Így fejlődik a gyerek, ha az esti mesélés nem csak rendszeres, hanem interaktív is!

• Szerző: Papás Mamás Magazin

A rendszeres mesélés képes a gyerek IQ-ját átlag 6 ponttal felhúzni, de van más is, ami miatt elengedhetetlen az esti mese kisgyermekkorban.

Az esti mesélés számos előnye ismert mégis amikor tudósok újra előveszik a témát, a mesehallgatás újabb, eddig nem ismert pozitív hatásaira derül fény.

Egy 2018-ban zárult kutatás arra jutott, hogy a rendszeres felolvasás komoly előnyöket jelent a gyerek iskolás korára. Könnyebben fog megbirkózni az olvasás megtanulásával az a kisgyerek, akinek a szülei rendszeresen olvastak fel neki esti mesét, mint az, akinek nem volt ilyen lehetősége.

A mesék meghozzák az olvasási kedvet gyerekeknél

A megkérdezett gyerekek, akiknek rendszeresen meséltek szülei lefekvés előtt, csupán negyede mondta azt, hogy az olvasástanulás frusztrálná. Ellenben, azok a gyerekek, akiknek csak ritkábban olvastak fel este meséket a szüleik, nekik majdnem fele olvasási nehézségről számolt be.

A New York-i Orvosi Egyetem gyerekorvosai még ez év elején kihozták, hogy a meseolvasás többek között a gyerekkori agresszió és hiperaktivitás kezelésére is alkalmas.
- Az olvasást már több szempontból vizsgáltuk, de nem emlékszem arra, hogy valaha ebből a nézőpontból is fordítottunk-e volna rá figyelmet - nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője a Der Standard svájci napilapnak.

A kutató kollégái már 2013-ban megállapították, hogy az interaktív mesélés, azaz amikor a szülő nem csak felolvas, hanem kérdez a gyerektől és magyarázatot fűz a történethez a gyerek IQ-ját növeli átlag 6 ponttal. Tudósok állítják, hogy főképpen a 4 éves kor előtti interaktív mesélésnek van kulcsszerepe.

Hangoskönyvvel nem lehet pótolni anya, nagymama meséit

- A hangoskönyveknek is megvan a maguk szerepe, de soha nem tudják pótolni a felolvasást - magyarázza Ehmig olvasáskutató.
A felolvasás nem csak a kognitív, hanem az emocionális képességekre is kihat. - A gyerekek, miközben hallgatják a mesét, beleképzelik magukat a mesehősök helyébe, felpróbálják a szereplők különböző karaktereit - magyarázza Alexandra Winzinger müncheni gyerekpszichoterapeuta. - Mindez pedig az empatikus és az emocionális intelligenciát fejleszti náluk - teszi hozzá.

Egy 2014-es tanulmány azt állítja, hogy a közös mesélések a családi összetartó erővel is bír. Megkérdezett szülők és gyerekek 2/3-da (gyerek a 2-8 éves korosztályban) további beszélgetéseket folytatnak a közösen hallott történetek kapcsán.

Gyógyító mesék lelki válságra

A gyerekek szeretik azokat a meséket, amelyek a hétköznapokról szólnak, olyan helyzetekről, amelyekkel nap mint nap találkoznak. Ugyanakkor a gyógymesék, amelyek már tematizáltak, akkor jönnek jókor a gyerek életében, amikor nagy nehézséggel kell megküzdenie, például válnak a szülők, el kell költözniük a szeretett lakókörnyezetből vagy elveszített egy közeli családtagot.
A szülők közel fele úgy (is) választ mesekönyvet, hogy gyerekét a kihívásokra, az igazán komoly nehézségekre fel tudja készíteni.

És habár a legtöbb szülő tisztában van azzal, hogy a mesehallgatás, a közös mesélés, felolvasás hasznos, mégis kevés idő jut rá, amit Ehmig szerint forszírozni kell, mert az olvasás behozhatatlan kezdőtőke egy gyerek számára, amely kognitív, érzelmi és szociális képességeket egyaránt fejleszt.

Fotó: Freepik