Dr. Hídvégi Máté biokémikus-rákkutató óva inti a vásárlókat attól, hogy a citrusfélék héját bármilyen formában - süteménybe reszelve, teába vagy limonádéba áztatva - elfogyasszuk. Ezekből a gombaölő és más vegyszerekből már kisebb mennyiség is ártalmas lehet az egészségre: károsíthatják a májat, vesét, vagy akár húgyhólyag daganatot okozhatnak, a hormonális hatásokról nem is szólva.

Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által szolgáltatott statisztikák szerint az imazalil-kezelt citrusfélék maximális határértéke, amelyet a 20 kg-os gyermekek biztonságosan fogyaszthatnak, mindössze 400 g, ami körülbelül 6 kis mandarinnak felel meg.
A felnőtteknél az ilyen típusú toxinok tűréshatára magasabb, így - az amerikai hatóságok szerint - 630 gramm kezelt citrusféléket lehetne fogyasztani veszélytelenül.

Élelmiszeripari szakemberek egyértelműen arra biztatnak mindenkit, hogy lehetőleg ökológiai gazdálkodásból származó, azaz bio narancsot, mandarint, citromot fogyasszunk, és banánevés után is mossunk kezet.

Bio citrom, fotó: papasmamasmagazin.hu

A citromhéjat, narancshéjat ne, de a gyümölcsöt bátran együk
Korábban ajánlották ugyan, hogy 2 perces almaecetes vízben történő áztatással, kefével való lesikálással, majd nagyon alapos, meleg folyóvizes öblítéssel eltávolítható a rákkeltő anyagok egy része, de tudni kell, hogy ezek fokozatosan beszívódnak a citrusok héjába, sőt, még a gyümölcs húsába is, ezért teljes eltávolításukra nincs lehetőség.

A szakértők ugyanakkor megnyugtatnak mindenkit, hogy attól még, hogy a citrusfélék héja vegyileg kezelt, a gyümölcsök húsa emberi fogyasztásra teljesen alkalmasak (lásd lenti Nébih vizsgálat), ergo, csak a citrusok héjának elfogyasztását - süteménybe való reszelését, teába, limonádéba történő áztatását - érdemes kerülni.

A német egészségügyi portál, a Zentrum de Gesundheit így ír erről.

A narancs, mandarin, citrom szuper vitaminforrások télen, amit minden kisgyerekes anyuka szívesen használja a konyhájában. Azonban tudnunk kell, hogy a mérgező kemikáliák nem csak az érés során kerülnek rá a déli gyümölcsökre, hanem a szüretelés után is, amiket részben mi magunk is elfogyasztunk.

Miért kerül viasz a citromra?

Szerencsére a tartósított gyümölcs könnyen felismerhető a vásárláskor, még akkor is, ha a címke hiányzik róla, ugyanis feltűnően fénylenek.

De nem tartósítószerek miatt, hanem a viasz miatt, amelybe a gyümölcsöket belemerítették, hogy ne száradjanak ki olyan gyorsan, és szükség esetén hónapokig tárolhatóak legyenek.
Kevés citrusféléről mondható el, hogy "csak" viasszal kezelték, és más kemikália nem került rá. Sok esetben a vegyi anyagokat és a viaszt már eleve összekeverik.

Számos természetes és szintetikus viasz létezik. Természetes például a sellak természetes gyanta (E904), a másik ilyen a karnabuaviasz (E903).
Szintetikus viaszok közé sorolandó: a parafin bázisú E905 vagy a polietilénviaszoxidát E914.

Sem a mesterséges, sem a természetes viasz fogyasztásra nem való, hogy milyen egészségügyi károkat okoznak, egyelőre nem ismert.

Rovarkártevők a citrusféléken

Ugyanúgy, ahogy az itthoni gyümölcsfáinkat permetezzük a kártevők ellen, az egzotikus citrusfáknak is bőven akadnak mediterrán változatú kártevőik.
Ezek a rovarkártevők fertőzik a leveleket, virágokat, a fiatal hajtásokat, és nem ritkán az érésben lévő gyümölcsöket. Minél több kártevő található a mandarin- és narancsligetekben, annál kevesebb termésre számíthatnak a gazdák. A terményelvesztés fenyegetettsége miatt a termelők azonnal permetszerhez nyúlnak, amint megjelennek a fertőzés első jelei. És mivel nem egy időben jelennek meg ezek a kártevők, ezért nem csak egyszer, hanem az érés során többször is permetezik a narancsokat, mandarinokat, citromokat.

Gombás fertőzések a citrusféléken

Vegyszereket azonban nem csak rovarkártevők ellen használnak, hanem például különféle gombás megbetegedések, gyomnövények ellen is, sőt, a korai lehullás megakadályozására szintén. Ez utóbbit például egy szintetikus hormonszabályozóval akadályozzák meg.

Citrusok az érlelő kamrában

Amikor trópusi országok zöldségpiacán megfordulunk, azt tapasztaljuk, hogy az egzotikus gyümölcsök, érettek, lédúsak és édesek - mindez azért van így, mert ideális hőmérséklet alatt érnek.

Amikor Olaszországban és Spanyolországban beköszönt a tél, ott szintén leesik a hőmérséklet, még akkor is, ha a mienkéhez képest enyhébb az időjárás, az érés már másként alakul az esti hidegek miatt, ezért a gyümölcsök színére egy kicsit "rá kell segíteni".
Ilyenkor a déli gyümölcsök egy érlelő kamrába kerülnek, ahol etilén gázzal érlelik meg őket - ettől lesznek szép sárga és narancsszínűek az éretlen zöld helyett.
Szerencsére az etilén egy veszélytelen kémiai anyag, egy olyan növényi hormon, amit a növény magától is létrehozna.

A déli gyümölcsök héját ne használjuk főzéshez, ételek elkészítéséhez, fotó: papasmamasmagazin.hu

Mivel kezelik a déli gyümölcsöket a szállítás előtt?

Tiabendazol - vesekárosodást, rákot okozhat
Ártalmasak lehetnek azok a vegyi anyagok, amelyeket a tároláshoz, szállításhoz használnak fel, ezeket a szállítás ideje alatti rothadás és penészesedés elkerülése miatt fújják rá a mandarinra, narancsra és citromra, és vannak olyan anyagok is, amelyeket a kiszáradás ellen permeteznek a gyümölcsökre. A tiabendazol valószínűleg a leggyakrabban használt citrus tartósítószer, ha nem permetezik rá a gyümölcsökre, akkor megjelenik a féreg.
Pontosan azért, mert ártalmasak lehetnek, ezért fel is kell tüntetni a szállítmányon: E230, E230, E232.

Állatkísérletekben a tiabendazol (E232) egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott, ami a rákot megelőző állapotnak számít. A tiabendazol - a bevitt dózistól függően - károsíthatja a májat és zavarhatja az epe funkciót is.

Imazalil, prokloráz - koordinációs problémákat okozhat
Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növény védőszerek kategóriájába sorolható, és E-számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek a címkéken.
Bizonyos esetekben a vérnyomás és a koordinációs problémákat, remegést okozhat.

Ortofenil-fenol, nátrium-ortofenil-fenol - rákkeltő anyagok
A narancs, mandarin és más citrusfélék kezelésére két további szer az ortofenil-fenol és a nátrium-ortofenil-fenol. Mindkettő élelmiszer-adalékanyagként vagy élelmiszer-tartósítószerként van jóváhagyva - így ezek E-számok: E231.
Állatkísérletekben húgyhólyagrákot váltottak ki, és még kis mennyiségben is hányingert és hányást okozhatnak. A bőrre érzékeny embereknek nem szabad, hogy a velük kezelt anyagok vagy gyümölcsök elérjék a bőrüket.

Citromokat vizsgált a Nébih

2018 év végén citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában.

Tíz különböző hálós citrom komplex ellenőrzését végezték el a Szupermenta termékteszt programban. 6 kezelt, 3 kezeletlen és
1 ökológiai gazdálkodásból származó (bio) citrom került a kosárba, melyek 7 nagyobb üzletlánc gyümölcsosztályáról érkeztek a Nébih laboratóriumába. A vizsgált termékek között 8 spanyol, 1 török és 1 olasz származású déligyümölcs volt.

A laboratóriumban több mint 300 növényvédő szerre vizsgálták a hivatal szakemberei a citrusokat. Az eredmények alapján egy citrom bizonyult problémásnak, amelyet a címkéjén kezeletlennek tüntettek fel, a laboratórium azonban kismértékű növényvédőszer-maradékot mutatott ki a termékben. Ez jóval határérték alatti mennyiségben volt jelen, de a megtévesztő jelölés miatt eljárás indult a felelős vállalkozóval szemben. A többi 9 citrom e tekintetben megfelelt az előírásoknak.