, mennyire képes figyelni vagy alkalmazkodni? Éppen ezért sok szülő számára megnyugtató lehet, ha ezek a tapasztalatok nagyobb súlyt kapnak. De ezzel együtt a szülőkre és az óvodapedagógusokra is nagyobb felelősség kerülhet.

Nem az a kérdés, hogy tudja-e már a betűket

Az iskolaérettséget nagyon könnyű néhány látványos készség alapján megítélni.

• Tud már számolni?
• Ismeri a betűket?
• Szépen rajzol?
• Meg tudja írni a nevét?
• Szeret mesét hallgatni?

Ezek fontos dolgok lehetnek, de önmagukban nem döntik el, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolára.

Az iskolaérettség ennél sokkal összetettebb.

Számít az érzelmi érettség, a szociális készségek, a figyelem, az önállóság, a feladattudat, a mozgás és az is, hogyan képes a gyermek alkalmazkodni egy új közeghez.

Ezért sem mindegy, hogy a döntés mögött milyen tapasztalatok állnak.

Mi történik, ha a szülő és az óvónő nem ért egyet?

Talán ez lesz az új rendszer egyik legfontosabb pontja. Mert egyetértés esetén egyszerűbb a helyzet. De mi történik akkor, ha anya szerint még maradjon, az óvónő szerint viszont mehet?

Vagy fordítva?

A tervezet szerint ilyenkor a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálhatná meg a gyermeket. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül a szülőnek kell egyedül meghoznia a döntést, ha bizonytalan a helyzet. És talán éppen ez lehet az új rendszer egyik legfontosabb biztonsági pontja.

Nem arról van szó, hogy ezután minden szülő egyedül eldönti, mehet-e a gyereke iskolába.

Hanem arról, hogy az elsődleges döntésben nagyobb szerepet kaphat a gyermek közvetlen környezete, vita esetén pedig szakértői segítség is bevonható.

A legfontosabb kérdés mégis ugyanaz marad

Akár az Oktatási Hivatal dönt, akár a szülő és az óvodapedagógus, egy kérdést nem lehet megkerülni:

Mi szolgálja leginkább ennek az egyetlen gyereknek az érdekeit?

Mert lehet, hogy egy hatéves gyermeknek valóban jót tesz az iskola. És lehet, hogy ugyanabban az életkorban egy másik gyermeknek még egy év óvoda adja meg azt az időt, amire szüksége van.

Nincs két teljesen egyforma gyerek.

És nincs két teljesen egyforma iskolaérettségi történet sem.

Nem baj, ha egy gyereknek még időre van szüksége

Talán ezt is érdemes lenne egyre többször kimondani. Nem kudarc, ha egy gyerek még egy évig óvodás marad.

- Nem azt jelenti, hogy butább.

- Nem azt jelenti, hogy lemaradt.

- És nem azt jelenti, hogy a szülő valamit elrontott.

Ahogyan az sem feltétlenül jelent problémát, ha egy gyermek hatévesen készen áll az iskolára, és izgatottan várja az első osztályt. A cél nem az, hogy minél előbb iskolába kerüljön. És nem is az, hogy minél tovább maradjon óvodában.

A cél az, hogy akkor kezdje el az iskolát, amikor valóban készen áll rá.

2027-től új korszak kezdődhet

Fontos azonban, hogy a mostani hír nem azt jelenti, hogy már a 2026/2027-es tanévben megváltozik a rendszer. A bejelentés egy készülő jogszabálytervezetről szól, amely a tervek szerint a 2027/2028-as tanévtől hozna változást. Vagyis azoknak a családoknak, akiknek gyermeke most kezdi a nagycsoportot, már különösen érdekes lehet a kérdés. Mert ha a tervezett változás valóban életbe lép, éppen ők lehetnek azok, akik először találkoznak az új rendszerrel. És talán az egész változás legfontosabb üzenete ez:

egy kisgyermekről ne csak azt nézzük, hogy hány éves, hanem azt is, hogy hol tart a fejlődésben.

Mert hatévesnek lenni önmagában még nem jelenti azt, hogy minden gyerek ugyanazon a napon válik iskolaéretté.

Cikk forrása:  RTL Híradó, Oktatási Hivatal
Nyitókép forrása: magnific.com