A kávé gyökerei Etiópiában

Az első kávécserjék az Etióp-magasföldön nőttek vadon, ahol a helyiek már a kezdetektől fogva különleges módon használták fel a növény gyümölcsét. Nem csoda, hogy a helyi törzsek hamar rájöttek a kávé élénkítő hatására. A gyümölcsöt gyakran ledarálták és vajjal, mézzel keverve kis golyókat formáltak belőle, amit aztán vízben, sóval és néha különféle fűszerekkel felforraltak. Ez az ősi módszer alapozta meg későbbiekben a különböző kávékészítési eljárásokat, melyeket ma is ismerünk. A caffé perté elkötelezett a jó minőségű kávék iránt. 

Kávétermesztés Jemenben

A kávéfogyasztás és -termesztés valódi fellendülése azonban a 12. és 13. századi Jemenhez köthető. Itt a muszlim vallási közösségek sajátították el a kávépörkölés művészetét, így téve a kávét elterjedtté a Közel-Keleten. 

A szúfi rendek számára az ital vált rituáléik elengedhetetlen részévé, mivel segített ébren maradniuk az éjszakai meditációk és imák gyakorlása közben. Érdekes belegondolni, hogy a mai modern kávézók elődei is ekkor formálódtak.

A kávé hódító útja Európában

Mit gondolsz, hogyan került a kávé Európába? Nos, az oszmán kereskedelem játszott ebben kulcsszerepet, majd később Európa nagyvárosait is meghódították. Velence, London, Párizs: mind-mind találkozóhelyéül szolgáltak a kávéimádóknak. A XVII. században a különböző kikötőkön keresztül érkező egzotikus fűszerek és ízek a kontinens gasztronómiai palettáját jelentősen megváltoztatták.

Ezek az új italok fokozatosan épültek be az arisztokraták köreibe is, a spirituális és tudományos gondolkodást azonban még ennél is jobban formálták. A XVIII. század irodalmi kávéházai fontos színterei lettek az intellektuális párbeszédeknek. E helyek az eszmék cseréjére kínáltak lehetőséget, ahol a gondolatok már nem csupán az italok körül forogtak.

Feldolgozási folyamatok és variációk

És vajon mitől függ, hogy milyen minőségű kávé kerül a csészébe? A kávé előállítása több lépésből áll: a termesztéstől a betakarításon át egészen a pörkölésig. Minden egyes fázis meghatározza az adott kávé karakterét és zamatát. A kávécserjék, melyek a Rubiaceae családjába tartoznak, enyhe éghajlaton, gazdag talajokban nőnek. Az Arabica kávé a magas, esős területeket kedveli, míg a Robusta ellenállóbb, alacsonyabb földrajzi magasságokon is megterem.

A betakarítás során választani kell a kézi válogatás vagy a gépi szedés között. Előbbi alaposabb, viszont munkaigényesebb is, míg utóbbi gyorsabb, de a minőség rovására mehet. A kávé feldolgozásának módszerei, legyen az a száraz vagy nedves eljárás, mind befolyásolják a végtermék ízét, aromáját. Az érlelt szemek pörkölőbe kerülnek, ahol fizikai változásokkal alakítják ki jellegzetes aromájukat.

Szponzorált cikk (x)
Fotó: caffeperte.com