E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?

...

Mosolyog a napsugár,
Mosolyog az ég is,
Locsolkodok, tojást kapok,
S mosolygok majd én is.

...

E szép ajtón bekopognék,
Ha nem bánják, locsolkodnék.

...

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.

...

Piros tojás az asztalon,
Rám ne kelljen várni,
Kérdezem a ház asszonyát:
Szabad-e locsolni?

...

Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok.
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.

...

Kinyílott az aranyeső, ibolya és jácint,
Szép tavaszi virágillat a lányokhoz csábít.
Kisvirágok leheletét elhoztam tenéked,
Illatos cseppjeit permetezve mérem.
Hulljon hát a harmat a legszebb virágra,
Ennek a háznak gyönyörű lányára.

...

Erdőn-mezőn nyitott szemmel
Sok virágra lel az ember.
Én most őket megöntözöm,
Piros tojást megköszönöm.

...

Én még kicsi vagyok,
Verset ezért nem is tudok.
De majd jönnek a nagyok,
Aztán majd mondanak azok.

Fotó: freepik.com