Itt az új típusú gluténérzékenység! Tünetei sokfélék, és csak nehezen ismerhetők fel! Orvos tanácsai

• Szerző: Haszon-Nagy Zsófia

A nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) több embert érint, mint a lisztérzékenység, amiért az életmódbeli tényezőket, a nyugati étrendet, feldolgozott élelmiszereket és főképp a glutént lehet felelőssé tenni. Mi a különbség a lisztérzékenység és a NCGS között? Orvos válaszol!

Az elmúlt tíz évben vált ismertté nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a cöliákia, vagyis lisztérzékenység szokásos vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Dr. Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.

A gluténérzékenységnek ez a formája szintén okozhat hasi panaszokat, a kórkép kiváltó oka és pontos lefolyása azonban korlátozottan ismert az orvostudomány számára. Az NCGS többeket érint, mint a lisztérzékenység, becslések szerint a lakosság 7-12 százalékát, vagyis több százezer embert Magyarországon.

Lisztérzékenység - autoimmuneredetű betegség

Az autoimmun eredetű lisztérzékenység jól körülhatárolható, évtizedek óta ismert kórkép, mely hazánkban hozzávetőlegesen a lakosság egy százalékát érinti. Lényege, hogy a táplálkozás során bevitt glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben.

A gyulladásos immunfolyamat következménye, hogy a vékonybél nyálkahártyája károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen eltűnhetnek, így a tápanyagok nem tudnak kellő mennyiségben felszívódni a szervezetben – fejtette ki Dr. Fuszek Péter. Hozzátette: a kórkép felismerése a változatos tünetek miatt elhúzódhat, ám a diagnózis az esetek jelentős többségében vérvizsgálattal és vékonybél biopsziával egyértelműen felállítható.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) - nem autoimmun folyamat

A nem-cöliákiás gluténérzékenység néven ismert tünetegyüttes ezzel szemben nem autoimmun folyamat. A jellemzően felnőttkorban jelentkező kórkép csupán az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába, pontos kiváltó oka és lefolyása még a mai napig nem egyértelmű az orvostudomány számára.

Az egyetemi adjunktus megjegyezte: az NCGS jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat, szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért okolható egyéb faktorok, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a háttérben. A diagnózis hosszú évekig is eltarthat, ugyanis antitestek hiányában sem közvetlenül szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki a probléma, épp ezért a jelenleg elérhető ételintolerancia-tesztek eredményei alapján összeállított diéta sem lesz feltétlenül hatásos – emelte ki Dr. Fuszek Péter.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) tünetei

A NCGS tünetei nagyon hasonlítanak a cöliákia által okozott panaszokhoz, előbbi azonban a puffadáson, hasmenésen, hasi diszkomfortérzésen, illetve alvászavarokon kívül nem okoz egyéb, például bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati, és ízületi problémákat. Van azonban egy lényeges megfigyelés; miszerint szemben a klasszikus lisztérzékenység hetekkel, hónapokkal később jelentkező tüneteivel, az NCGS esetében a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után akár 20 perccel nagyon markáns hasi tüneteket észlelhet a páciens.

Dr. Fuszek Péter kiemelte: rendszeresen jelentkező tünetek esetén forduljunk szakorvoshoz, aki a panaszok alapján megítéli, hogy szükség van-e átfogó kivizsgálásra, egyéb kórképek kizárására. Amíg ugyanis az NCGS szövődménymentes, tünetei csupán kellemetlenek, addig például az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez gyakran más, nyomon követést igénylő betegségek is társulhatnak. A cöliákiás pácienseknél gyakoribb lehet a csontritkulás, a pajzsmirigy problémák, bizonyos daganatos megbetegedések és a diabétesz aránya is megnőhet.

Fontos tudni, hogy amennyiben ki akarjuk zárni a cöliákiát, úgy azt mindenképpen a gluténmentes diéta megkezdése előtt kell megtenni, ha ugyanis a beteg hosszabb ideje nem fogyaszt gluténtartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést.

Cöliákia vagy NCGS?

Az egyetemi adjunktus leszögezte, ha a szerológiai és a szövettani vizsgálatokkal kizárták a cöliákiát, a páciens megpróbálhatja a glutén mellőzését, és amennyiben a diéta hatására megszűnnek a panaszai, akkor kimondható az NCGS diagnózisa. Hozzátette, szigorúan mentes diétát – a fent nevezett társuló betegségek miatt – csak a lisztérzékenyeknek kell követniük, hiánybetegségek kialakulásától pedig senkinek nem kell tartania, a gabonafélék mellőzése miatt kizárólag a magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztására kell fokozottan ügyelni.

Szerző: Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: Semmelweis Egyetem