Három kérdés, amit a nagyszülőknek érdemes feltenniük, mielőtt tanácsot adnak a gyerekneveléshez

• Szerző: PMM

A nagyszülők szeretete és tapasztalata kincs – de nem minden esetben van szükség tanácsra. Számos szülő mesélte már nekünk, hogy bizony, néha túl sok a „jó szándék”, és ezzel feszültséget keltenek. Egy amerikai nagymama, DeeDee Moore (@morethangrand), három kérdést ajánl minden nagyszülő figyelmébe, mielőtt megosztják a gyerekneveléssel kapcsolatos ötleteiket.

Nagymama az unokájával meghitten mesét olvas1. „Kértek tőlem a véleményemet?”

Ha a szülők nem kértek tanácsot, könnyen érezhetik tolakodónak a beavatkozást – még akkor is, ha a nagyszülő a legjobb szándékkal adná. Az ő döntésük, hogyan nevelik a gyermeket, a mi szerepünk pedig a támogatás.

2. „Ez a biztonságról vagy csupán ízlésről szól?”

Fontos különbség! Ha például a gyermekbiztonsággal kapcsolatos tanácsról van szó – mint például az autósülés helyes bekötése – akkor érdemes finoman jelezni. Ám ha csak arról, hogy a baba nincs zokniban egy 21 fokos lakásban, inkább engedjük el. Ne feledjük: a szülők döntése a prioritás.

3. „Mi a valódi motivációm?”

Őszintén tegyük fel magunknak a kérdést: segíteni akarok, vagy inkább „megmutatni” a saját igazamat? Néha nehéz elengedni a „régi módszereket”, de fontos felismerni, ha a saját egónk vagy bizonyítási vágyunk áll a háttérben.

Miért fontos mindez?
DeeDee Moore szerint „a tanácsadás mikéntje és ideje kulcsfontosságú, és ha helyesen tesszük, erősíti a kapcsolatot a felnőtt gyerekekkel – és segít a nagyszülőknek is a támogató szerepben maradni.”

A Papás Mamás Magazin olvasóinak üzenete:
Igen, szükségünk van rátok, nagyszülők!
De bízzatok bennünk, és hagyjátok, hogy mi szóljunk, ha tanácsra van szükségünk.

 Cikk forrása: scarymommy.com
Nyitókép: Freepik.com