Sólyom Brigitta. a Csodakapu Alapítvány szakmai vezetője, gyógypedagógus, homloklebeny-tréner mondókázós-tapsolós gyakorlatsoron és hétköznapi példákon keresztül magyarázta el, hogy miért  szétszórtak, feledékenyek annyira az ADHD-s gyerekek. 

Előadásán, amelyre a Felelős Szülők Iskolája szervezésében került sor, a közönség jó pár szeriális gyakorlatsort is kipróbálhatott, hogy aztán rádöbbenjen, milyen nehéz még egy felnőtt számára is  összehangolni az egyidejűleg végzett, közös mondókázást és tapsolást. A közönség soraiban ülő pedagógus szakemberek és szülők rádöbbenhettek, hogy milyen nagyfokú koncentrációt igényel az, hogy ki tudjuk zárni például a mellettünk ülő beszédét. 

Hasonlóan nehéz, ha nem még nehezebb feladatként élik meg ugyanezt a helyzetet az ADHD-s gyerekek, akiknek a nehézségeivel a környezete sokszor tisztában sincs. Éppen ezért a szétszórt vagy lobbanékony viselkedésük, magatartászavaruk mögött semmiképpen sem szándékosságot kell keresnünk, hanem az idegrendszeri nehezítettséget felfedeznünk.

Az ADHD-s gyerekek mindig rohannak, kapkodnak
- Ezekkel a sorrendben végzett tapsolós-mondókázós feladatokkal komoly agyi tevékenységet végezünk, a mozgásunkat és beszédünket egy ütemre hangoljuk össze, aminek motoros kimenetele is van -  kezdi magyarázatát Sólyom Brigitta.

- Az ADHD-s gyerekeknek az önmaguk monitorozása és az önmagukra való figyelése komoly nehézségeket okoz - mondja a szakember. - Ennek neurológiai háttere a központi idegrendszer frontális homloklebeny területén keresendő, amire mint az agy "vezérlőegységére" tekinthetünk, és ami többet között az önkontrollt, önismeretet vezérli. Az ADHD-s gyerekek homloklebenyi funkciói alulműködnek,  ezért ők mindig rohannak, kapkodnak, nem tudják a többi gyerekkel tartani az iramot, hol lassabbak, hol pedig gyorsabbak.

- Az ADHD-s gyerekek munkamemóriája szintén gyenge. Ha több utasítást is adunk a számukra, akkor könnyen lehet, hogy az első, esetleg második feladatot még elvégzik ugyan, de a többire már nem marad kapacitásuk, mert nem jegyezték meg - magyarázza.

Homloklebeny funkciói - ezek az ADHD-s gyerekeknél általában alulműködnek

• önkontroll, önismeret
• ellenőrzés, monitorozás
• összekötés motoros agyi területekkel
• mozgás-beszéd összerendezés
• munkamemória
• időtagolás
• szimbolikus gondolkodás

Az ADHD-s gyerekek belekezdenek egy feladatba, amit aztán nem fejeznek be
- A homloklebeny fő funkciója a végrehajtó funkció, ami annyit jelent, hogy a feladatot el kell kezdeni, és be is kell fejezni. Hányszor látunk olyat, hogy az ADHD-s gyerek elkezd egy feladatot, de nem fejezi be, mert elkalandozott a figyelme. Pedig az iskolában fontos lenne, hogy a gyerek emlékezzen azokra az utasításokra, amiket a tanító nénije adott. Ezeket meg kell jegyezni, és a munkamemóriájából elő kell hívni. A dán és a finn iskolarendszer ebből a szempontból is jóval előttünk jár, mert náluk az iskolában - az autisták képes napirendjéhez közel hasonlóan - az ADHD-s gyerekek is képes megsegítést kapnak, amely emlékezteti őket lépésről-lépésre feladatokra - mondja. 

- Az ADHD-s gyerekek számára mégis az egyik legnehezebb feladat, hogy legátolják a kívülről érkező ingereket (leesik a padtársa ceruzája, meglát egy izgalmas képet). Ezek az ingerek egyből elvonják a figyelmüket a témáról, és ezért végre sem tudják hajtani a feladatot - mondja Sólyom Brigitta.

Egy ADHD-s gyereket, ha megkéri a tanító nénje az óra közepén, hogy menjen ki a mosdóba, és vizezze be a szivacsot, akkor könnyen előfordulhat, hogy a gyereket már csak a szünetben az udvaron találják meg szivacs nélkül. Könnyű kitalálni, hogy mi történt e közben: a gyerek elindult a mosdóba, de összefutott a takarító nénivel, akit egészen a konyháig követett, és szóval tartott. A konyhában aztán összefutott a gondnok bácsival, aki éppen egy, a gyerek számára izgalmas, feladat elvégzésébe kezdett az iskolaudvaron...

Az ADHD-s gyerekek könnyen elfelejtik, hogy mit bíztak rájuk, és a gondolataik még könnyebben elkalandoznak a lényegről a kívülről érkező, izgalmas ingerek intenzitása, sokasága miatt. És bár nagyon segítőkészek és nagyon lelkesek az ADHD-s gyerekek, a feladatot mégsem hajtják végre.

- Jellemző az ADHD-s gyerekekre az is, hogy rugalmatlanok, és nem tudnak könnyen váltani. Ha van egy bevált és megszokott megoldási stratégiájuk egy feladat elvégzése kapcsán, ami mellett létezik más is, akkor nehéz nekik megérteniük, hogy válthatnak más, szintén jó megoldási stratégiákra. Ez a sajátosságuk ugyanakkor előnyükre is válhat egy jó pedagógus kezében, például úgy, hogy rábízza az ADHD-s gyerekekre: saját megközelítésükből, saját megoldási képességeik szerint vigyenek véghez feladatokat - mondja a szakember.

Végrehajtó funkciók

• feladatok elkezdése, befejezése
• emlékezés több utasításból álló feladatra
• munkamemória
• adott dolog figyelemmel követése (nehéz kizárni az ingert)
• feladatok megtervezése
• motiváció (tudjam, hogy mit miért teszek)
• önmonitorozás
• flexibilitás

A Csodakapu Alapítványnál mozgással segítenek a szétszórt, figyelemzavaros, Aspergeres vagy ADHD-s gyerekeknek. Sólyom Brigitta mozgásterapeutaként vallja, hogy mindent, amit mozgással tanulunk, könnyebben megmarad bennünk, és ehhez elég csak felidéznünk az iskoláskorunkat, amikor a kötelező verset a szobában fel-le járkálva tanultuk meg.

Szakértő a témában: Sólyom Brigitta pszichopedagógus, homloklebeny-tréner, alapozó terapeuta, Nild-terapeuta, vezető-oktató. Óvodás, kisiskolás ADHD-s és egyéb fejlődésben gátolt gyerekek fejlesztésével foglalkozik a Csodakapu Alapítványnál. 
Fotó: Freepik