A legnagyobb félelem ilyenkor az, hogy a gyermek nem kapja meg a fizikai és szellemi fejlődéséhez szükséges építőköveket. A modern dietetika egyértelműen kimondja, hogy az egyoldalú táplálkozás még normál testalkat mellett is minőségi éhezéshez vezethet. A megoldás azonban sosem az erőltetésben vagy a büntetésben keresendő. Ahhoz, hogy átsegítsük a gyermeket ezen a frusztráló időszakon, meg kell értenünk a válogatósság mögött meghúzódó biológiai okokat, ismerni kell a kritikus hiányállapotokat, és tudatos stratégiákkal kell bővíteni az elfogadott ételek körét.

Miért válogatós a gyerek és milyen kockázatokat rejt ez?

A gyermekkori válogatósság a legtöbb esetben nem dac, hanem egy kódolt evolúciós túlélési mechanizmus. Két és hat éves kor között a gyermekek ösztönösen gyanakvóvá válnak az ismeretlen formájú, színű vagy kesernyés ízű (főleg zöld) ételekkel szemben, hiszen a természetben ez védte meg az őseinket a mérgező növények elfogyasztásától. Emellett a kisgyermekek ízérzékelése sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké. Egy számunkra enyhén fűszeres vagy ropogós étel az ő fejletlen szenzoros rendszerük számára túlterhelő, sőt, akár fájdalmas inger is lehet.

A harmadik fő ok a pszichológiai autonómia keresése. Az étkezés az egyik legelső olyan terület a gyermek életében, amely felett teljes kontrollt gyakorolhat. A bezárt száj a függetlenség kinyilvánításának eszköze. A kockázat ebben az életszakaszban az, hogy a kalóriabevitel (például tészta és kenyér formájában) megvan, de az esszenciális mikrotápanyagok teljesen hiányoznak. A tartósan egyoldalú táplálkozás lassítja a kognitív fejlődést, gyengíti az immunrendszert és hajlamosít a gyermekkori elhízásra, mivel az étrend gyakran a szénhidrátokban gazdag, feldolgozott ételekre korlátozódik.

A leggyakoribb hiányállapotok válogatós gyerekeknél

Amikor a zöldségek, a húsok vagy a halak tartósan lekerülnek az étlapról, a szervezet raktárai hetek alatt kimerülhetnek. Bizonyos tápanyagok hiánya azonnal kihat a gyermek mindennapi teljesítményére és viselkedésére.

A vashiány az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb következmény a húst elutasító gyermekeknél. A vas elengedhetetlen a vér oxigénszállításához és az agy megfelelő fejlődéséhez. Hiánya esetén a gyermek sápadt, indokolatlanul fáradékony, és gyakran küzd koncentrációs zavarokkal vagy viselkedési problémákkal.

A zöldségek és gyümölcsök mellőzése egyenes utat jelent a rosthiányhoz, amely krónikus székrekedést és emésztési fájdalmakat okoz, tovább rontva a gyermek étvágyát. A halakat elutasító kicsiknél az agy és a látás fejlődéséért felelős Omega-3 zsírsavak (DHA) hiánya lép fel, míg a tejtermékeket kerülőknél a csontnövekedéshez elengedhetetlen kalcium és D-vitamin pótlására kell kritikus figyelmet fordítani.

Hogyan tegyük vonzóvá az ételeket?

A szelektív evés feloldása türelemjáték, amely pszichológiai trükköket és konyhai kreativitást igényel. A legfontosabb alapszabály a stresszmentes környezet megteremtése. Soha ne zsaroljuk a gyermeket az étellel, és ne használjuk az édességet jutalomként a zöldségek elfogyasztásáért, mert ez csak növeli az egészséges ételek iránti ellenszenvet.

A leghatékonyabb módszer a bevonás. Ha a gyermek részt vesz a bevásárlásban, megmossa a zöldségeket vagy segít a tészta gyúrásában, sokkal nagyobb eséllyel kóstolja meg a végeredményt, hiszen a saját alkotásának tekinti azt. A vizuális tálalás szintén csodákra képes. A formára vágott sajtok, a mosolygó arcot formázó gyümölcsök játékossá teszik a táplálkozást. A kutatások szerint egy gyermeknek átlagosan tíz, tizenöt alkalommal kell találkoznia egy új ízzel vagy textúrával ahhoz, hogy elfogadja azt. A folyamatos, de erőszakmentes kínálás (expozíció) a siker egyetlen biztos kulcsa.

Szponzorált cikk (x)
A kép forrása: pexels.com