A váratlan helyzetekre való felkészítés elsősorban a szülő feladata. Mint sok minden másnál, itt is igaz, hogy nincs általános recept vagy aranyszabály, ami minden helyzetre egyformán alkalmas lenne, illetve minden gyereknél egyformán jól működne. 

A váratlan helyzetekre való felkészítéskor egy felelős szülőnek több szempontot is figyelembe kell vennie: egyrészt mérlegelni kell, hogy a saját gyereke elég érett-e már arra, hogy bizonyos  helyzetekre felkészítse őt. Mert, ha jobban belegondolunk, az életre nevelést sokkal messzebbről kell indítanunk, például onnan, hogy a gyereket önállóságra, döntésképességre és a magabiztos fellépésre kell megtanítani. 
A szülők sokszor ott követik el a hibát, hogy megengedik, hogy a gyerek veszélyes helyzetekbe kerüljön úgy, hogy még nem érett meg rá.

Amikor idegenekkel való viselkedésre készítjük fel a gyereket, akkor meg kell győződnünk arról is, hogy a gyerek felfogja-e egyáltalán, tart-e már ott érettségben, hogy vannak jó és rossz emberek, képes-e megkülönböztetni mások szándékát? Mert, az a gyerek, aki még nem, azt egyértelműen nem lehet egyedül engedni közlekedni az otthon és az iskola között.

Az alábbiakban 13 olyan szituációt mutatunk be, amely nemhogy a 6-10 éves gyerekek számára, de sokszor még felnőtteknek is komoly kihívást jelentenének.
Az ajánlások nem íratlan szabályok, azoktól az ésszerűség keretein belül el lehet térni, és el is kell, ha azt a gyerek személyisége, életkora, érettsége és mindenkori környezete megkívánja. 

13 váratlan helyzet - Mit tennél, ha...?

1. Mit tennél, ha egy tömegrendezvényen elkeverednél, és nem találnád a szüleidet?

Minden esetben, ahol nagy tömegre kell számítani, a gyerekkel már a belepéskor meg kell beszélni, hogy mi a teendő, ha véletlenül mégis elkeveredne. Például meg lehet beszélni egy konkrét találkozó helyszínt, vagy azt tanácsolni neki, hogy ne mozduljon el, maradjon egy helyben, és kérje azonnal egy felnőtt segítségét. Meg lehet neki mutatni, hogy hol van a színpad, információs iroda, vagy a biztonsági őrök pultja. A lényeg, hogy előre tisztázva legyen, mi a teendő.

Nagy segítség lehet, ha a gyerek tudja fejből a fontosabb telefonszámokat. Sok gyerek bepánikol vészhelyzet esetén, ezért ha rendezvényre, koncertre, nagy tömegbe (például sípályára, strandra) indulunk egy karszalagra vagy akár a bőrére tollal írjuk fel a telefonszámunkat. 

2. Mit tennél, ha leszólítana egy idegen az utcán, és segítséget kérne tőled?

A legtöbb szülő azt tanítja, hogy "ne állj szóba idegennel akkor sem, ha kedvesnek tűnik". 

Ügyeljünk rá, hogy ezt az alapszabályt életkoronként finomítsuk, ugyanis az a gyerek, aki kivétel nélkül mindig azt hallja otthon, hogy "ne állj szóba mással", azzal könnyen előfordulhat, hogy később, fiatal felnőttként nem fog tudni kapcsolatot teremteni.
 
A 6-10 éves gyerekeknek még jó a "ne állj szóba idegenekkel” főszabály, de mellette párhuzamosan tanítsuk meg azt is, hogy ki gyanús és ki nem, mikor kell gyanakodni és mikor nem. Ha a gyereknek valami gyanús, és úgy érzi, egy helyzet kényelmetlen, veszélyes a számára, akkor a legjobb megoldás, ha olyan gyorsan elfut a helyszínről, amilyen gyorsan csak lehet.

3. Mit tennél, ha tüzet észlelnél a környezetedben?

Gondolkodás nélkül ki kell szaladni az épületből, és hangosan kiabálni, hogy "tűz van", illetve szólni az első szembe jövő felnőttnek. Az ilyen korú gyerekek még nem tudják mérlegelni, hogy mi a kis tűz és mi a nagy tűz, ezért ne azt tanítsuk meg nekik, hogy kezdjék el oltani a tüzet, hanem azt, hogy meneküljenek. Inkább meneküljön indokolatlanul, mint oltson tüzet reménytelenül.

4. Mit tennél, ha egy idegen becsöngetne a lakásba vagy a kaputelefonon, és egy pohár vizet kérne tőled?

Alapszabály, hogy idegennek nem nyitunk ajtót sosem, ugyanis a felnőtt becsengtőnek nem a gyerekkel, hanem az otthonán kívűl tartózkodó felnőttel van dolga, tehát ki kell  tudni várnia azt az 1-2 órát, amíg anya és apa megérkezik.
A trükközők, rossz szándékú emberek sokszor szokták azt mondani az ajtó mögött, hogy "az anyukád küldött" vagy a "számlát hoztam". Magyarázzuk el a gyereknek, hogy nem szoktunk magunk helyett küldeni senkit, semmikor, mint ahogy a számla is emailen érkezik. 

Ilyen esetekre kell a gyerekkel egy titkos jelszót megbeszélni. Ha a gyerek bizonytalan egy váratlan helyzet kapcsán, akkor csak kérdezze meg az illetőt, hogy mi a jelszó (amit az idegen  nyilvánvalóan nem fog tudni), és ha nem tudja, akkor a lakásajtót ki sem nyitjuk. Ha ugyanez az utcán történik, akkor azonnal el kell onnan futni.

5. Mit tennél, ha egy felnőtt a zsúfolt buszon a kezét a lábadra, vagy a fenekedre tenné?

Amennyira hangosan csak lehet, többször ezt kell kiabálni: "Azonnal vegye le a fenekemről a kezét!". Minél hangosabban, minél nagyobb feltűnést keltve kell ilyenkor viselkedni, és úgy, hogy mindenki hallja a buszon. (A félrehúzódás, csendben maradás nem megoldása a helyzetnek).

6. Mit tennél, ha egy felnőtt megkérne, hogy mutasd meg neki, hogy hol van ez és ez az utca?

A legtöbb szülő azt tanítja, hogy "el kell futni". Mielőtt ezzel kapcsolatban a saját megoldásunkat kialakítjuk, gondoljunk bele abba is, hogy a saját gyerekünk tud-e már különbséget tenni a  jó szándékú és a gyanús kérdező között, ugyanis nem igaz az sem, hogy minden helyzetben futni kell. 
Ez az az eset, ahol nem általános szabályt tanítunk meg a gyereknek, hanem a számára megfelelő tudnivalót mondjuk el neki sok-sok példa kapcsán.

7. Mit tennél, ha egy osztálytársad/iskolatársad indokolatlanul lehülyézne, vagy beléd kötne?

Ha ez már a többedik eset, és úgy tűnik, hogy a nagyobb, erősebb gyerek ezzel zaklatni, bántani akar, akkor gondolkodás nélkül szólni kell a tanító néninek is és a szülőknek is. 
Nemcsak az idősebb, de akár saját kortársai, sőt, fiatalabb gyermekek is zaklathatják az „áldozattípusú” gyermekeket, bullyingnak számít a fizikai, a verbális bántalmazás, de a kiközösítés, zsarolás, csúfolás, „csicskáztatás” is. Minél tovább tart, annál nehezebb kilépni ebből a helyzetből, ezért minél hamarabb jelezni kell.

8. Mit kell tenned, ha a liftben barátságtalan vagy gyanús idegen mellé kellene beszállnod?

Meg kell várni a következő liftet. Ha a gyanús vagy barátságtalan idegen azt kéri: "Gyere, szállj be nyugodtan!", akkor válaszold neki: "Nem szállok be, mert várom az apukámat."
A 6-10 éves gyerekek közlekedhetnek nyugodtan a lépcsőn lefelé és felfelé menet, hogy az ilyen helyzeteket elkerüljék.

9. Mit tennél, ha leforráznád, megégetnéd a kezed?

Azonnal hideg vizet kell ráfolyatni, hosszan, sokáig, és segítséget hívni.

10. Mit tennél, ha egy idegen bejelölne téged a Facebookon?

18 év alatti gyereknek hivatalosan nem is lehet Facebook fiókja, ha mégis megengedjük a gyereknek a facebookozást, akkor azt rendszeresen felügyelni is kell. Egyéb esetben a szabály: nem válaszolunk idegennek a közösségi médiában, és nem jelölünk vissza idegeneket, ahol még vészhelyzetről sem lehet szó.
Fontos egy teljes körű felvilágosítás is, hogy miket szabad megosztani, milyen képeket nem illik, nem szerencsés feltenni a hálóra, mert ezzel könnyű célpontot jelentenek a zaklatók számára, nemcsak egy bejelölés, hanem más atrocitás is érheti a gyermeket a közösségi hálón keresztül, például cyberbullying.

11. Mit tennél, ha egy közeli felnőtt férfi szeretné, hogy legyen egy "közös titkotok", amit senkinek nem árulhatsz el?

Mindenképpen beszélni kell erről a szülővel. Szülőként tudni kell, hogy a zaklatás általában onnan érkezik, ahonnan nem számítunk rá, akár közeli ismerőstől, rokontól, sportedzőtől, tanártól. Mindenképpen gyanúsnak kell lennie, ha egy felnőtt hirtelen a gyerek "nagy barátja", gyámolítója, bizalmasa lesz, vagy egyre több időt töltenek együtt.

Ha ilyenkor a gyerek viselkedése gyökeresen megváltozik, például az addig vidám, csicsergő gyerek hirtelen magába forduló, szorongóssá válik, akkor kérjük szakember segítségét.

12. Mit kell tenned, ha leesnél valahonnan, bevágnád a fejed, és szédülnél, hányingered lenne?

Ez egyértelműen az agyrázkódás jele. Minél előbb jelezni kell egy felnőttnek, addig is, ha lehet nyugodtan, mozdulatlanul kell maradni, vagy feküdni. 

13. Mit tennél, ha az utcán egy idegen megragadná a kezedet, és szorítani, húzni, vonszolni kezdene magával?

Üvölteni kell a torkod szakadtából: "Segítség, el akarnak rabolni!". Küzdeni kell, a támadót lágyékon rúgni, csípni, karmolni, minél hangosabb zajt kelteni, kővel bedobni egy közeli ablaküveget, azaz feltűnést kell mindenáron kelteni.

Minden szülő magának szabadságot akar, a gyerekének pedig biztonságot, amikor egyedül engedi közlekedni az iskola és a lakás között Jó, ha a fenti helyzetekre időben gondolunk, és ezeket a gyerekünkkel időről-időre alaposan átbeszéljük.
Ez az ajánlás, mint sok minden más szubjektív, amit szakemberek segítségével állítottunk össze. 

Szakértők a témában: Berényi Zsuzsa gyógypedagógus, Hérák Anita védőnő, Kovács Kinga életvezetési tanácsadó, Mihályi Mária pedagógus,  Szilágyi Heléna pszichológus, Tiba Csaba pedagógus.