Beszédészlelés, beszédértés zavarának jelei óvodás gyerekeknél - Sok szülő észre sem veszi, pedig később tanulási problémákhoz vezet

• Szerző: Papás Mamás Magazin

Komoly tanulási gondokat okozhat később, ha az óvodás gyereknek beszédészlelési, beszédértési zavara van. Milyen jelekre kell figyelni?

A sikeres iskolakezdéshez, a zavartalan írás-olvasás elsajátításához normálfejlődésű beszédfejlődésre van szükség, ám sajnos az óvodai logopédiai szűrés nem méri a beszédészlelés, beszédértés minőségét, holott ezek zavara tanulási nehézségeket okozhat később.

Ha egy gyereknél beszédpercepció zavarának jelei mutatkoznak, akkor később a tanulás során nehezen tudja majd a lényeget kiemelni, nehezen fogja a szöveges feladatokat megérteni, vagy a hallottakat hamar elfelejti, esetleg az is gondot jelenthet később, hogy megjegyezze, mi volt aznap a házi feladat.

Attól még, hogy egy óvodás kisgyerek hibátlanul ejti ki a hangokat, megfelelő szókinccsel rendelkezik, korántsem biztos, hogy a hallott beszédet is könnyen feldolgozza. A jó adottságú óvodás gyerekek hihetetlenül ügyesen kompenzálnak, így könnyen elaltathatják a szülők, néha még az óvónők éberségét is.

Óvodában még nem mindig egyértelmű a beszédészlelési zavar

Ha egy gyerek jól hallja a hangokat, nem biztos, hogy jól hallja a beszédet is, ráadásul, ha a gyerek túl jól kompenzált óvodában, akkor észre sem lehet könnyen venni a beszédértési zavarokat. De amint iskolába kerül, és ahogy nő az elvárás, úgy fognak kibukni a problémák. Hiába vannak jó értelmi képességei egy gyermeknek, felső tagozaton, a megnövekedett elvárások miatt már lehetetlen lesz teljesíteni, amit még óvodás korban gyönyörűen lehetne.

A beszédészlelés zavarának óvodás korban már markáns jelei mutatkoznak, amelyek gyanakvásra adhatnak okot a szülők számára, amivel érdemes időben logopédus, hallásfigyelmi tréner szakemberhez fordulni.

Beszédértés, beszédészlelés zavarának jelei óvodás korban

  • A gyerek „nem figyel” oda arra, amit mondunk neki
  • Hibásan hajtja végre a feladatot
  • Lassan hajtja végre a feladatot
  • Nem köti le a mesehallgatás
  • Nehezen tanul egyszerű versikéket
  • Beszédprodukciós zavarok
  • Szegényes szókincs
  • Túl hangosan beszél
  • Sokszor visszakérdez
  • Nem szeret telefonálni
  • Óvodában nem vagy alig beszél, otthon viszont sokat
  • Szorong vagy nagyon izgága – beilleszkedési, magatartási problémái vannak

Hétköznapi példák beszédészlelési zavarra

Egy tünet még nem tünet, de ha a fent felsoroltak közül több tünet is jelen van, akkor nagyobb eséllyel kell arra gondolni, hogy gyermekünk nem érti jól a beszédet. Lássuk a legjellemzőbb problémákat!

Gyakori probléma, amikor az óvodában az egész csoport kézműves tevékenységet végez az asztalnál, és az adott gyerek mindig lassabban, mindig később végzi el azt, amit az óvó néni kér tőle. Ez intő jel lehet arra, hogy a kisgyerek nem érti pontosan az elhangzottakat.

Szintén nagyon jellemző példa, amikor a gyerekek az óvodában csillogó tekintettel és nagy lelkesedéssel követik a vas orrú bába meséjét, amit az óvó néni érdekesen és izgalmasan olvas fel. Az egész csoport benne van a történetben, feszülten figyelnek, mígnem egy kisfiú elkezd forogni a földön, párnát tesz a fejére, bohóckodik, zajt kelt, elkezd csettegni, hangosan beszélgetni, mígnem az egész csoportot kibillenti a mese varázsából. Mi történik a gyerekkel ilyenkor? Nem kapcsolódik a meséhez képi inger, nincs mozgás, tehát nem tudja követni a mesét, és elkezd látványosan unatkozni.

Gyanakodnunk kell akkor is, amikor egy kisgyerek nagyon "nem szeret telefonálni". Elképzelhető, hogy korábban túl sok hurutos megbetegedésen esett át a kisgyerek, netán a nagytestvére babakorban sok betegséget hozott haza. Óvodás korára már a betegségeken túl van a kisgyerek, de maradványtünetként még jelen van egy enyhe halláskárosodás.

Szintén gyanakodnunk kell, ha egy óvodás gyerek nagyon hangosan beszél, és nem lehet őt "lehalkítani", ami egyrészt lehet annak a jele, hogy nem jól hall, vagy ellenkezőleg, annak, hogy nagyon is jól hall (hallási túlérzékenység): a körülötte lévő túl sok hangingert esetleg felerősödve hallja, és mivel őt ez nagyon zavarja, túl akarja azokat kiabálni.

A szakemberek számára ugyanígy felkiáltójel, ha egy kisgyerek állandóan fecseg, mindent körbemagyaráz, mindent elmesél, csak éppen arra nem ad választ, amit kérdeztünk tőle.

Mint látjuk, a példákat hosszan lehetne még sorolni, és a szülőknek, akik a legjobb tapasztalati szakértői a gyermeküknek, nem árt ilyen szemmel is figyelemmel kísérni óvodás korú gyermeküket, hogy később kevesebb nehézségei adódjanak az iskolában.

Milyen gyerekek kapcsán érdemes a beszédészlelés/beszédértés zavarára odafigyelni?

  • koraszülöttség
  • túlzottan gyors szülés
  • túlzottan elhúzódó szülés
  • születési rendellenesség, például agyvérzés
  • anyagcsere betegségek
  • gőgicsélés hiánya
  • lassú vagy megkésett beszédfejlődés
  • hallássérüléssel jött a világra
  • gyakori hurutos megbetegedések koragyermekkorban
  • családi érintettség, például örökletes megkésett beszédfejlődés vagy hadaró szülő

A fent felsorolt rizikófaktorok nem jelentik automatikusan azt, hogy minden gyorsan született babának, vagy koraszülött gyermeknek vagy hadaró szülő gyermekének, etc. biztosan sérült a beszédértése, de nagyobb valószínűséggel kell arra gondolni, hogy a beszédészlelés kapcsán problémái adódhatnak. A szülőknek nem kell megijedni, mert a beszédértés- beszédészlelés zavarát eredményesen lehet kezelni, amire ma már számos alternatív módszer (Proetz kezelés), hallásfigyelmi tréning, játékos nyelvi gyakorlatok és szenzomotoros terápia létezik.

Hogyan szűrhető ki a beszédészlelési zavar?

1. Fül-orr-gégész szakorvosi hallásvizsgálatával
2. Audiológiai/audiometriai vizsgálattal, amely megmutatja, hogy a küszöb feletti hangokat milyen hangosnak hallja a gyerek
3. Gyógypedagógus által végzett GMP/GOH teszttel, ami 3-12 éves gyerekek szűrésére alkalmas. Ez vizsgálja a beszédészlelés különböző szintjeit, a rövid távú emlékezetet, a szeriális auditív észlelést, a ritmust, a beszédhang differenciálási képességet, a szóaktivizálást, a beszédértést és a transzformációs észlelést.

Fotó: Freepik