Egyértelmű, hogy ma a védőnőkre egészen más szerep, hangsúly, erkölcsi és anyagi elismerés jut, mint akár 10-20-30 évvel ezelőtt. Pedig igazi áldás tud lenni, ha a család egy lelkiismeretes, odaadó védőnőt tudhat a sokszor gondterhelt, lestrapált édesanya mellett.

Hérák Anita védőnőt, a papasmamasmagazin.hu állandó szakértőjét kérdeztük arról, hogy milyen ma védőnőnek lenni. Megdöbbenésünkre nem a panasz és az elégedetlenség tört elő belőle, hanem szívet melengető választ kaptunk.

"Sokszor kérdezik tőlem, hogy szeretek-e védőnő lenni. A válaszom mindig egyértelműen igen. Hogy is ne lehetne szeretni azt, amikor egy kisgyerek izgatottan vár az ajtóban, hiszen aznap jön a VÉDŐNŐ, vagy, hogy is hívják. És akkor megtörténik a csoda: egy gyermek bevon a világába, játszani hív, mesél, magyaráz.

Azt sem lehet megunni, ahogyan egy várandós kismama újságolja el: már érzi mozogni magzatát.

Hasonlóan izgalmas, amikor egy komoly, magas beosztású apuka tesz fel kérdéseket a várandósság alatt végbemenő egészen elképesztő hormonális változások kiszámíthatatlan természetéről.

Nem szól ez másról, mint a párok segítéséről a családdá válásban, amely egy igen megtisztelő feladat. Egy olyan intim, bizalmas légkörben vehetek részt a munkám során, amely azt gondolom, máshol nemigen adódik.

Külön öröm látni és megélni a gyerekek növekedését, fejlődését, illetve a szülők kiteljesedését. Ezek az élmények felemelnek, megtartanak és segítenek abban, hogy az időnként komoly kihívásokat rejtő hivatásomat szeretettel és odaadással tudjam végezni."

Kezdőfotó: freepik.com