Láthatatlan veszélyek: Hogyan lassítja a digitális világ a legkisebbek fejlődését? (x)

• Szerző: Varga Vivien, Zsoldos Barbara

Egy másfél éves kisgyerek ül a babakocsiban, miközben körülötte zajlik a világ: autók mennek el, emberek sétálnak, kutyák futnak, levelek mozognak a szélben. Ő azonban ebből szinte semmit nem érzékel, mert a telefon képernyőjét figyeli. Nem néz körbe, nem mutat rá semmire, nem keresi a szülő tekintetét, a figyelmét teljesen leköti a villódzó kijelző. A szülő számára ez sokszor megkönnyebbülést jelent, hiszen végre csend van, végre nyugodtan el lehet intézni a napi teendőket. Közben azonban történik valami, amire ritkán gondolunk: a gyermek ugyan nyugodtnak tűnik, mégis kimarad abból a fejlődési helyzetből, amelyre ebben az életkorban a legnagyobb szüksége lenne. (x)

Stilianos és Steps&Play

A 0-3 éves gyerekek ugyanis nem elsősorban képernyőn keresztül tanulnak. Az ő idegrendszerük mozgásból, érintésből, kapcsolódásból, szemkontaktusból és valódi érzékszervi tapasztalatokból építkezik. Abból, hogy megfoghatnak tárgyakat, kipróbálhatnak mozdulatokat, elindulhatnak valami felé, majd visszanézhetnek a szülőre megerősítésért. Ezek az egyszerű hétköznapi helyzetek láthatatlanul, mégis rendkívül intenzíven formálják az idegrendszeri fejlődést.

Amikor azonban a mindennapok egyre több pontján kerül elő a telefon, a tablet vagy a mese, ezekből a valós tapasztalatokból egyre kevesebb jut a gyermeknek. Pelenkázás közben videó szól, hogy könnyebb legyen a helyzet, etetésnél mese megy, hogy a gyermek nyitva tartsa a száját, várakozásnál pedig a világ helyett a képernyő köti le. Ezek elsőre praktikus megoldásnak tűnnek, mert gyorsan működnek és csendesebbé teszik a hétköznapokat. Hosszabb távon azonban csökkentik azoknak az aktív helyzeteknek a számát, amelyekből a kisgyermek valóban tanulni tudna.

Stilianos és Steps&Play

Ennek jelei sokszor csak később válnak láthatóvá. A gyermek nehezebben koncentrál, rövidebb ideig köti le magát egy játékkal, kevésbé kitartó a próbálkozásokban, bizonytalanabb lehet a mozgása, vagy lassabban indul a beszéde. Nem azért, mert a képernyő önmagában „rossz”, hanem azért, mert túl sok passzív időt vesz el azoktól a tapasztalatoktól, amelyek aktívan fejlesztenék az idegrendszert.

A Stilianos vízi készség- és kepességfejlesztő foglalkozásain ezt nap mint nap látjuk. Egyre több olyan kisgyermek érkezik a medencébe, aki nehezebben kapcsolódik az élő helyzetekhez, rövidebb ideig tud figyelni, vagy bizonytalanabb a mozgása. A víz azonban különleges közeg: ott nincs villódzó ingeráradat, csak a test, a mozgás, az egyensúly, az érintés és a szülővel való együttműködés. A gyermek újra valódi érzékszervi tapasztalatokat szerez arról, hogyan reagál a teste, hogyan alkalmazkodik a mozgása, és hogyan tud jelen lenni egy valós helyzetben. A Stilianos szemlélete ezért nem csupán az úszásról szól, hanem arról is, hogyan támogatható a korai idegrendszeri fejlődés mozgáson és kapcsolódáson keresztül.

Stilianos és Steps&Play

Erre a tapasztalatra épült a Steps & Play programja is, amely otthoni mozgásos és szenzoros fejlesztő ötletekkel, szülői edukációval és játékos gyakorlatokkal segíti a 0-3 éves gyermeket nevelő családokat a hétköznapokban. A cél nem az, hogy a szülők tökéletesen kizárják a digitális eszközöket, hanem az, hogy tudatosan több valódi élményt adjanak a gyermekeiknek. Olyan egyszerű, otthon is megvalósítható helyzeteket, amelyek mozgásra, kapcsolódásra és közös jelenlétre épülnek. Közös játékokat, szemkontaktussal kísért rutinokat, testérzékelést támogató helyzeteket és olyan pillanatokat, ahol a gyermek nem passzív nézője, hanem aktív résztvevője a saját fejlődésének.

Mert a korai életévekben ezek az élmények alapozzák meg a figyelmet, a mozgást, a beszédet és azt a képességet is, hogy a gyermek valóban kapcsolódni tudjon a világhoz maga körül.

Szerzők: Varga Vivien gyógypedagógus (a Stilianos és a Steps&Play alapítója és vezetője), valamint Zsoldos Barbara okleveles gyógypedagógus.

Szponzorált cikk (x)
A kép forrása: www.stepsandplay.hu és stilianos.hu