Vajon segítheti az időbeosztásunkat egy egyszerű stopperóra? Nagyon is!

2022 Március 31.

Halogatás, szebbik nevén prokrasztináció, amelytől a Föld lakosságának jelentős része szenved. Még az is, aki egyébként látszólag tökéletesen menedzseli az idejét. A halogatás az emberi természet egyik sajátos vonása, nem feltétlen személyiségtípustól függő, ahogyan a megfelelő időbeosztásra való képesség sem az. Azt tanulni lehet, és érdemes elsajátítani, főleg akkor, ha új körülményekhez kell igazítanunk az időbeosztásunkat.("Szponzorált cikk")


Mit is jelent valójában a halogatás?

A halogatást gyakran a lustasággal kötik össze, pedig valójában erről szó sincs. Rengeteg olyan esemény történik az életünkben, amikor egyáltalán nem halogatunk, hanem azonnal lelkesen belevágunk a feladatba. Máskor pedig csak húzzuk az időt a munkával, egészen az utolsó határidőkig. Mi a különbség? A különbség az adott feladat jellege miatt adódik. Vagyis amíg az egyik feladatot kellemesnek tapasztaltuk meg, addig a másik valamilyen negatív hatással volt ránk, ami miatt tudat alatt halogatjuk azt. Ilyenek az olyan feladatok, amikbe nem leljük örömünket, vagy korábban kifejezetten rossz élményünk volt vele. Például ha a főnökünk egy bizonyos munkafolyamatnál állandóan negatív visszajelzést adott, akkor azt a munkatípust már halogatni fogjuk, és csak az utolsó pillanatban végezzük el. Miért? Mert az agyunk úgy van összerakva, hogy a kisebb kellemetlenségeket helyezi előtérbe a nagyobbal szemben. Az, hogy toljuk a munkát, kisebb kellemetlenség ahhoz képest, amikor leszid a főnök. Viszont a tudatunk nem logikus ilyenkor. Egyértelműen a túlélési ösztönök lépnek életbe. Logikus lenne, ha inkább időben elvégeznénk mindent, és megfelelő módon, így soha nem kerülne sor a negatív élményre. Túlélő üzemmódban viszont csak az létezik, hogy melyik megoldás fáj kevésbé abban a pillanatban, amikor elkezdünk foglalkozni a kellemetlen feladattal. Vagyis nem a logika számít, hanem az aktuális komfortunk megőrzése. Viszont ezen könnyedén változtathatunk, ha ügyesen kicselezzük a tudatunk túlélő mechanizmusát, és megtanítjuk neki a megfelelő időbeosztást, például egy stopperóra segítségével!

Miért pont stopperóra?

Sokan sokféle időmenedzsmenti technikát leírtak és kidolgoztak már. Az egyik legnépszerűbb a Pomodoro technika, ami szerint 25 perc munka után 5 perc szünet, majd minden negyedik 25 perc után fél óra pihenés következik. A technika lényege, hogy a tudat számára a „félelmetes” feladatokat kisebb részekre szedi. Viszont ebben a beosztásban nem működik mindenkinek, hiszen mind egyéniek vagyunk. Ezért a legjobb, ha előtte kiszámoljuk a saját fókuszidőnket, és azt a pihenőidőt, amely alatt képesek vagyunk visszanyerni a fókuszt. Ezt pedig később tarthatjuk egy stopperóra segítségével, egészen addig, amíg az agyunk meg nem szokja. De miért nem a mobiltelefonnal, vagy az okosórával mérjük az időnket? A válasz egyszerű. A mindennap használatos kütyükkel a tudatunk automatikusan a szórakozást és a kommunikációt köti össze. Vagyis egyszerűen nem fogjuk olyan komolyan venni, mint egy stopperórát, amit viszont egyetemesen mindenki a teljesítménnyel és a kitartással azonosít. A stopperóra tehát ebben az esetben kondicionálja a tudatunkat arra, hogy kitartóbban és fókuszáltabban teljesíthessük a feladatainkat.

Címkék: Színes hírek