Mint Astrid Lindgren legtöbb mesehőse, Harisnyás Pippi is esti mesékben bukkant fel először. Egyszer a kislánya, Karin betegség miatt egy időre ágyba kényszerült. Ekkor kérte meg az anyukáját, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Astrid a különleges névötlethez egy különleges karaktert formált, olyat, aki ma is számtalan gyereket és felnőttet inspirál arra, hogy merjen önmaga lenni. Karin tizedik születésnapjára le is írta a szóban elmesélt történeteket. Több kiadónak is elküldte a kéziratot, de sehol nem tartottak rá igényt. Végül a Rabén & Sjögren Kiadó írópályázatán is szerencsét próbált, és első helyezést nyert. A mesekönyvet még abban az évben, 1945-ben kiadták, és hatalmas sikere lett. Az azóta eltelt 80 év alatt több mint 70 milliós példányszámban keltek el a Pippi-kötetek. A vörös copfos kislány kalandjait mára már 79 nyelven olvashatják a gyerekek világszerte. Pippi kalandjait a Móra Kiadó gondozásában olvashatjuk magyarul.

Pippi karakteréhez a szerző több forrásból is inspirálódott. Vörös haját és szeplőit Karin egyik osztálytársától kölcsönözte, illetve gyerekkorában Astrid ismert egy fiatal lányt, aki a nyaralójuk közelében lakott egyedül egy házban, és még lova is volt! A Villekulla-villa kertjében álló limonádéfát pedig egy ma is álló öreg szilfáról mintázta. A szabadlelkű mesehős népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint, hogy a Móra Pippi80 pályázatára közel 600 pályamű érkezett óvodásoktól és kisiskolásoktól. A díjakat egy fergeteges Pippi-nap keretében adták át tavasszal a Magyar Színházban, a Svéd Nagykövetség közreműködésével.

Astrid Anna Emilia Ericsson Svédországban, a Vimmerby nevű kistelepülésen született 1907. november 14-én. Szülei földművelésből próbálták fenntartani a négygyermekes családot. Astrid határtalan fantáziája gyermekkora élményeihez nyúlik vissza. A szigorú, vallásos környezetben lázadó természetűvé vált, rövidre vágatta a haját, táncmulatságokba járt. A rakoncátlan, ám rendkívül önazonos Harisnyás Pippi karakterében is visszaköszön az írónő saját gyermeki énje. Érettségi után a helyi lapnál dolgozott, ám mivel házasságon kívül született egy fia, elhagyta a merev közösséget, ahol élt, és Stockholmba költözött. Egyedülálló anyaként sok nehézséggel kellett szembenéznie, gyermeke egy időre nevelőszülőkhöz is került. Később biztos állást talált, és magához vehette a fiát. 1930-ban ment feleségül Sture Lindgrenhez, akivel egy kislányuk született, Karin.

Astrid Lindgren gyermekirodalmi munkásságán keresztül meghatározó társadalmi változást indított el, amely átalakította a gyerekekhez és a neveléshez való hozzáállást. Astrid Lindgren gyermekképe szabad, önálló véleménnyel bíró karakter, aki a saját képességeihez mérten döntéseket hoz, és képes felelősséget is vállalni. Meséi nevelő célzat helyett a szórakoztatást helyezték előtérbe, mégis egy időtálló, ma is aktuális értékrendet és szemléletet közvetítenek. A szerző 1978-ban Nobel-békedíjat kapott. Beszéde hatására Svédországban betiltották a gyerekek testi fenyítését.

Szponzorált tartalom.